A szakember szerint a nővérhiány olyan méreteket kezd ölteni, hogy a fővárosi kórházak között nemtelennek nevezhető verseny bontakozott ki a szakszemélyzet pótlására.

Korábban az ATV  megírta hogy, 24 kisebb műtétet kellett elhalasztani a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban, egyes beavatkozásokat pedig a Madarász utcai gyermekkórházba helyeztek át, ahol emiatt megduplázódott a beavatkozások száma. Dr. Nagy Anikó, a kórház főigazgató főorvosa mindezt a kritikus állapotú betegek megnövekedett számával, szakemberhiánnyal és a nyári szabadságolásokkal magyarázta.

Miután az esetből országos ügy lett, a téma kommunikációjába az egészségügyért felelős államtitkárság is beszállt, egyúttal tájékoztatást kért az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól a nyári gyermekellátásról. Az államtitkárság közleményében azt írta: a Heim Pál Gyermekkórház ellátatlanul nem küld el beteget, és a kritikus állapotú gyermekek ellátása minden szempontból előnyt élvez, vagyis csupán a nem sürgős, és a szülőkkel korábban a nyári szünidőre egyeztetett műtétek ütemezték át, műtéti várólista bevezetésére pedig nincs szükség.

Kevés érv a maradás mellett

Szerkesztőségünkhöz nemsokára felháborodott, és a retorzióktól való félelem miatt anonim levél érkezett az Egy Elkeseredett Csapat a Gyermekekért nevet viselő Heim Pálos „kollektívától”, amelyből kiderül, hogy az ott dolgozók egy részének álláspontja szerint nem igaz a kórház vezetésének hivatalos érve a műtétek elmaradásáról. Konkrétan:

nem az Intenzív Osztály megnövekedett betegforgalma miatt nem jut altatóorvos a műtőkbe, hanem mert minden második kolléga felmondott a vezetési stílus és az egyre romló munkakörülmények miatt.

A téma kapcsán ismét fellángolt a vita az orvos-elvándorlás és nővérhiány valós okairól. Így került elő az a júniusban publikált kutatás, amelyet az ELTE TÁTK és a Kopint-Tárki készített a témában közel 1100 orvos bevonásával. Mint kiderült, az orvosok egy részét elsősorban nem a kereset mértéke sarkallja távozásra, sokkal inkább a hazai egészségügyi ellátórendszer kilátástalansága és versenyképtelensége.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója az ATV Híradójának nyilatkozva elmondta, hogy a magyar orvosok külföldi munkavállalási hajlandóságát, az anyagi megbecsültség hiánya mellett nagyban fokozza a munkahely állapota, felszereltsége, a munkakörnyezet minősége és a szakmai előrejutás, fejlődés hiánya is.

„A kórházi belső feltételrendszer döntésre kényszeríti az orvosokat”

– szögezte le a kutató, aki szerint fokozatosan növekszik azon medikusok száma, akik még a szakvizsga előtt külföldre távoznak szerencsét próbálni.

Nővérelcsábítás milliókért

A névtelen kórházi dolgozók szerint a másik ok, amely országszerte, s így a Heim Pál Gyermekkórházban is a műtétek átcsoportosításához vezetett, a fokozódó nővérhiány, amely miatt egyre kevesebb beteget tud fogadni például az ő intézményük Intenzív Osztálya is.

Németország és Anglia szinte kocsival hordja ki a magyar nővéreket, ahol olyan munkakörülményeket és fizetést biztosítanak, amivel itthon nem tudunk versenyezni – mondta el az atv.hu-nak Sebestyén Gábor főápoló. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra – Aneszteziológiai-Intenzív ápolási szakmai tagozatának vezetője úgy tudja, hogy

idehaza éhbérért dolgozó kollégái külföldön kéthetente keresnek 600 ezer forintnak megfelelő eurót, és Németországban ehhez még nyelvtudás sem kell, viszont príma szállást és étkezést biztosítanak a munkavállalóknak.

Mikor utánanézett, ő maga lepődött meg a legjobban, hogy a Brexit után sem állt le az Angliából érkező „nővérelcsábítás”, sőt tapasztalatai alapján az elmúlt hetekben megháromszorozódtak az erre vonatkozó hirdetések. Lehetséges okként Sebestyén Gábor azt említi, hogy az unióból való tényleges kilépés előtt az angol kórházak még fel akarják tölteni olcsó szakembergárdával álláshelyeiket.  

Nincs utánpótlás

Mint a főápoló mondja, mindkét említett európai országban struktúraváltáson ment át az egészségügy, melynek köszönhetően a betegbiztosítás hangsúlyosabban finanszírozza az otthonápolást. Így aztán olyan betegek, akiket magyar kórházakban az intenzív osztályon ápolunk, kint saját otthonukban kapják meg a szükséges ellátást legalább két szakképzett nővér közreműködésével, akik ha kell, lélegeztetnek, táplálnak, leszívják a váladékot stb. Magyarán, külföldre igazoló nővéreink többsége intenzív otthonápolási szolgáltatást végez.

Az ápolószemélyzet elvándorlása hónapról hónapra egyre kétségbe ejtőbb – mondja a tagozatvezető, és nem lát biztató utánpótlást a horizonton, mivel úgy látja, hogy

az egészségügyi képzésben résztvevők többsége – függetlenül attól, hogy állami dotációval vagy önköltségen tanulnak – már külföldre készül.

Pláne, hogy a nyugat-európai szakmai elvárásoknak leginkább a magyar képzés színvonala fele meg.

Hierarchia és feljelentések

Az elvándorlás lehetséges okai között ő sem kizárólag az anyagi javak reménybeli gyarapodását említi. Meglátása szerint legalább ekkora súllyal esik latba a hazai egészségügyi rendszer szabályozatlan hierarchiája, amely folyamatos kiszolgáltatottságot, s ez által hatalmas terhet jelent az orvosoknak és a nővéreknek egyaránt.

Emellett sok szakembernek van már elege abból – meséli Sebestyén Gábor –, hogy Magyarországon nemzeti sporttá kezd válni az intenzív osztályok feljelentése a hozzátartozó elvesztése után. A főápoló szerint idehaza is a nemzetközi gyakorlathoz kéne igazítani a szabályozást, jelenleg ugyanis a hatályos törvények nem védik meg a szakmát, a perek pedig rengeteg pénzbe kerülnek a kórházaknak.

Mivel a szakemberhiány miatt egyre nagyobb munkateher oszlik meg egyre kevesebb dolgozón, ez megnöveli a hibázás és tévedés lehetőségét, ami érthető okokból demoralizálja az orvosokat és az ápoló személyzetet

– teszi hozzá a kamara tagozatvezetője, aki ezek mellett azt is fájlalja, hogy – szavai szerint – főleg a fővárosi kórházak között nemtelen verseny indult a még fellelhető szakemberek megszerzésére.