A szocializmus egyik utolsó, máig élő vívmánya az 1962-es szociálpolitikai egyezmény, amit még a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kötött - írja a napi.hu. A szocializmusban úgy gondolták megoldani a béketáboron belüli nyugdíjaskor biztonságát, hogy az áttelepülő állampolgárok számára garantálták a fogadó országban a nyugdíjat. Mégpedig úgy, hogy a fogadó ország az áttelepülőnek akkora nyugdíjat fizet, ami egy hasonló vagy épp ugyanolyan munkát végző magyar állampolgárnak jár abban az esetben, ha fizette a járulékot.

Magyarán az áttelepülő ukrán vasúti mérnök a magyar vasúti mérnökök nyugdíját kapja. Az egyezmény alapján még csak az állampolgárság sem feltétel, az Ukrajnából áttelepülőknek akkor is meg kell állapítani a nyugdíjat, ha a jóval kisebb összegű ukrán nyugdíjáról lemond. A magyar-szovjet megállapodás alapján orosz és ukrán állampolgárok kérhetik magyar nyugdíj megállapítást, ám az igények 90 százaléka ukrán állampolgároktól érkezik, már csak a kárpátaljai magyarok miatt is.

Forrás: ONYF, Emmi

Az elavult egyezményt - ami ma már csak orosz és ukrán állampolgárokra vonatkozik - 2004 óta igyekszik fölmondani a mindenkori magyar kormány, ám a tárgyalásokat az ukrán állam - érthető okokból - szabotálja - derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára MSZP-s képviselők által benyújtott kérdésre adott írásbeli válaszából.

Az emberi erőforrás tárca által most közölt adataiból kiderül, hogy 2015-ben megugrottak az áttelepülő "nyugdíjasok" igénybejelentései: tavaly 2283 főt regisztráltak a 2014-es 1579 fő után. A tendencia emelkedő, 2010-ben még évi 981 fő jelentkezett be a magyar nyugdíjra. A kiadások ennek megfelelően évi 10 százalékkal vagy épp afeletti ütemben nőnek, a tavaly decemberi havi kiadások elérték az 1,1 milliárd forintot, így első ízben került sor a havi egymilliárdos határ átlépésre.

Eszerint csak az Ukrajnából áttelepülő friss nyugdíjasok ellátásra évi 12-13 milliárd forintot költött a nyugdíjbiztosító. Ez a 13 milliárd forint eltörpül a 3059 milliárd forintos nyugdíjkiadás mellett.

A magyar állam - illetve az egymást váltó kormányok - az elmúlt 20 évben próbált megoldás találni a problémára, ám azt mindig is a nemzetközi jog között igyekezett rendezni. Ezzel él vissza az ukrán fél. Ugyanis a megállapodás csak kétoldalú szerződéssel lenne módosítható, az ukrán fél azonban a bizonytalan belpolitikai helyzet miatt nem foglalkozik a kérdéssel, s a találkozókat évről-évre eltolja.

napi.hu