h i r d e t é s

Európa legrangosabb támogatását nyerte el az ELTE kutatója

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Európa legrangosabb támogatását nyerte el az ELTE kutatója

2020. szeptember 03. - 07:43

Magyarországon egyedüliként nyert a legrangosabb európai kutatási alap, az ERC pályázatán Andics Attila kognitív idegkutató. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.

A kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálati módszer során a 6-8 perces mozdulatlan fekvésre tréningezett kutyákon és a humán alanyokon ugyanazokat a vizsgálatokat végzik el a világon egyedülálló módon.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) Starting Grant pályázata olyan fiatal kutatóknak nyújt öt évre támogatást, akik kimagasló eredményeket értek el szakterületükön. Hazánkból egyedüliként Andics Attila, az ELTE TTK Biológiai Intézet Etológia Tanszékén működő MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője kapott támogatást 1,9 millió euró összegben az ERC Starting Grant pályázaton. A következő öt évben a különböző emlősfajok hang- és beszédészlelésének agyi hátterét kutatja majd újszerű kognitív idegtudományi és etológiai módszerekkel. Ilyen komplex összehasonlító megközelítésre eddig még nem volt példa a beszédfeldolgozási képességek evolúciós és kulturális elemeit vizsgáló kutatások során.


Andics Attila, ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója egy kísérletbe bevont, kiképzett kutyával

A 2021-ben induló, VOIMA (Voice and speech perception across mammals: a comparative study of humans, dogs and pigs) névre keresztelt kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a beszéd feldolgozásában szerepet játszó agyi specializációk valóban kizárólag az embernél alakultak-e ki, vagy a beszéd megjelenésének és fontossá válásának következtében jelentek-e meg, újrafelhasználva már létező agyi folyamatokat az új cél érdekében.

A feltételezés az, hogy ha újrafelhasználás történt, akkor az emberi hang és beszéd feldolgozását segítő, hasonló agyi specializációk kialakulhattak olyan fajokban is, amelyek környezetében szintén megjelent és fontossá vált az emberi beszéd. Ilyen faj a legrégebben háziasított emlős, a kutya, illetve a társállatként az utóbbi időben népszerűvé vált törpesertés is. A VOIMA projekt e két filogenetikailag távoli, ugyanakkor közismerten sokat vokalizáló faj hang- és beszédfeldolgozását vizsgálja összehasonlító etológiai és agyi képalkotó módszerekkel.

A vizsgálatokat a Miklósi Ádám által vezetett ELTE TTK Etológia Tanszéken végzik. Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során. A kutatócsoport vezetője, Andics Attila 2004 óta foglalkozik a hangfeldolgozás agyi mechanizmusaival, és központi szerepet játszott a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálati módszer kifejlesztésében.


Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport

Az ERC Starting Grant pályázatok a PhD-fokozattal rendelkező fiatal kutatók munkáját támogatják: a nyertesek önálló kutatócsoportot hozhatnak létre, amelyek ötéves kutatási tervvel rendelkeznek. Az ELTE TTK korábbi nyertesei között szerepel Kubinyi Enikő, az Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa; Kocsis Bence, az Atomfizikai Tanszékegyetemi adjunktusa; Szöllősi Gergely, a Biológiai Fizika Tanszék tudományos főmunkatársa és Mátyus Edit, a Fizikai Kémia Tanszék adjunktusa. 

A kutatásról részletes információk elérhetők a kutatócsoport honlapján.