h i r d e t é s

Életveszélyes anyag lappang rengeteg magyar otthonában

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Életveszélyes anyag lappang rengeteg magyar otthonában

2023. április 25. - 07:26

Rákot okozhat, ha belélegzik

A városi vizek káros szennyezésének csökkentése, az emberek azbeszttől való védelme és a levegőminőség javítása került a Régiók Európai Bizottsága (CoR) Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügyi szakbizottságának (ENVE) fókuszába a legutolsó ülésén. Ahogy arról a HelloVidéket tájékoztatták, az Európai Unió Tanácsának svéd elnökségének prioritásai és az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének (COP15) eredményei, valamint a szakbizottság 2023-ra vonatkozó prioritásai szintén úgymond a vitaasztalra kerültek.

A környezetvédelmi, éghajlatváltozási és energiaügyi kérdésekre fókuszáló ENVE szakbizottság koordinálja a Régiók Bizottsága munkáját az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó területeken. Ezek közé tartozik a biológiai sokféleség, a körforgásos gazdaság és a szennyezőanyag-mentesség, az éghajlatváltozás, az energia- és űrpolitika.

A 2022-es esztendő nehéz év volt minden európai ember számára. Szembe kellett nézni a magasra szökő energiaárakkal, ami miatt számtalan uniós polgárt és vállalkozást kellett megvédenünk, akik a kialakult helyzet miatt nem tudták kifizetni az energiaszámlákat. Humanitárius támogatást nyújtottunk a háború elől menekülő ukránoknak, miközben továbbra is szenvedtünk az éghajlatváltozás miatt, mivel a valaha mért legmelegebb nyarat éltük át Európában. Ennek ellenére az Európai Unió helyi és regionális hatóságai sürgősségi intézkedéseket hoztak az energiafogyasztás csökkentése, az épületek és a tömegközlekedés energiahatékonyságának növelése, valamint a megújuló energiaforrásokba való beruházás érdekében. A városok zöldítésén, valamint a biológiai sokféleség, a levegő, a víz és a talaj minőségének javításán is dolgoztunk. Sajnos az ehhez szükséges, megfelelő pénzügyi és technikai támogatás hiánya komoly gondokat okoz, de találtunk megoldásokat, ami mutatja a közös ambíciókat és a tenni akarásunkat az elkövetkező évben is

– mondta az ülést megnyitó Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere, az ENVE-bizottság és a Green Deal Going Local munkacsoport elnöke.

A politikus arra is felszólította az Európai Bizottságot, hogy biztosítson közvetlen forrásokat a helyi és regionális önkormányzatok számára az ambiciózus Green Deal-projektek helyszíni megvalósításához.

A szakbizottság 2023-as prioritásai között szerepel az unió nulla szennyezés elleni törekvésének megvalósításához nyújtott folyamatos támogatás, valamint az energiaátalakítás felgyorsítását és az energiaválsággal való szembenézést célzó konkrét eszközök véglegesítése. Utóbbiakra jó példa a Fit for 55 csomag és a REPowerEU program is. Az európai Green Deal közép- és hosszú távú kilátásai, köztük az általános keret, az irányítás és a végrehajtási mechanizmusok szintén a figyelem középpontjában lesznek az idei évben. Ahogy arra a szakpolitikusok ígéretet tettek, az ENVE-bizottság továbbra is azon fog dolgozni, hogy biztosítsa a városok és régiók jelenlétét az ENSZ éghajlat-változási és biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozóin, valamint a fenntartható fejlődési célok elérésére irányuló erőfeszítéseket.

A képviselők véleménycserét folytattak a „Települési szennyvízkezelési irányelv felülvizsgálata” című véleménytervezetről, amelyből kiderült, hogy bár a települési szennyvíz több mint 90 százaléka megfelel az uniós szabványoknak, még mindig van olyan szennyezéssel kapcsolatos tényező, amellyel foglalkozni kell. A Régiók Európai Bizottsága ezért szorgalmazza az 1991-ben elfogadott uniós települési szennyvízkezelési irányelv aktualizálását. A szakemberek rámutattak, hogy a települési szennyvíz a vízszennyezés egyik fő forrása, ha nem gyűjtik és kezelik azt megfelelően. Az ebben található toxikus szennyező anyagok mintegy 92 százaléka a gyógyszer- és kozmetikai ágazatból származik.

Az ülésen ismertették „Az azbesztről szóló irányelv módosítása” című véleménytervezet főbb pontjait, amelyet a bizottság a márciusi plenáris ülésen fogadott el. Kiemelték: az azbeszt még mindig számos épületben megtalálható és több elkerülhető halálesetért felelős az Európai Unióban.

Az azbeszt rendkívül veszélyes rákkeltő anyag, amely még mindig több gazdasági ágazatot érint, például az építőipart és a felújítási ágazatot, a bányászatot és kőfejtést, az energiaipart, a vegyipart, a közlekedést, a hulladékgazdálkodást és a tűzoltást, ahol a munkavállalók nagy mértékben ki vannak téve az expozíció kockázatának. Az azbesztrostok a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a rákkeltő anyagok kiemelt kategóriájába tartoznak. Belélegezve azokat a levegővel súlyos betegségekhez, például mezoteliómához és tüdőrákhoz vezethetnek, a betegség első jelei pedig az expozíció pillanatától számítva átlagosan 30 év elteltével mutatkozhatnak, majd végül munkával összefüggő halálesetekhez vezethetnek. Szeretnénk, ha a felsorolást kiegészítenék olyan ágazatokkal, amelyekben gyakran használtak azbesztet, és amelyek jelenleg is kockázatot jelenthetnek a munkavállalók és a lakosok egészségére nézve. Látjuk, hogy az azbesztnek kitett munkavállalók, valamint különösen a felújítással, újjáépítéssel, bontással, zúzással vagy azbeszthulladék-tárolással kapcsolatos, harmadik felek által végzett munkák hatásainak kitett személyek fokozott védelme a zöld átállással és az európai zöld megállapodás végrehajtásával összefüggésben is fontos lesz, beleértve az európai épületkorszerűsítési programot is. A mindenki által célként kitűzött zöld átállás, valamint az épületkorszerűsítési program keretében az épületek felújítási arányának növelésére irányuló uniós törekvés azonban növelheti egyúttal az azbesztnek való kitettséget is, nemcsak az építőipari dolgozók, hanem a közelben tartózkodók, például a szomszédos épületek lakói, a járókelők számára is

– ismertette a véleménytervezet lényegét Hanna Zdanowska, a módosítási javaslat előadója.

Hozzátette: fontos, hogy a tagállamok hangolják össze az azbeszttel összefüggő betegségek azonosítására vonatkozó nemzeti szabályokat és eljárásokat, emellett vezessenek be nyilvántartást az azbeszttel összefüggő betegségekről. A szakemberek úgy vélik, hogy célzott ápolási és gyógykezelési rendszert kell kialakítani az azbeszttel összefüggő betegségekhez az azbesztnek kitett ágazatokban (jelenleg és korábban) foglalkoztatott valamennyi munkavállaló, valamint családtagjaik és az ilyen környezetnek kitett egyéb személyek számára.

A Régiók Európai Bizottsága felhívta a figyelmet:

  • az azbeszt 80 százalékát az építőanyag-gyártásban használták,
  • több mint 220 millió épület és építmény készült jóval az azbeszt betiltása előtt (ezek jelentős része még mindig tartalmazhat azbesztet),
  • az EU-ban elismert foglalkozási eredetű rákos megbetegedések 78 százaléka az azbeszthez köthető,
  • az expozíciótól az első tünetek megjelenéséig átlagosan 30 év telik el,
  • a becslések szerint jelenleg 4,1–7,3 millió munkavállaló van kitéve az azbesztrostok káros hatásainak.

Tekintettel az azbeszttel összefüggő betegségek hosszú lappangási idejére és arra, hogy az azbesztnek való kitettségből eredő kockázatok kevéssé közismertek, a Bizottság a tagállamokkal közösen az irányelv hatálybalépése után közvetlenül rendszeres, intenzív és célzott tájékoztató és oktató kampányokat indít az azbeszttel való érintkezés veszélyeiről és a védekezés megfelelő formáiról.

Ezek az intézkedések a következő csoportokat célozzák:

  • munkavállalók és családtagjaik,
  • munkáltatók,
  • épülettulajdonosok és -kezelők,
  • helyi és regionális önkormányzatok,
  • az olyan területen élők, amelyen túlsúlyban vannak a régi épületek,
  • az egészségügyi szolgáltatók, hogy növelni lehessen a radiológusok és háziorvosok tudatosságát és kompetenciáját az azbeszttel összefüggő betegségek felismerése és kezelése terén.

Az ENVE szakbizottság következő ülésére 2023. május 10-én Brüsszelben kerül sor. (hellovidek.hu)