h i r d e t é s

Emelkedett az alakuló cégek száma 2016 első félévében – vélt vagy valós optimizmus a vállalkozók körében?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Emelkedett az alakuló cégek száma 2016 első félévében – vélt vagy valós optimizmus a vállalkozók körében?

2016. július 20. - 10:10
0 komment

Több mint 13 ezer új céget alapítottak Magyarországon 2016 első félévében, ami 7,6 %-os növekedést jelent előző év azonos időszakához képest. 

Ezzel párhuzamosan a megszűnő vállalkozások száma 5,7 %-os csökkenéssel meghaladta a 24,5 ezret – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

A 2016-os év első félévi adati több szempontból is rámutatnak a jelenlegi vállalkozó környezet változásaira. Mivel még mindig jelentősen több cég szűnik meg, mint amennyit alapítanak, így elmondható, hogy a cégek körében tovább folytatódik az a tisztulási folyamat, amely már évek óta tart. Az alakuló cégek számának emelkedése viszont új jelenség.

„2016 első félévének adatai az OPTEN év eleji prognózisának megfelelően alakultak, amely szerint az új vállalkozások beindításában pozitív elmozdulás volt várható. Az előrejelzés igazolódni látszik, hiszen 2016 első hat hónapjában 13 315 új céget alapítottak Magyarországon, ami némi javulást mutat az elmúlt évekhez, és a 2014 óta tartó stagnáláshoz képest, de még mindig elmarad az utóbbi évek rekordjának számító 2011-2012 féléves alapítási számaitól” – mondja Pertics Richárd, a statisztikát közzétevő Opten Kft. céginformációs igazgatója. A hitelezés és a gazdasági kilátások kedvező alakulása, a fogyasztói bizalom enyhe erősödése, valamint a jogalkotók konszolidációs törekvései a vállalkozói kedv mintegy 7,6%-os bővülését eredményezték az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. „Az új társaságok alapításában tapasztalható növekedés technikai és gazdasági hatások eredőjének tudható be. A kormány intézkedései (a piacra lépés feltételeinek szigorítása, a tulajdonosok és a vezetők felelősségi körének kiterjesztése, kötelező feltőkésítés) hatására a magyar gazdaság némileg fehéredik, ám a vállalkozói bizalom helyre állásáról, illetve gazdasági fellendülésről még nem igazán beszélhetünk” - hívja fel a figyelmet Pertics Richárd.

Ugyanakkor még mindig magas – az elmúlt évhez hasonlóan közel kétszerese – a törlések száma az alapítások számához viszonyítva. 2016 januárja és júniusa között 24 601 vállalkozás szűnt meg jórészt a cégbíróságok tisztogató munkájának köszönhetően. Az utolsó félév statisztikájának cégmegszűnési adatait vizsgálva e téren is látszik némi pozitív változás; a 2015 első féléves adatokhoz képest közel 6 %-kal kevesebb céget törölt a cégbíróság. Vélhetően a 2016-os évben nem dől meg a 2015-ben felállított cégtörlési rekord; a következő nagyobb cégmegszűnési hullám 2017-re várható, amikor lejár a kft-k törzstőkéjének 3 millió forintra emelésének moratóriuma. (Főként, ha a jogszabály rögzítette dátum nem módosul újra.)

Ezek a pozitívnak mondható apró javulások azonban nem változtatnak azon a 2014 óta tartó trenden, hogy az új cégek alapításának száma jóval a cégmegszűnések száma alatt marad. „A korábbi években a hazai cégstruktúra tele volt érdemi gazdasági indok nélkül működő cégekkel, és még elég messze vagyunk az egészséges cégstruktúrától” – állapítja meg Pertics Richárd. A rendben működő (eljárás alatt nem álló) vállalkozások száma 2015 közepéig meghaladta az 500 ezret, ezt a határt a múlt év második felében törte át lefele irányban, és azóta is folyamatosan csökken, ma már csak alulról súrolja. „Még korai trendszerű változásról beszélni, azonban a cégtörlések számának visszaesése a cégvilág tisztulásának folyamata, és annak konszolidációja irányába mutat” – mondja az igazgató. A céginformációs vezető szerint az alvó vállalkozások ellen indított, és kényszertörléshez vezető eljárások lezárása, valamint az eladósodott cégekkel szemben a beszállítók és más hitelezők által indított felszámolási eljárások számában tapasztalható nagyjából 20 %-os visszaesés a törlések számának további csökkenését fogja eredményezni. Úgy véli: „A nem életképes vagy jogi kiskapukkal visszaélők kiszűrése mellett a kötelező feltőkésítés is valószínűleg tovább rostálja a gazdasági társaságokat, így várhatóan kevesebb, ám remélhetőleg jobb likviditású és aktívabb cég várja a hazai gazdaság fellendülését”.

 

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2016 első féléves értéke átlagosan 12 százalék körül mozogott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Tolna megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megye produkálta.

Opten – CFI megyénként, 2016 január – június

Megye

Alapítások

Megszűnések

Felszámolások*

Opten - CFI

Bács-Kiskun

407

564

118

10,20%

Győr-Moson-Sopron

451

486

160

10,35%

Tolna

135

227

43

10,74%

Zala

218

313

98

10,93%

Vas

169

281

68

11,00%

Csongrád

379

469

98

11,30%

Békés

176

282

97

11,45%

Hajdú-Bihar

404

663

175

11,59%

Veszprém

304

398

74

11,95%

Nógrád

116

132

55

11,97%

Borsod-Abaúj-Zemplén

416

730

159

12,61%

Baranya

339

638

150

13,03%

Somogy

235

387

81

13,11%

Pest

1970

3002

460

13,22%

Komárom-Esztergom

320

504

80

13,48%

Fejér

419

632

170

13,57%

Jász-Nagykun-Szolnok

228

420

115

14,07%

Heves

255

400

232

14,70%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

358

729

192

16,07%

Főváros

6016

13344

1820

19,57%

ÖSSZESEN

13 315

24 601

4 445

12,75%

*Újonnan indult eljárások