A brit lap tavalyi cikke Norvégiát, Csehországot, Németországot és Írországot tartotta még említésre méltónak.

A norvégok egy relatíve új népszokással kerültek fel a listára. 1923 óta a skandináv országban húsvétkor krimit illik olvasni. A történet hátterében egy reklámfogás áll, mely idővel népszokássá nemesült.

Szintén relatíve újnak számít az írek törvénybe foglalt kocsmabezárása. 1927-ben hoztak egy jogszabályt, mely megtiltja az alkoholos italok árusítását karácsony napján és nagypénteken, hiszen egy katolikus ember ilyenkor az ünnepre készül, illetve húsvétkor a böjt miatt sem szabad italozgatni – olvasható az IrishCentral cikkében. Az „archaikus” törvény hatálya alá tartozott a Szent Patrik nap is, de utóbbi csak a 1960-ig tartotta magát.

Németország 13 államában, a 16-ból, nem szabad táncolni nagypénteken. A Tanzverbot (szó szerint: tánctilalom) története a távoli múltba nyúlik, a keresztény kultúrkörben az advent és böjtök idején volt érvényben – olvasható a német nyelvű Wikipedia bejegyzésben. Németországban az általános tánctilalmat alkalmilag többször felfüggesztették, mint az első világháború idején, 1918 szilveszterén.

Manapság is léteznek csendes napok a tartományok többségében, de ezek nem a táncnak szólnak, hanem a csoportos összejöveteleknek, például focimeccseket sem lehet tartani. Természetesen, aki véletlenül táncra perdülne halottak napján Berlinben, nem kötne ki börtönben. Ellenben azok a szórakozóhelyek, melyek szembemennek az előírásokkal, komoly pénzbüntetésre számíthatnak.

Talán kevesebb magyarázatra szorul a csehek népszokása, mely szinte kéz a kézben jár a magyarral jelentésében (nem mellesleg hazánkban is dívik). A fűzfavesszőkkel való csapkodás termékenységet és egészséget hivatott hozni a hölgyek számára. A locsolkodás emellett a megtisztulás szimbolikáját is magán hordozza, a Wikipédia szerint környező szláv népek is élnek a vödrös megoldással is. (hirado.hu / dehir.hu)