Egyre kockázatosabb Paks II.
Az Európai Unió által nyilvánosságra hozott információkból derülhet majd ki, hogy valójában milyen kondíciókkal valósulna meg a paksi atomerőmű bővítése. A Paks II. beruházással kapcsolatos uniós egyeztetések, illetve vizsgálatok során ugyanis napirendre kerülnek azok a kérdések, amelyeket a kormányzat eddig elhallgatott a hazai közvélemény elől – állítják szakértők. A kabinet szerint viszont nincs ok az aggodalomra, és nincsenek eltitkolt részletek sem.
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Sorra kerülnek elő a paksi atomerőmű bővítéséről a kormány által eddig elhallgatott információk - írja a Magyar Nemzet. Az Európai Unióval folytatott egyeztetések, illetve a most zajló uniós vizsgálatok során ugyanis a kormányzat kénytelen olyan kérdésekre is választ adni, amelyekre eddig nem volt hajlandó – nyilatkozta lapunknak Kóbor József, az LMP nukleáris szakszóvivője, akit azzal kapcsolatban kérdeztünk, hogy a napokban Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője a blogján közzétette azt a kétszáz oldalnyi dokumentumot, amelyet az Európai Bizottság küldött meg neki az EU és a magyar kormány paksi bővítéssel kapcsolatos levelezéséről. Jávor Benedek szerint a bizottság aggodalmát fejezte ki a beruházással kapcsolatos néhány műszaki, környezetvédelmi és pénzügyi kérdéssel összefüggésben.
Komoly gondok adódhatnak
Kóbor József szerint a szakemberek számára több, az építkezéssel kapcsolatos információ már korábban ismertté vált, amit a kormány igyekezett elhallgatni a nyilvánosság elől. Tudni lehetett például azt, hogy a jelenleg működő paksi atomerőmű geológiai törésvonalon fekszik, s mellé épülnének az új blokkok.
Így ismét fel kellene mérni a területet, és az adatok ismeretében újra dönteni arról, hogy a terület földtani, illetve földrengésvédelmi szempontból alkalmas-e az építkezésre. Ugyancsak gondot okozhat a két új, 1200 megawattos blokkban keletkező kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése. Az elhasználódott kazettákat ugyanis visszaküldhetjük Oroszországba újrafeldolgozásra, de az annak során visszamaradó, erősen sugárzó hulladékot vissza kell fogadnunk az országba, és gondoskodnunk kell végleges elhelyezéséről. A másik megoldás pedig az lehet, hogy az elhasznált fűtőegységeket egyenesen, végleg magyarországi lerakóban helyezzük el.
Ám mindkét esetben problémát jelent, hogy nincs nagy aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó végleges lerakó az ország területén. Kutatások is csak a Pécs melletti Boda térségében – mint a befogadóállomás leendő helyszínén – zajlanak, ám a térségben élők egyetértése nélkül. Ezért az atomtemető ügyében aláírásgyűjtés kezdődött a lakosság körében – jegyezte meg a szakember. Hozzátette: abban az esetben, ha a kormányzat csökkenti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap befizetéseit, vagy kifosztja az alapot a rezsicsökkentés égisze alatt, akkor nem is lesz forrás a nagy aktivitású hulladékokat befogadó létesítmény megépítésére, a most működő blokkok leállítás utáni leszerelésére, valamint a bontás során keletkező szennyező anyagok elhelyezésére.
Szakértők szerint az épülő két blokk hűtővízellátásával szintén gondok adódhatnak, és erre az EU is felhívta a figyelmet. A nyári időszakban ugyanis, amikor jelentősen csökken a Duna vízszintje, vissza kell fogni a nukleáris erőmű teljesítményét is, mivel nem jut majd elég víz a létesítmény hűtőrendszerébe ahhoz, hogy csúcsteljesítményen üzemeljenek a reaktorok.
Aszódi szerint a jelentés szakmaiatlan
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a VS.hu portálnak tegnap eljuttatott közleményben reagált a Jávor Benedek által kiszivárogtatott, Paks II.-vel kapcsolatos dokumentumokra. Helyenként szakmaiatlannak nevezte Jávor elemzését, de leginkább azt tagadta, hogy az iratok titkosak volnának. A kormánybiztos közölte: egy lezárt ügy dokumentumait hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, ráadásul a magyar kormány jóváhagyásával. A kormánybiztos szerint az orosz hitel lehívására vonatkozó feltételek az európai parlamenti képviselő állításával ellentétben teljes egészében nyilvánosak, „hiszen a finanszírozási államközi egyezményt a parlament megvitatta, és a 2014. évi XXIV. törvény formájában kihirdette”. Aszódi Attila kétségbe vonta Jávor Benedek szakmai felkészültségét.
Eközben a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a paksi atomerőmű adásvételéről szóló szerződéseket, miután az Energiaklub másodfokon is pert nyert az ügyben. Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt.-t 2014 novemberében vásárolta meg a magyar állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Magyar Villamos Művek Zrt.-től – írja az Energiaklub.
