Eltűnő ezermilliárdok - hazugságra, korrupcióra épülő rezsim
Egyre inkább lemarad Magyarország még a régiós versenytársakhoz képest is, és ennek legfőbb oka a hazugságokra, korrupcióra épülő rezsim. - írja a gepnarancs.hu.
Az elmúlt hét évben a közbeszerzéseken a korrupció miatt legkevesebb 3600-4000 milliárd forint veszteség érte a magyar társadalmat!
Ez azonban óvatos becslés, ennél valószínűleg sokkal nagyobb összegű közpénz vándorolt magánzsebekbe.
Egyebek mellett erről is szó esett a Gémesi György, Gödöllői polgármestere nevével fémjelzett, nemrég alakult Új Kezdet nevű konzervatív párt rendezte, a gazdaság állapotát feltáró konferencián tegnap.
A baloldali kötődéssel és “Soros-ügynökéggel” nehezen vádolható közgazdászok, a korrupciókutató és a kistelepülési polgármester lesújtó képet festettek az Orbán-rezsim eddigi tevékenységéről
– írja a Népszava.
A közpénzek “eltűnése” is szerepet játszhatott abban, hogy míg például Lengyelország nemzeti összterméke a 2008-2009-es válság óta 30 százalékkal haladja meg az utolsó “béke év” adatait, Magyarország mindössze 5 százalékra volt képes.
Annak ellenére, hogy az olajárzuhanás és ezzel párhuzamosan a magyar szempontból előnyös cserearány-javulás miatt
2014-15-ben 500 milliárd forinttal kevesebbet kellett költenie Magyarországnak az importra
– említette Bod Péter Ákos, közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora, Még úgy sem sikerült jobb eredményt elérni, hogy nettó 5-7 milliárd euró uniós támogatáshoz jutott az ország.
A Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint Magyarország az egyetlen a térségben, amelyben a munka termelékenysége nem nőtt.
Pontosabban a 250 dolgozónál többet foglalkoztató nagyvállalatok az átlagnál jobban, a hazai feldolgozóiparban számbeli és foglalkoztatásban döntő fölényben lévő kis és közepes vállalkozások (kkv) gyengébben teljesítettek.
Emiatt remény sincs arra, hogy fenntartható módon a bérek nekilóduljanak
– figyelmeztetett Bod Péter Ákos.
A kormánynak ahelyett, hogy kínai cégekkel köt stratégiai egyezményeket, hogy néhány gyáravatáson szalagot vághasson,
inkább a kkv-k versenyképességének javítására kellene koncentrálnia
– mondta a konferencia szünetében a Népszavának a közgazdász.
Ráadásul a magyar gazdaság minden tekintetben az európai piacokhoz kötődik leginkább.
A nagy hitelminősítő intézeteknél Magyarország végre visszakapaszkodott Románia szintjére, de a visegrádi négyek közül a többi három 3-4 fokozattal előzi meg Magyarországot.
A legjobban a mai Magyarországot a rabló állammal lehet leírni
– jegyezte meg Tóth István János korrupciókutató.
Ennek a szisztémának a társadalmi hatása nagyon veszélyes, mert a piaci innováció megszűnésével, a hozzáadott értéket termelő munkaerő elvándorlásával jár.
A korrupció elemészti a piacgazdaságot, a tulajdonjogokat, rombolja a jogállamot.
A rabló állam sajátja a testre szabott törvénykezés, a szabályozás pedig a hatalomban lévők családi vagyonának gyarapítását szolgálja.
Az állam korlátozza a piacra való belépést, de ki is zárhat cégeket a piacról.
Az állami bankok kedvezményes hitelt adnak a haveri körnek, illetve a diszkriminatív adózás is egy szűk kör érdekében született.
Hosszú távon a kleptokrata állam következménye, hogy a vállalkozások felhagynak az innovációval, mert az sokkal kevesebbet hoz, mint az úgynevezett járulékvadászat
– figyelmeztetett a korrupciókutató.
A majd’ félmillió vállalkozás 99 százaléka kkv, a foglalkoztatottak 75 százaléka dolgozik ilyen cégeknél és a GDP mintegy felét adják.
Ám ez egy roppant atomizált réteg és az összefogásuk, érdekérvényesítő képességük erősítése rajtuk kívül senkinek nem érdeke
– mutatott rá Gulyás József, a Kkvház Zrt. vezetője.
A kormány csodafegyvere, a rezsicsökkentés árát, ha a nemzetközi piacon drágább a földgáz és a kormány annál alacsonyabb fogyasztói árat szab, akkor nem a sárga csekken, hanem más módon fizeti meg a társadalom.
Miközben az elmúlt időszakban a nemzetközi piacon a gáz ára 50 százalékkal csökkent, Magyarországon csak 20 százalékkal.
Jelenleg már a vállalati szféra olcsóbban jut földgázhoz a szabad piacon, mint a lakosság a “rezsi csökkentéssel”, sőt,
a rendszerhasználati díj növekedése miatt még valamivel magasabb is a számla összege
– mondta el Holoda Attila energetikai szakértő.