h i r d e t é s

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

2021. október 06. - 10:15

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján, 2021. október 6-án. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik, ahol Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mond beszédet. Ezt a rendezvényt a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalon élőben is közvetítik.
Számos településen, a határon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.


Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján, 2021. október 6-án. - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az aradi vértanúk emléknapja, a magyar kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá Magyarországon és a magyarok által lakott területeken.

Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyikük eleve aktív vagy az osztrák Császári-Királyi Hadseregből kilépett katonatiszt volt, a szabadságharc végén a magyar honvédseregben egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. A győztesek ellenben egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban k.k. (császári-királyi) ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatot viseltek.

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.

Az 1890. október 6-i aradi megemlékező ünnepségre a turini száműzetésében, fonográfhengerre is rögzítették Kossuth Lajos ünnepi beszédét, a hengert elvittek Aradra is és ekkor hallották először az emigrációban élő Kossuth hangját az aradi megemlékezők: "…nem borúlhatok le a magyar Golgota porába…". (wikipedia)


A tizenhárom aradi vértanú arcképe Barabás Miklós litográfiáján:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Lk 11,1–4

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát: Ekkor egyik tanítványa arra kérte:

„Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.”

Jézus erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:

Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe.” (magyarkurir.hu)

 

Tematikus műsorfolyammal készül a közmédia október 6-ra, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 13 honvédtábornoka aradi mártírhalálának 172. évfordulójára.

Délelőtt a Család-barát című műsorban Csorba László történész beszél október 6-a történelmi jelentőségéről, este pedig a filmeké lesz a főszerep: 20:35-től a 2017-es, Isten veled, Görgei! című dokumentumfilmet, majd 21:25-től a 2021-es Ítélet és kegyelem című tévéfilmet tekinthetik meg a nézők Gáspár Sándor és Hirtling István főszereplésével. A Duna World csatorna 18:35-től az 1979-es Fegyverletétel című tévéjátékot tűzi műsorára.

Az M5 kulturális csatorna a nap folyamán több részben Az aradi vértanúk üzenete címmel egyperces kisfilmeket vetít, majd 15:55-től a "...legbátrabb fiaim..." - Aradi vértanúk című ismeretterjesztő filmet. Este 9 órától a Magyar Golgota című filmet tekinthetik meg a nézők, amely Török Ignác aradi vértanú sorsán keresztül mutatja be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc véres megtorlását, a 13 honvédtábornok kivégzésének hajnalát.

A Vendég a háznál című műsorban az aradi vértanúk leszármazottjai szólalnak meg, akik felfedik, mit jelent számukra ez az örökség. Az Este – A házigazda szerepébe Babucs Zoltán hadtörténész-muzeológus lép, aki vendégével, Kedves Gyula történésszel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól beszélget.