h i r d e t é s

Farkas Flórián és a hatalom

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam
a- a+

Farkas Flórián és a hatalom

2016. január 19. - 15:46
0 komment

Azután, hogy évekig rosszul emlékezett Farkas Flórián, az ELTE melyik karán szerezte meg diplomáját, most az is kiderült: arra is rosszul emlékszik, hogy óraadó tanárként dolgozott az intézményben.

Döntéshozók között // Fotó: MTI

A Fidesz üdvöskéje néhány napon belül másodszor is átírta életrajzát. De ki is ő valójában? Milyen titkok lappanganak még a – nem tudjuk, mennyire hiteles – önéletrajz mögött? Az alábbi írásból megtudhatják - írja a 168ora.hu.

Farkas Flórián évtizedek óta meghatározó személyisége a hazai cigánypolitikának. Kiváló lobbista, mindig elegáns és jól fésült politikus, gyorsan szót ért a mindenkori miniszterelnökkel. De hamar elcsendesedik, ha konfliktust kell vállalnia a kormánnyal szemben az élhetetlen romatelepek felszámolásáért, a hazai cigányság emberi jogaiért, a cigány gyerekek iskolai elkülönítése, a szegregáció ellen. A munkahelyteremtés inkább érdekli, a Híd a munka világába program milliárdjaiból csaknem 600 milliót kirívóan korrupciógyanús módon költöttek el. De bőkezűen osztott hiteleket, megvendégeli híveit, legutóbb pedig az állampénzen megvásárolt politikai támogatók és egy százmilliós villa kulcsai miatt került a hírekbe.

Farkas Flóriánnak szeme sem rebbent, amikor Lázár János mintegy mellékesen jelezte saját parlamenti meghallgatásán, hogy azok a politikusok, akik felelőtlenül költötték el a romák felzárkózására szánt pénzt, mehetnek a lecsóba. A kancelláriaminiszter kemény bírálata után minden szem és az összes kamera Farkas Flóriánt kereste, aki korábban az Országos Roma Önkormányzat elnökeként, ma pedig miniszterelnöki biztosként, illetve a Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet elnökeként milliárdok sorsát befolyásolhatta. Egyértelműnek tetszett tehát, hogy Lázár neki címezte mondandóját, hozzátéve: az elmúlt évtizedek meglehetősen felelőtlen gyakorlata után a kormány nem szívesen ad pénzt a roma felzárkózásra.

Farkasnak azonban, ahogy említettük, a szeme sem rebbent. Talán már abban a – számára egyébként roppant kínos – pillanatban tudta, hogy a nagyhatalmú kancelláriaminiszternek nincs befolyása az ő pályafutására, felesleges lenne tehát vele vitatkozni. Látszólag igaza is lett, mert néhány nap sem kellett hozzá, Lázár János finomított álláspontján, és a Kormányinfón közölte: a miniszterelnök nem tervezi Farkas Flórián megbízatásának visszavonását, az eljárás nincs lezárva, a miniszteri biztosnak lehetősége van helyzete tisztázására. A korábban meglehetősen kategorikusan fogalmazó kancelláriaminiszter még mellékesen sem hozta szóba a „lecsóba tartó” karriert, sem a korrupciógyanús módon elköltött közpénzeket, és a roma felzárkóztatásra fordítandó milliárdok zárolásáról sem beszélt.

Így aztán Farkas Flórián szinte sértetlenül került ki a Lázár Jánossal folytatott szóbeli ütközetből.

 

A roma politikus 2002-ben Orbán Viktor politikai szövetségeseként jutott a Fidesz színeiben képviselői mandátumhoz, ami máig védelmet jelent számára. Előtte 1998-ig Horn Gyula feltétlen támogatását is élvezte Farkas, ugyanis a szocialista kormányfő is odavolt az autodidakta fiatalemberért, aki informátoraink szerint akkoriban még önmagát baloldalinak minősítve szállította a roma szavazatokat a szocialistáknak. A pálfordulásról szólva egyik forrásunk csak annyit mondott, hogy a pártvezérek mindig azt hitték, hogy ők „használják” Farkas Flórián politikai befolyását, pedig fordítva történt, a roma politikus vette igénybe a kormányfők szolgáltatásait, az elmúlt évtizedek milliárdos támogatásait.

Töredékes információk szerint Farkas Flórián már szülőhelyén, a szegényes Tiszaroffon, 1957 szeptembere után megtanulhatta, hogy csínytevés esetén a legfontosabb, ha a kiadós verés elől időben megfelelő védelmet keres. Mindegy, hogy a pártfogó a szülő, esetleg a későbbi tanár Csillei Béla vagy az említett két kormányfő, Horn vagy Orbán. A lényeg úgyis csak annyi: a támogató, a haver legyen a legerősebb, a többi nem számít. Ezt pedig már a családtagokkal is jól begyakorolta, hiszen öt fiú- és négy leánytestvérével gyakran vívhatott küzdelmet egy-egy finomabb falatért vagy jobb ruhadarabért, esetleg szeretetért. Mindig győzött, ugyanis egyedül neki „járt” az apa és az anya együttes védelme. A családban a többi gyereknek csak az egyik volt vér szerinti, neki viszont mindkettő, és ez biztonságot adott.

Az általános iskola első hat osztályát Farkas Flórián még Tiszaroffon végezte, aztán a megyeszékhelyre, Szolnokra költözött. Előbb a dolgozók iskolájában befejezte a hetedik-nyolcadik osztályt, majd az építőipari segédmunka mellett állítólag még középiskolába is beiratkozott, bár a mai napig nem tudható, hogy hol végezte el. Az érettségi bizonyítványát ugyanis akkor sem mutatta be a nyilvánosságnak, amikor politikai ellenfelei már utcai tüntetésen követelték. Pedig a bizonyítvánnyal akkor könnyűszerrel leszerelhette volna a vádaskodókat.

Talán emiatt tartja magát az a legenda, hogy nincs is érettségije. A hetvenes években Farkas a város szélén épült cigánytelep szociális munkásaként dolgozott. E sorok írója már akkor személyesen ismerte a fiatalembert, aki hatalmas energiákat bedobva igyekezett a Motor úti cigánytelep lakóinak életét élhetőbbé tenni. Az évtizedes távlatból egyik barátja felidézte: amikor Flóriánnak esti iskolát és jó hírű tanárokat ajánlottak, kikelt magából, mondván, neki nincs ideje matematikán agyalni vagy magyart és történelmet magolni, ennél könnyebben is lehet érettségihez jutni. A barát szerint a feketepiacra gondolhatott, ahol akkoriban néhány ezer forintért jogosítványt, útlevelet, érettségit lehetett venni. De mi nem állíthatjuk, hogy Farkas ezt az utat választotta, mert életrajzi adatai szerint 2005-ben elvégezte az ELTE politológia szakát is, a felvételinek nyilvánvalóan feltétele lehetett a középiskolai érettségi.

Az persze igaz, hogy a csínytevés soha nem állt távol cikkünk főszereplőjétől, ugyanis az interneten is megtalálható életrajzában szerepel, hogy 1975 és 1982 között háromszor ítélték felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre. Az okokról semmilyen információt nem sikerült szerezni, talán még rokonai és a szülei sem tudják, hogy volt-e börtönben. Az akkori cimborák, akikkel idővel megromlott a kapcsolata, azt mondják, Flóri már akkor sem tisztelte a közvagyont, ráadásul valahonnan mindig volt pénze. A már említett Motor úti telepen szolgálatot teljesítő kezdő rendőr szerint a hatóság mindig számíthatott Farkas segítségére, jelentette, ha a cigánytelepen balhé készül.

Szolnoki ellenfelei egyébként ma is csak dicsérik Farkas képességeit, természetes intelligenciáját, taktikai érzékét, ami a társai fölé emelte. Persze sokan nem kedvelik behízelgő modorát, amivel a másik bizalmába férkőzik, hogy aztán kemény racionalitással, szinte kegyetlenül kihasználja; igazi politikusképesség ez. Műveltségbeli hátrányát később maga is érzékelte, a diplomás Osztojkán–Zsigó–Horváth-trió akkor már a sajtó kedvence volt. Informátorunk állítja, Farkas tudta, hogy őket felülmúlni aligha tudja, legfeljebb föléjük kerekedhet. Az idők során ennek módját is megtalálta, mert 1991-ben megalakította a Lungo Dromot, amiből korlátlan hatalmat merített. Lakomázás közben haverjainak gyakran mondogatta, hogy a cigány érdekvédelem az a hadtest, amire azért van szükség, hogy ő, mármint Farkas Flórián országgyűlési képviselő lehessen.

Párttársai szerint Horn Gyula 1998 után azzal vesztette el, hogy nem ajánlott neki mandátumot. Hiába kapott a szocialista kormányzás idején, 1995-ben száztízmilliós támogatást a Farkas Flórián vezette Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, hiába kaptak az önkormányzati képviselők 35 ezer forintos fizetést – ami ma 175 ezer forintosnak felel meg –, hiába szabták meg az „elnökség” kölcsönkeretét hárommillió forintban, a „libling” átállt Orbán Viktorhoz, mert a pénz akkor már kevés volt, és be akart jutni a parlamentbe is. Pedig a Horn-kormány még azt a szívességet is megtette, hogy közvetlenül az 1998-as választás előtt a Lungo Drom-alapítványok körüli sikkasztás ügyében az ügyészség vádemelése után Göncz Árpádnál eljárási kegyelmet járt ki Farkas Flóriánnak. A bűnügy dokumentumait harminc évre titkosították.

A neve elhallgatását kérő, de az akkori eseményeket alakító baloldali politikus szerint a későbbi Országos Cigány Önkormányzat hibás intézmény, mert a rendszerváltás után csupa megélhetési politikussal telt meg. Az 53 képviselő korrumpálása kevesebb pénzbe került, mint a szegénység problémáinak kezelése. A téma hazai kutatói pedig azt állítják: ha a cigány vezetők tisztakezűek maradnának és komolyan vennék az etnikai politizálást, akkor a félmilliós roma társadalom könnyen radikalizálódhatna, aminek súlyos társadalmi kockázatai lennének.

Miután kitűnő stratégiai érzékkel eltávolodott a szocialistáktól, 2002-re a Lungo Drom, a Fidesz és az MDF választási szövetséget kötött. Bár a koalíció vesztett, utána Farkas bekerült a nagypolitikába, és Orbán Viktor feltétlen támogatásával meghatározója lett a hazai cigánypolitikának. Vezetése alatt az országos cigány önkormányzat ontja a korrupciós ügyeket, mára már a kormányoldal ügyeiben nehezen mozduló ügyészség is a Farkas Flórián vezette önkormányzat által elköltött százmilliók nyomát kutatja. Közben a látszólag gyorsan süllyedő hajón Farkas kormánypénzen még politikai szövetségeseket gyűjt, hisz fennmaradása ma már sem nélkülük, sem Orbán Viktor nélkül nem lehetséges.

BOTRÁNYKRÓNIKA

Hadházy Ákos, az LMP képviselője felfedezte, hogy a Híd a munka világába program ötmilliárdjából hármat költöttek el úgy, hogy valóságos munkahelyeket nem teremtett az Országos Roma Önkormányzat. Még a költségvetési csalás lehetősége is felmerült, amikor a Farkas Flórián vezette szövetkezet 600 milliót költött luxusirodára, autóbérletre, hasznavehetetlen tanulmányokra.

A botrány kirobbanása után a korrupciógyanús kifizetések miatt az ügyészség és az adóhivatal több nyomozást is indított. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma még a rendőrségi nyomozás lezárása előtt jelezte, hogy 300 millió forintot biztosan törvénysértő módon használt fel a roma önkormányzat, ezért az összeget vissza kell fizetni.

Közben az önkormányzaton belül alakult alternatív vizsgálóbizottság újabb milliárdos visszaéléssel, hamis kifizetésekkel vádolta meg a testület korábbi elnökét, Farkas Flóriánt.

Hegedüs István, az ORÖ hivatalban lévő elnöke váratlanul szembefordult elődjével, egykori barátjával, mert világossá vált számára is, hogy a Farkas Flórián által elkövetett szabálytalanságok miatt is ő kerülhet börtönbe.

A sebtében összehívott ORÖ-ülésen azonban Farkas és hívei megakadályozták, hogy a Híd a munka világába program szabálytalanul elköltött milliárdjairól beszámolóra kötelezzék a kormányfő megbízottját.

Farkas Flórián minisztériumi fix fizetést, havi 250 ezer forintot ígért azoknak a képviselőknek, akik az Országos Roma Önkormányzaton belül segítenek neki eltussolni a korábbi gazdasági visszaéléseket. Az ellenzéki Hadházy Ákos szerint kormányzati segítséggel, bűnszövetkezetben lopják szét és herdálják el az ország felzárkóztatását szolgáló európai uniós forrásokat.

 

168ora.hu