h i r d e t é s

Ezért szeretjük a nőket az üzleti életben

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Ezért szeretjük a nőket az üzleti életben

2016. március 07. - 13:57
0 komment

Nem annyira impulzívak, hosszabb távra terveznek, jobban becsülik munkatársaikat, összességében megbízhatóbbnak tűnnek a női cégvezetők, illetve azok a cégek, ahol a felső vezetésnek van női tagja is. 

A kép illusztráció! - Forrás: stylemagazin.hu

„Ennek ellenére csökken a nők szerepe a cégvilágban”

– mondja az adatokat közzétevő Opten céginformációs igazgatója.

A cégstatisztika szerint a tisztán férfi menedzsmenttel, illetve tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások 10 százalékkal rosszabb kockázati besorolást érnek el, mint azok, amelyek vezetésében egy vagy több nő is található – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató nőnapi elemzéséből. A nők megbízhatóságát mutatja az is, hogy a jelenleg működő női érdekeltségű cégek átlagéletkora 12 év, míg tisztán férfi kapcsolatrendszer esetén csak 8 év az átlagos cégéletkor.

„A női vezetésű cégek alacsonyabb kockázata nem annyira a nők eltérő gondolkodásával, mint inkább társadalmi státuszukkal magyarázható. Könnyen lehet, hogy ez az előny elveszne, ha teljesülne a feministák álma, és minden szinten megvalósulna az egyenjogúság”

– mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Pertics szerint a nők számára pozitív jelenség kézenfekvő magyarázata lehet az is, hogy a cégek felső vezetésében ülő nők átlagéletkora számottevően meghaladja a férfiakét. A cégjegyzésre jogosult és tulajdonos nők átlagéletkora 49 év, vagyis jellemzően az anyaszerepből a munka világába visszatérő asszonyok vállalnak vezető beosztást, illetve kerülnek ilyen pozícióba. Ez nagyobb tapasztalatot, higgadtabb döntéshozatalt, nem annyira az önös karrierérdekeket, mint inkább a cég biztonságát szem előtt tartó döntéseket jelent – alighanem ez eredményezi a nők által irányított vállalkozások kisebb kockázatát.

„Ha nem érné hátrány a szülés előtt álló nőket a munkahelyükön, vagy nem létezne az üvegplafon-jelenség, a fiatalabb nők is könnyebben kerülnének magas pozícióba, és motivációik is közelebb kerülnének a férfiakéihoz. Ha ezután is megmaradna a különbség a női és a férfivezetésű cégek között, csak akkor mondhatnánk, hogy a cégstatisztika visszaigazolja a nemek eltérő gondolkodását és vezetési képességét. Addig kár ilyesmiről beszélni: az eltérés sokkal inkább a rutinnal magyarázható”

– véli Pertics Richárd.

2011, azaz a válság második hulláma óta alaposan átalakult a magyar cégstruktúra, s ez nem hagyta érintetlenül a nemek megoszlását sem a működő vállalkozások vezetésén belül. A gazdasági társaságok számának megemelkedése, majd drasztikus visszaesése mindezek ellenére jobban megrostálta a gyengébbik nemhez kötődő vállalkozásokat. 2011-ben még a cégek 61 százaléka volt nőkhöz kapcsolható, mára az arány 57 százalékra esett vissza.

A cégstatisztika erre a jelenségre már nem ad választ. Talán a növekvő stressz vagy a válságos éveket jellemző leépítéshullám, illetve a nemi sztereotípiák állnak a jelenség mögött. Elképzelhető, hogy a leépítések azért érik el előbb a nőket, mert az erről döntő emberek úgy gondolják: ha őket bocsátják el, kisebb kárt okoznak, hisz biztos marad egy másik kereső a családban.

„Akárhogy is van, a nők továbbra is meghatározók a hazai cégvilágban: 328 ezer gazdasági társaságban tulajdonosok vagy cégjegyzésre jogosultak nők is, és minél nagyobb egy társaság, annál több a nő a vezetésben”

– mondja az Opten igazgatója.