Heteken belül itt az első kétharmados szavazás, amit továbbiak követnek. Csorbul-e az egyeduralomra berendezkedett Fidesz tekintélye az alkukényszertől? Van-e egyáltalán alkukényszer?

A Fidesz vasárnap jó időre búcsút inthetett az elmúlt közel öt évben megszokott, kényelmes hatalomgyakorlást biztosító parlamenti szupertöbbségének. A kétharmad amúgy technikailag nem most, hanem január 8-án, Lasztovicza Jenő halálával szűnt meg, most csak véglegessé vált a helyzet. 

Útelágazódás

Orbán előtt két út áll. Megbarátkozhat a gondolattal, hogy egy korszak véget ért, a centrális erőtéren kívül is van Magyarország, és alkut ajánlhat az ellenzéknek, hogy Paczolay helyére például a Jobbik, az LMP vagy valamelyik baloldali párt juttasson be egy jogászt a testületbe.

Csakhogy erre kicsi az esély: míg a Fidesznek a nemzeti ügyek kizárólagos, tekintélyelvű, erőpolitizáláson alapuló képviselete, az ellenzéknek (elsősorban a baloldalnak) ennek totális elutasítása lett az egyik legfontosabb identitáseleme. Amíg (legalább a ciklus végéig) a Fidesz feles többsége megkérdőjelezhetetlen, e két oldalnak a status quo fenntartása az érdeke, egy-egy kétharmados alkufolyamat túl nagy arcvesztéssel, magyarázkodással járna.

Mivel egyetlen alkotmánybírónak kicsi a súlya, az LMP és a Jobbik se nyerne sokat egy, az ízlésüknek megfelelő bíró jelölésével, majd megválasztásával, hiszen ezzel az egész, a Fidesz által és a Fidesz érdekeinek megfelelően felduzzasztott testületet legitimálnák. Ennek az sem mond ellent, hogy szeptemberben Sulyok Tamás alkotmánybíróvá választását legalább hat, CzineÁgnesét pedig minimum 23 nem fideszes képviselő is támogatta.

Mindezek miatt a másik út látszik valószínűbbnek: Orbánék nem vagy csak látszólag próbálnak majd egyezkedni, és inkább megpróbálnak egy saját alkotmánybíró-jelölt mögé plusztámogatót szerezni. Mivel az alkotmánybírókról szóló szavazások titkosak, nem feltétlenül derülne ki, hogy ki az a nem fideszes képviselő, akit sikerült valamivel meggyőzni. 

12 egy tucat

Persze a kormányoldalon valószínűleg nem fognák fel tragédiaként, ha nem sikerülne új alkotmánybírókat választani, hiszen a megmaradó 12 közül Lenkovics Barnabás az egyetlen, aki még 2010 előtt, többpárti alku keretében került be. Az a Lenkovics, akit decemberben épp a kormányoldal választott meg a testület elnökévé. Ugyanakkor lebecsülni sem szabad az Alkotmánybíróságot: bár a testület intellektuális összteljesítménye nem mérhető azokhoz az időkhöz, amikor még nem zsúfolták tele olyan emberekkel, akiknek a felkészültségénél többet nyomott a latba a lojalitása, az AB néha okoz meglepetést. És a Fidesz számára kellemetlen döntések megszaporodhatnak, ha tovább gyengül a kormánypárt hatalmi pozíciója, és a bírák közül páran esetleg az Orbán utáni időkre kezdenek készülni.

A Fidesz külpolitikájának bizonytalanságai miatt egyáltalán nem biztos, hogy a kérdés a parlamentben valóban napirendre kerül, de hamarosan más okból is szükség lehet a képviselők kétharmadára. Az elmúlt hetekben Orbán Viktor és Szijjártó Péter is említette a magyar katonai szerepvállalás szükségességét Kurdisztánban. Ez csak a jelenlévő képviselők kétharmadának felhatalmazásával lehetséges. 

Elég, ha nincs bent pár ellenzéki

Ilyenkor már könnyebb a helyzet, hiszen elég biztosítani, hogy az ellenzékből páran biztosan ne legyenek ott, és máris adott a kétharmados többség. Decemberben, az utolsó őszi ülésnaponGyurcsány Ferenc, Vona Gábor és Szabó Tímea távolmaradásával úgy is sikerült sarkalatos törvényeket módosítani, hogy a Fidesznek Lasztovicza Jenő távollétében már nem volt meg a kétharmada.

A fontosabb kétharmados ügyekben késhegyre menő harc kezdődhet, és mindkét oldalon nagyon komoly indokkal lehet csak majd távol maradni a szavazástól. Emlékezetes, hogy a Lenkovics AB-elnökségéről szóló december 1-ji szavazásnál az aktuális 198-as képviselői létszámhoz képest épp megvolt a kétharmadot érő 132.

Ehhez – miként a névjegyzékből kiderül – az is kellett, hogy halála előtt pár héttel Lasztovicza Jenő is jelen legyen; őt az Index értesülése szerint mentő hozta Tapolcáról a Parlamentbe.

Bármikor élesre fordulhat

Valódi tét híján Paczolay utódlása így is, úgy is legfeljebb tesztüzem lesz a Fidesz számára. Kétharmados többségre azonban ma még előre nem látható esetekben is szükség lehet. Csak az Alaptörvényt négy év alatt eddig ötször kellett módosítani. Ha a közjogi rendszer további gyenge pontjára derül fény, egy strasbourgi, brüsszeli döntés miatt kell reszelni valamelyik kétharmados jogszabályon, ha lazítani kell a költségvetés vagy a nyugdíjrendszer alkotmányos korlátjain, vagy személyi változásra kerül sor egy kiemelt közpozícióban, hirtelen valódi súlya lesz a hiányzó 1-2 szavazatnak.

A kétharmad hiánya ekkor lesz majd igazán fájdalmas a Fidesznek, hiszen 2010 óta először kényszerülnének kompromisszumra az ellenzékkel – hacsak nem próbálják majd fű alatt megszerezni a hiányzó képviselői támogatást.

index.hu