A Korrupciókutató Központban több mint 150 ezer, 2009 és 2016 közötti közbeszerzést vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy akár a paksi bővítés árát is eléri az az összeg, ami nyolc év alatt elfolyhatott az eljárásokon - írja a CRCB tanulmányára hivatkozva a 444.hu.

Többféle szempont szerint vizsgálták, hogy az egyes kiírásoknál és szerződéseknél mekkora lehetett a korrupció kockázata, vagyis mennyire volt valószínű, hogy az állam többet fizetett a reális árnál

- írja a tanulmányra hivatkozva a 444.hu.

A kockázatot felderítő módszerek egymást erősítették, a különböző megközelítések (hányan jelentkezhettek egy pályázatra, nyílt kiírás volt-e, az árakat reálisan határozták-e meg) ugyanazoknál a pályázatoknál mutattak magas vagy alacsony kockázatot

- írják.

A kutatók arra jutottak, hogy 2009-től 2015-ig csökkent a verseny a közbeszerzéseken, vagyis kevesebben jelentkeztek, jelentkezhettek egy-egy kiírásra. A 2015 óta hatályos új közbeszerzési törvény valamit javított a helyzeten, így 2016-ban már emelkedett a versenyen elnyert pályázatok aránya.

2016-ban a közbeszerzések 28 százalékánál csak egyetlen jelentkező volt, ami magas korrupciós kockázatra utal. Ilyen esetekben általában úgy írják ki a közbeszerzési feltételeket, hogy azon alig tudjon részt venni valaki, vagy eleve meghívásos kiírásokról van szó.

A kutatók szerint ezen időszakban a közbeszerzések átlagosan 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak, ez azt jelenti, hogy 2090-3300 milliárd forint között lehet az az összeg, amit feleslegesen fizetett ki a magyar állam.

Vagy másképpen fogalmazva: ennyi pénzt rakhattak el a győztesek a reális munkadíjukon felül, állami segítséggel

- olvasható a lapban.

A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy az EU-s pénzek beáramlása lényegesen növelte a magyarországi korrupciót.

napi.hu