Romanek tehetségtelensége versenyez Hernádi pénzével

Elmondása szerint ez nem kis feszültséget keltett Kiss-Rigó püspök által vezetett, Romanek Etelkát támogató csoportnál. Dr. Völner Pál, mint a körzet országgyűlési képviselője azáltal, hogy Romanekkel szemben feszült helyzetbe került, Hernádi csapatában pedig nincs benne, marginalizálódott a térségben. Informátorunk szerint Kiss-Rigó mind a miniszterelnökkel, mind pedig Lázár Jánossal egyeztetett, de Orbán Viktor a kérdésben még nem döntött.

Esztergomnak egyetlen problémája lehet a kialakult helyzetettel, nevezetesen, hogy a város valódi érdeke szóba sem került az egyeztetéseken. Informátorunk szerint Hernádi és Sasvári közötti kapcsolattartónak Bacsa Györgyöt, a Mol vezér rokonát jelölte ki.

Sasvári vezeti az esztergomi önkormányzat pénzügyi bizottságát, a testületnek Bacsa az egyik külsős tagja. Sasvári a Direkt36-tal közölte, hogy régóta ismeri Hernádit is.

Bevásároltak a belvárosban

Sasvári Viktor fideszes önkormányzati képviselő ingatlanos projektjének a helyszíne szintén Esztergom volt. A politikus cégének, a Borostyán Udvar Kft.-nek két részletben 293 millió forintot ítélt meg Hernádi alapkezelője. Innováció ebben a koncepcióban sem fedezhető fel, a cég a pénzt ingatlanok vásárlására kapta, bevétel szintén a bérleti díjakból származna.

Sasvári cége 2015 végén ugyanabban az Esztergom központi részén fekvő utcában vásárolt be, mint Bacsa vállalkozása, a HEBBO. A helyiek egyik kedvelt találkozóhelyétől, a Szamos cukrászdától induló Bajcsy-Zsilinszky utca 7-es házszáma alatt található az MKB fiók, amelyet a HEBBO szerzett meg. Sasvári cége a közvetlenül mellette fekvő több szintes, 523 négyzetméteres épületet vásárolta meg és újította fel. Az épület ottjártunkkor zárva volt, Sasvári megkeresésünkre közölte, bízik benne, hogy hamarosan bérbe tudják adni. „Elsősorban idegenforgalmi és üzleti hasznosítást tervezek” – írta.

Az önkormányzati képviselő cége tavaly év végén a Grantól kapott pénzből megszerzett több önkormányzati ingatlant is, amelyek egyike Esztergom főterén található. A képviselői előterjesztés szerint az ingatlanokra nyilvános licitet írtak ki, ezekre azonban csak a Borostyán Udvar jelentkezett, a cég az öt ingatlant így 34 millió forintért szerezte meg. Az ingatlanok között van négy darab 40 és 90 négyzetméter közötti lakás, az ötödik pedig egy romos állapotban lévő 146 négyzetméteres üzlethelyiség.

Sasvári az alacsonynak tűnő árat azzal magyarázta, hogy az épületek életveszélyes állapotban vannak, a nagyobb ingatlan felújítási költsége pedig szerinte meg fogja haladni a 150 millió forintot. Sasvári hangsúlyozta, hogy ő maga pedig nem vett részt az ügyben hozott önkormányzati testületi döntésekben. Ezt megerősítette az esztergomi önkormányzat is.

Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az „nem erre lett kitalálva”.

A kifogásolt projektek Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletemberéhez, Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához kötődtek. Hernádi is részt vesz ebben a Jeremie-programként ismert uniós projektben, amelyben több tízmilliárd forintot osztanak szét Magyarországon. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak olyan induló vállalkozásoknak, amelyek innovatív tevékenységet végeznek. Az MFB munkatársa szerint azonban a Mol-vezér tulajdonában lévő alapkezelő nem ilyen cégeknek szánt pénzt.

A 2015 novemberi epizódra a Jeremie-alapok belső iratanyagából derült fény, amelyet a Forbes szerzett meg, és a Direkt36 dolgozott fel. Már korábban is jelentek meg cikkek más Jeremie-alapok visszásságairól, de ez a több mint 20 ezer iratot tartalmazó dokumentumcsomag minden korábbinál részletesebb betekintést ad a program ellentmondásos működésébe.

A dokumentumok számos, a program eredeti célkitűzéseivel ellentétes és helyenként szabályokat is sértő problémára rámutatnak. Kiderült többek között, hogy a Hernádi cége által kezelt tőkealap 840 millió forinttal támogatta a saját rokonát és annak közeli ismerősét abban, hogy – egyébként nem túl innovatív – ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. A kiszivárgott iratokból fény derült továbbá arra is, hogy az EU konkrét szabálytalanságokat is talált a programban, és részben Hernádiék gyakorlata miatt egy ideig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést szabtak ki.

Hernádiék állítják, hogy ők szabályosan jártak el minden ügyben, és hangsúlyozták, hogy olyan befektetésekről van szó, amelyekben minden fél vállal anyagi kockázatot. A programot kormányzati szinten felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, ezért úgy vélték, hogy az országot nem érte veszteség. Garancsi István nem reagált a megkeresésünkre.

A miniszterelnök barátja

Hernádi Jeremie-alapos tevékenységében több szálon is feltűnik Garancsi István. A két üzletember régóta ismeri egymást: a ’90-es években Hernádi akkor irányította a Takarékbankot, amikor Garancsi a csoport befektetési vállalkozását vezette, a 2000-es évek elején pedig közösen vettek részt egy jól jövedelmező privatizációban, a CD Hungary ingatlanjainak megszerzésében. Összeköti őket az is, hogy mindketten közeli viszonyban vannak Orbán Viktor miniszterelnökkel, feltűntek közösen focimeccseken, de részt vettek közös túrázáson is. Garancsi a Figyelőnek mesélte el, hogy még 2009-ben az osztrák hegyekben került „kötélbarátságba” Orbánnal, és a háromnapos túrán ott volt Hernádi is.

Hernádi és Garancsi a Jeremie programban is együttműködött. Öt olyan személyt találtunk, akik egyaránt tisztségeket töltenek vagy töltöttek be Hernádi, illetve Garancsi Garangold nevű alapkezelőjénél, amely szintén 3 milliárdot kapott az EU-tól. A tisztviselők közül ketten az alapok indulása idején vezető pozícióban voltak a Garancsi érdekeltségébe tartozó Duna Takaréknál is. A Gran és a Garangold belső kezelési szabályzata pedig szinte szóról szóra megegyezik. Ezek a kiszivárgott iratok között szereplő közel 50 oldalas dokumentumok azt részletezik, hogy az alapok milyen befektetési politikát követnek, és hogyan működnek.

További kapcsolatot jelent az esztergomi lakcímű Kóbor Miklós, aki eleinte Hernádi alapkezelőjének a vezérigazgatója volt, majd egyik cége mindkét alapnál részt vett a befektetések előkészítésében. 2016 decembere óta pedig még szorosabbá vált a viszony a két alap között. Cégnyilvántartási dokumentumok szerint Garancsi úgy döntött, hogy tőkealapja felhagy „kollektív portóliókezelési tevékenységével”.  Garancsin kívül az összes igazgatósági és felügyelőbizottsági tag mandátuma megszűnt, az elmúlt pár hónapban pedig a Garangold több befektetését is Hernádi alapja kezdte el kezelni és képviselni a cégnyilvántartási adatok szerint.

Kóbor jelezte, hogy nem akar nyilatkozni az ügyben. Az MFB pedig nem válaszolt arra, feltűnt-e nekik a két alap közötti összefonódás, illetve, hogy ez felvethet-e bármilyen aggályt.

Kapcsolódási pont továbbá az is, hogy Hernádi alapkezelője 2014 végén befektetett egy olyan üzembe, amelynek Garancsi az egyik résztulajdonosa. A TRP – Terenye Kft. a Nógrád megyei Bátonyterenyén épített fel egy üzemet, amely biohulladékból állít elő tüzelőanyagot. A beruházó cég egyik tulajdonosa a Garancsi érdekeltségébe tartozó Market Zrt. A közel kétmilliárdos beruházáshoz a Gran 400 millió forintot (ebből 200 millió a tőkejuttatás, 200 millió a hitel) ítélt meg.

Megkérdeztük a Grant, hogy miért szálltak be Hernádi egyik régi ismerősének és üzlettársának az érdekeltségébe, mire a cég képviselője azt válaszolta, hogy „nem értem a kérdést”. Garancsit több elérhetőségén is próbáltuk elérni, de egyik cégének munkatársa közölte, hogy az üzletember külföldön tartózkodik, és ők sem tudnak vele kapcsolatba lépni.

Az EU felfüggesztette a kifizetést   

A Jeremie-alapok magyarországi működésével kapcsolatos problémák feltűntek az Európai Bizottságnak is. A Bizottság ellenőrei 2014 októberében három alap költéseit nézték át, Hernádi alapkezelője mellett megvizsgálták például a miniszterelnök korábbi kül- és biztonságpolitikai tanácsadójához, Tombor Andráshoz köthető Morandot is (amelynek visszásságait tavaly szeptemberben részletesen bemutatta a Forbes). A projektek egy részénél azt kifogásolták, hogy a támogatott cégek a közép-magyarországi régióban (ez a fővárost és Pest megyét jelenti) működnek, miközben ez elvileg tilos. Az EU célja ugyanis az volt, hogy a fejletlenebb térségekben működő startupok jussanak forráshoz, még ha ott esetleg nehezebb is találni ilyen vállalkozásokat.

Az ellenőrök szerint néhány cég székhelye hiába volt vidéken, valójában a közép-magyarországi régióban tevékenykedtek. Ilyen problémát találtak két olyan vállalkozásnál is, amelyeket Hernádi alapkezelője támogatott. A Gran kérdésünkre először azt közölte, hogy ők ennél a két cégnél is szabályosan jártak el. Amikor erre reagálva elküldtük nekik a bizottsági jelentés részletét, amelyben konkrétan szerepelnek a Gran által támogatott cégekkel kapcsolatos kifogások, akkor erre annyit válaszoltak, hogy „az említett jelentést nem ismerjük, így nem is véleményezzük”.

A Jeremie-program szabálytalanságaival kapcsolatban a Bizottság regionális fejlesztésekért felelős főigazgatója 2015 áprilisában levelet írt Magyarország uniós nagykövetének. „A Bizottság ellenőrei az ellenőrzés során feltárt esetek száma alapján arra a következtetésre jutottak, hogy rendszerszintű szabálytalanságról van szó” – írta Walter Deffaa a Forbes birtokába jutott levélben. A főigazgató szerint „súlyos hiányosság tapasztalható” a magyar hatóságok munkájában, amelyek az ellenőrzéseik során nem tárták fel a szabálytalanságokat. Felszólította őket, hogy orvosolják a hibákat, egyben jelezte azt is, hogy megszakítják a kifizetéseket.

Az Európai Bizottság nem kívánt válaszolni az ügyben feltett kérdéseinkre, egy másik kiszivárgott dokumentumból azonban kiderül, hogy a megszakítás 2015 júliusáig volt érvényben. A Bizottság vélhetően azért indította újra a kifizetéseket, mert a program végrehajtásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium szigorításokat vezetett be. A Bizottság javaslatára például 10 százalékos – összegszerűen 4,3 milliárd forintos – pénzügyi korrekciót, vagyis büntetést szabtak ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ténylegesen vissza is kellett volna adni a pénzt Brüsszelnek, mert az NGM közlése szerint a 4,3 milliárdos forrást a Jeremie program egy másik részében felhasználhatták.

Nem kellett büntetést fizetniük az EU-s ellenőrzés által kifogásolt alapoknak, így Hernádi alapjának sem. Az uniós figyelmeztetés pedig nem akadályozta meg azt, hogy folytatódjon az ellentmondásos gyakorlat. A Gran például hónapokkal a Brüsszel által elrendelt szankciók után döntött azokról az esztergomi projektekről, amelyekről az MFB munkatársa megállapította, hogy még ha szabályosak is a projektek, azok mégsem passzolnak a Jeremie program szellemiségéhez. Az MFB nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy tettek-e bármilyen lépést ezeknek a kifogásolt projekteknek az ügyében, a Jeremie-programot felügyelő NGM pedig annyit közölt, hogy ők minden alapot külön értesítettek a Brüsszelből érkezett figyelmeztetésről. A Direkt36-nak küldött válaszukban hozzátették azonban azt is, hogy az alapok felelőssége „az európai uniós támogatások szabályszerű, és szerződésszerű felhasználása”. (direkt36)

direkt36.hu