A választásokon a szociáldemokraták, 17,8 százalékkal 40 képviselőt, a nacionalista és EU-szkeptikus Finn Párt 17,6 százalékkal 39 képviselőt, a Nemzeti Koalíció Pártja 17 százalékkal 37 képviselőt, a Centrumpárt pedig 13,8 százalékkal 31 képviselőt küldhet majd a 200 fős parlamentbe.

A zöldek szövetsége 11,5 százaléknyi szavazatot kapott, nekik 20 képviselőjük lesz, míg a Baloldali Szövetség 8,2 százalékon végzett, így 16 képviselőjük lesz a parlamentben. A svéd kisebbség pártjának 6 képviselője lesz a parlamentben, míg a kereszténydemokratáknak 5, és további 2 független képviselője is lesz majd a finn törvényhozásnak. Ha a természetes partnereket nézzük, akkor azt látjuk, hogy nem jön ki senkinek sem a kormánytöbbség: a baloldali és zöld pártoknak sem, és a jobbközép pártoknak sem.

Az élen álló szociáldemokraták utoljára húsz éve, 1999-ben nyerték meg a választásokat Finnországban, de azóta is különböző kormánykoalíciók tagjai voltak. Politikai elemzők szerint most Finnországban kialakulhat egy olyan helyzet, mint amilyen az őszi választások után alakult ki Svédországban, ahol éppen csak győztek a szociáldemokraták, de nem tudtak többséget alkotni szövetségeseikkel. Végül a jobbközép tömb egyik pártjával kiegyezve tudtak hosszú hónapok tárgyalásai után kormányt alakítani.

Finnország Románia után veszi majd át az Európai Uniósoros elnökségét, az országban pedig nemsokára meg kell rendezni a EP-választásokat is. A Reuters szerint Brüsszelből is azt figyelték, milyen eredményt érhet el a Finnek Pártja, miután a párt beszállt abba az EP-választás előtt alakuló bevándorlásellenes szövetségbe, amit Matteo Salvini olasz belügyminiszter indított el Milánóban. 

transindex.ro