fbpx "Egyes szereplőknek nem biztos, hogy ez lesz a legjobb végkifejlet" | CIVILHETES

h i r d e t é s

"Egyes szereplőknek nem biztos, hogy ez lesz a legjobb végkifejlet"

Olvasási idő
25perc
Eddig olvastam

"Egyes szereplőknek nem biztos, hogy ez lesz a legjobb végkifejlet"

2021. október 23. - 09:15

 

Ez egy róka fogta csuka állapot: sem a DK nem tud Márki-Zay Péter nélkül sikeres lenni, sem Márki-Zay Péter nem tud a DK nélkül sikeres lenni – mondta Török Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában.

Török Gábor - Forrás: InfoRádió - Infostart/YouTube

A politikai elemző beszélt az ellenzéki listaállítás dilemmáiról, a Fidesz kommunikációs lehetőségeiről és arról, hogy Karácsony Gergely miért ütötte be a fejét a plafonba. Egy igazi, klasszikus egyrészt-másrészt elemzés a műfaj megteremtőjétől.

Mit gondol, vajon a hat párt, ha látja ezt a végkifejletet, belement volna az előválasztásba?

Mindig az alternatívákat érdemes mérlegelni. Biztos, hogy nem ez a legjobb végkimenet az egyes szereplők számára, de a külön indulása szereplők egy jelentős részénél azt a nehézséget okozná, hogy be sem kerülnek a parlamentbe, és nyilván az ellenzéknek pedig semmilyen esélye nem lenne más formában arra, hogy megközelítse a Fideszt a választásokon. Igazán a pártok közül egyik sem lehet elégedett, de ennél csak rosszabb megoldások lennének számukra.

Annak idején azt mondták, hogy ez azért is nagyon fontos, mert végre átvehetik a tematizálást a kormányoldaltól. Ez maradéktalanul sikerült?

Nyilván nem maradéktalanul, de sikerült. Ha van az előválasztásnak az ellenzék szempontjából komoly hozadéka, az egyértelműen az, hogy ez az időszak róluk szólt. Ezt nem lehet tagadni. Lehet vitatni azt, hogy önmagában a tematizációnak mekkora ereje van a politikai versenyben, szerintem egyébként nagy, és az ellenzék akkora rivaldafényt kapott, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa. Ezt az ellenzék semmilyen más módon nem tudta volna a kormányoldalt legalább időlegesen háttérbe szorítani a politikai napirenden.

Átfordítható ez mozgósítási képességre?

Lehet. További hozadéka nyilván az adatbázisépítés. Azért több mint 800 ezer ember neve került be egy rendszerbe, ami példátlan az ellenzék történetében. Ilyenre csak a kormányoldalnak volt lehetősége az elmúlt időszakban. Azok, akik szavaztak az előválasztáson, jobban fognak nyilván figyelni a következőkben is, és ez mobilizációs segítséget is nyújt. Mindent összevetve szerintem az előválasztás az elmúlt időszakban a legkomolyabb eredmény az ellenzék szempontjából, még ha a végeredménnyel nem is mindenki elégedett.

Mit hozott az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártoknak az előválasztás? Kezdjük a DK-val. Mit hozott neki?

Vannak egyértelmű eredményei az egyéni választókerületi versenynek, bár a DK szenvedett el meglepő vereségeket, különösen Budapesten, összességében neki van a legtöbb állva maradt jelöltje, a 106 választókerületből 32-ben indulhat DK-s jelölt. Ez azért komoly eredmény, jelentős esély van arra, hogy a DK-nak legyen a legnagyobb frakciója az ellenzéki pártok közül a parlamentben. Azt, hogy komolyan gondolta-e a DK azt, hogy Dobrev Klára győzhet, így utólag nehéz megállapítani, de szerintem az első fordulót követően a DK-ban elhitték azt, hogy akár meg is nyerhető a verseny. Evés közben jött meg az étvágy, ebből a szempontból látszott a csalódottság a DK egyes szereplőin, ráadásul azért ez az egész folyamat távolabb vitte a szereplőket egymástól, és a DK-nak nyilván az volt a célja, hogy közelebb hozza az ellenzéki pártokat. Az ellenzéki táboron belül mélyült a szakadék, lett egy nagy szakadék a DK és a többiek között, és lett sok apró törésvonal. Márki-Zay Péter megválasztásával a DK kapott egy problémát, minden más jelölt győzelme a DK-nak jobb forgatókönyv lett volna. Sokkal nehezebb lesz a vele való együttműködés, mint lett volna Karácsony Gergellyel vagy más szereplőkkel.

Mennyire veheti fixre a DK ezt a 32 közös egyéni jelöltet?

A 32-ből 10 olyan van, amit szerintem akkor is megnyer a DK, ha az ellenzék végső soron nem fogja megnyerni a parlamenti választást. Ahhoz, hogy a 32-ből 30-hoz közelítő szám legyen, ahhoz nagyon komoly ellenzéki előretörésre van szükség. Ha a biztos 30 választókörzetet nézzük is, körülbelül 30 választókörzetet, abban is a DK-nak lesz a legnagyobb része vagy szelete, az összes ellenzéki mandátumnak az egyharmadát érheti el. Ebből a szempontból izgalmas az a kérdés, hogy mennyire dominálja majd a DK már most az ellenzéki együttműködést, és a későbbi, akár ellenzéki, akár kormánypárti együttműködést a mostani szövetségesek között. Szerintem csak egyrészt-másrésztnek van helye, mert egyrészt szinte biztos, hogy a DK lesz a legerősebb szereplője a mai ellenzéki hatpárti együttműködésnek, másrészt azonban ez csak egyharmadnyi dominancia, tehát a DK a többiek nélkül semmire sem tud menni majd a parlamentben, ahogy most sem megy semmire a többiek nélkül a választási felkészülésben. Rá van kényszerítve a DK is az együttműködésre. A DK akkor tudja realizálni ezeket a parlamenti mandátumokat, ha egyben marad a hat párt. Mindenfajta feszültség, ami végül ennek az együttműködésnek a bukásához vezetne, nem érdeke sem a DK-nak, sem egyik-másik szereplőnek sem.

Mit hozott a Jobbiknak azonkívül, hogy Jakab Péter már a második fordulóba se került be sokak meglepetésére?

Ez is egyrészt-másrészt. Óriási kudarc nyilván az, ami Jakab Péterrel történt.

Őt mérték a legnépszerűbbnek hosszú ideig.

Nyáron, ha beszélgettünk volna, Jakab Pétert biztosan a háromba vártuk volna, az adatok mind ezt mutatták. Ehhez képest a számára szerintem egyértelműen kiábrándító negyedik helyen végzett, ez kudarc, ugyanakkor a Jobbiknak van 29 állva maradt jelöltje, tehát a DK-hoz mérhető a Jobbik szereplése az előválasztás egyéni választókerületi rendszerében, de azért van egy nagy különbség. Miközben a DK-s választókörzetekben jelentős számban vannak azok, amelyek biztosan nyerhetők, a Jobbik inkább olyanokat kapott, amelyek vagy bizonytalanok, vagy inkább kormánypárti, tehát fideszes valószínűséggel bírnak. A Jobbik akkor fogja tudni kihozni ebből az előválasztásból azt, amit elért, ha az ellenzék jól fog szerepelni a parlamenti választáson. Ha az ellenzék kifejezetten rosszul szerepel, akkor még az is lehet, hogy ebből a 29-ből csak 10 alatti számban tud megnyerni. Biztosan gondolt választókörzet három-négynél nincs több, úgyhogy a Jobbiknak elemi érdeke az, hogy sikeres legyen az ellenzéki együttműködés.

Mit hozott a Magyar Szocialista Pártnak? Amelyről azt mondják hosszú ciklusok óta, hogy a végét járja, aztán mindig bent van a parlamentben.

Ebben az előválasztásban igazán értelmezhető vagy jelentős szerepe az MSZP-nek pártként nem vol, mégis a túlélés megvalósulni látszik, hiszen jól szerepeltek az MSZP által támogatott jelöltek és a biztosnak gondolt választókörzetekben van elég annyi jelöltjük, amivel az MSZP-nek biztos lesz frakciója a következő parlamentben is. Szerintem az MSZP nagy valószínűséggel nem kerülne be a következő parlamentbe, ha önállóan mérettetné meg magát. A teljesítménye nem is indokolná, hogy ez bekövetkezzen, ehhez képest ugyanott vagyunk, amit mondtam a DK-nál és a Jobbiknál is, az MSZP számára ez az együttműködés a túlélést fogja biztosítani.

Párbeszéd?

A Párbeszéd a legnagyobb nyertese ennek az együttműködésnek. Ahhoz képest, hogy mérhetetlen a támogatottsága, 4-5 helyen szinte biztos parlamenti mandátuma van, a közös listás helyelosztási küzdelmek nélkül is azt tudjuk most mondani, ha minden csak minimálisan az ellenzék tervei szerint alakul, a Párbeszédnek lesz önálló frakciója egyéni választókerületi győztesekkel, ami azt nézve, hogy a Párbeszéd amúgy milyen súlyú a magyar közéletben, szerintem egy komoly eredmény számukra.

LMP?

Az LMP nem szerepelt jól az előválasztáson, nagy valószínűséggel megszerezhető mandátumai alig vannak. Egy vagy kettő olyan hely van, ahol az LMP egyéni választókerületi mandátumban reménykedhet, de ott van az ellenzéki megállapodás, mely szerint úgy kell elosztani a közös listás helyeket, hogy mind a hat pártnak lehessen parlamenti frakciója. Azaz az LMP megint csak ezzel az együttműködéssel óriásit nyer, mert túléli azt a választást, amit önállóan indulva nem élne túl. Leszámítva Ungár Péternek a szombathelyi küzdelmeit, alig-alig látni LMP-s politikust. Az LMP-t, az MSZP-t és a Párbeszédet valójában ez a konstrukció tartja most életben.

Momentum? Az elnöke, Fekete-Győr András bizalmi szavazást kért, el is bukta.

Nagyon hasonló a Momentum értékelése a Jobbikéhoz. A miniszterelnök-jelölti küzdelemben talán még Jakab Péternél is komolyabb veszteség az, ami Fekete-Győr Andrást érte. Sokan számítottak arra, hogy ő a negyedik-ötödik helyért küzdhet, de azért azt senki nem gondolta, hogy 5 százalék alatti eredményt fog elérni Fekete-Győr András. A bukásának politikai következménye is volt, de ha megnézzük a Momentum eredményét, akkor azt látjuk, hogy nagyon magas szavazatszámmal és nagyon sok meglepő győzelemmel áll. A Momentumnak is egy komolyabb frakciója lehet, ha az ellenzék jól szerepel a választáson. És van itt még egy fontos esemény: a Momentum jó ütemérzékkel állt be Márki-Zay Péter mögé, és ha Márki-Zay Péternek a kampánya sikeres lesz, akkor ez bizonyára a Momentumnak fog hozni erősödést az ellenzéki táboron belül. A DK melletti másik oldalnak az egyik fontos szereplőjévé tud válni.

Milyen következményei lehetnek Karácsony Gergely főpolgármester és Párbeszéd társelnök emlékezetes mondatainak? „Akkor lépek vissza, ha elüt a villamos” – mondta, aztán Márki-Zay Péterrel megjött a villamos. Majd Karácsony Gergely arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc őt is szokta zsarolni, leginkább SMS-ben. Gyurcsány Ferenc azt mondta, elő az SMS-ekkel, aztán két nap múlva Karácsony Gergely azt mondta, hogy nem is úgy gondolta.

A politikai pályafutásának ezek fekete napjai voltak, talán a legrosszabb formát futotta abban az egy hétben, és az egész folyamat számára óriási kudarc. Az egész előválasztásnak ő volt a nagy esélyese. Eleve én úgy láttam a stratégiáját, hogy ő nem is az előválasztásra készült, hanem a 2022-es parlamenti választásra, úgy pozícionálta magát, hogy az már mind a tavaszi választásról szólt. Nem ment bele igazán az előválasztási küzdelemben, hanem folyamatosan megpróbált a többiek fölé helyezkedni, úgy gondolta, hogy az előválasztás csak egy lépcső, amit ő könnyedén meg fog lépni. Ehhez képest beverte a fejét a plafonba, ez az előválasztás megmutatta az ő politikai emelkedésének korlátait, és most utóvédharcokat kell folytatnia, mert megrendült a politikai helyzete az ellenzéki táboron belül. Az, hogy végül visszalépett, hozhat neki valamelyest pozitívumokat, hiszen részben királycsinálóvá tudott válni és Márki-Zay Péterrel együttműködésben, ha ez egy sikeres kampány lesz, akkor tudja menteni a renoméját. De most meg kell védenie azt, amit eddig megszerzett, tehát a főpolgármesterséget és az ellenzéken belül kialakított helyzetét, és egyértelművé vált az, hogy hosszabb-rövidebb időre neki nincs esélye arra, hogy ennél komolyabb szereplője legyen az ellenzéki oldalnak. Nagy reménység volt az ellenzéknek, még a 2018-as miniszterelnök-jelöltség sem sem ártott igazán a politikai pályafutásának, most pedig én nem beszéltem olyan politikai szereplővel, aki ne úgy értelmezné, hogy ő komoly pofont kapott és más megvilágításba került a helyzete. Most bizonyítania kell, hogy a már elért politikai pozíciót, fontosságot megvédje a következő időszakban, és föl sem merülhet az, hogy ennél fontosabb politikai szerepe legyen.

A Fővárosi Közgyűlésben kell több konfliktusra számítani közte és az őt elvileg támogató pártok között ezután a miniszterelnök-jelölti versengés után? Magyarán: fogja-e neki mondani a DK, hogy főpolgármester úr, nem erről volt szó, nem állok be mögéd?

Eddig sem volt könnyű az ő helyzete a fővárosban, de az kétségtelen, hogy miután meggyengült a helyzete, nyilván könnyebben lesz támadható. Kevésbé fontos szereplője lesz a következőkben az ellenzéki együttműködésnek, így nyilvánvaló, hogy a konfliktusok is fel fognak erősödni. A pártok magabiztosabban léphetnek fel vele szemben. Most könnyebb prédának látszik, ezért mondom azt, hogy most Karácsony Gergelynek utóvédharcokat kell folytatnia, meg kell védenie a pozícióját, mert megsérült az imázs, megrepedezett az a burok, ami őt eddig körülvette, az a védőfal ledőlt.

Ki lehet az ő társa ebben az utóvédharcban? Az MSZP, a Párbeszéd meg az LMP elég erős ahhoz, hogy odaáll Karácsony Gergely mögé, ha konfliktus van?

A visszalépése feszültséget gerjesztett közte és az őt támogató pártok között is, csalódást okozott ezeknek a pártoknak. A szocialista párthoz való viszonya is meg fog változni Karácsony Gergelynek, hiszen elvesztette azt a reményt, ami miatt hozzá ezek a pártok pozitívan, barátian és szövetségesként viszonyultak eddig, úgyhogy nem hiszem, hogy ezek a pártok tudják őt igazán megvédeni. Leginkább abban reménykedhet, hogy Márki-Zay Péter sikeres lesz, és miután nekik van egy közös történetük, és szerintem majd a miniszterelnök-jelölti országos kampányban is szerepet fog kapni Márki-Zay Péter mellett, és ha Márki-Zay Péter esetleg nyerne, az Karácsony Gergelynek nyilván adna egy plusz védelmet. Ha elbukik ez a projekt, akkor szinte védtelenné válhat, mert pártok mögötte már nem fognak állni.

Ez a közös történet Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely között egy jó ízű közös történet? Mert kívülről nagyon úgy látszott, hogy Márki-Zay Péter tulajdonképpen letárgyalta a főpolgármestert.

Én is így láttam, de ettől függetlenül a politikai érdekek alapján Márki-Zay Péternek most szüksége van arra, hogy támogatójaként fel tudja mutatni a főpolgármestert, és nyilván ehhez gesztusokat kell tennie a főpolgármester irányába. Márki-Zay Péter minden egyes kampányrendezvényén kiemelte a főpolgármester szerepét. Ez így is fog maradni a jövőben is egészen addig, amíg eldől, hogy Márki-Zay Péter marad-e abban a pozícióban vagy sikeres lesz-e, amiben most van.

Hogyan alakulhat a következő időszak? Gyurcsány Ferenc egy pártjának címzett, de nyilvános Facebook-posztban azt mondta, hogy a sorrend az, hogy először a többség, aztán miniszterelnök-választás.

Teljesen igaza van.

Ez a közjogi helyzet.

Ez a közjogi helyzet, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy itt egy burkolt üzenet is van. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy „mi választunk”, és Márki-Zay Péter neve el sem hangzott ebben a rövid videoüzenetben. Ez egyértelmű üzenet Márki-Zay Péter felé a DK részéről, ugyanakkor ez egy róka fogta csuka állapot. Sem a DK nem tud Márki-Zay Péter nélkül sikeres lenni, sem Márki-Zay Péter nem tud a DK nélkül sikeres lenni. Akkora győzelmet nem fog tudni aratni az ellenzék, hogy a DK-nak, meg akár a Jobbiknak együtt meglegyen a 100 mandátuma, márpedig a parlamentben annak lesz miniszterelnöke, akinek van 100 mandátuma. A legoptimistább ellenzéki forgatókönyvek szerint is az ellenzék, ha megnyeri a választást, mind a hat parlamenti párt mandátumaira szükség lesz. Van egy szituáció, amiben nagyon erősek a feszültségek, de látnunk kell, hogy nem tudják egymást elengedni. Egymásra vannak utalva, egymásra vannak kényszerítve. Én azt várom, hogy lesznek ilyen videók még meg lesznek ilyen mondatok, meg sok szimbolikus kötőtűdöfködés a felek között, ez egyébként a DK-nak is érdeke, hogy felmutassa most Dobrev Klára veresége után, hogy nem nagyon lelkes Márki-Zay Péterért. Márki-Zay Péter meg még inkább érdekelt abban, hogy szimbolikusan felmutassa azt a különbséget, ami közte és a DK között van, de végső soron, a nap végén együtt kell működniük, nincs más megoldás, különben nem lesz ellenzéki esély a választásokon, és ha van esetleg ellenzéki győzelem, nem lesz közös miniszterelnök és kormányzás.

Az ellenzéki együttműködést óhajtó állítólag létező tömegeknek mi a tűréshatára ebben a döfködésben?

Nagyon sok olyan szavazó van, aki valójában ellenzéki szavazó, tehát nem az egyik vagy a másik jelölt mellett elkötelezett, hanem a kormányváltás mellett elkötelezett, ők biztos megbüntetnék azt a szereplőt, aki átlépné a határokat, de amíg együtt indulnak a választáson, addig ezek legfeljebb hangulatilag okoznak problémákat, érzelmileg motiválják az ellenzéki szavazókat, de végső soron nem fognak dezertálni ezért az ellenzéki táborból. Én arra nem számítok, hogy ezek a feszültség végül komoly szavazótáboroknál odáig vezetnének, hogy távol maradjanak a választástól. Szerintem az ellenzéki szavazók fel fognak sorakozni emögött a konstrukció mögött.

Kell-e annak jelentőséget tulajdonítanunk, hogy az a Márki-Zay Péter, aki eddig mindig, mindenkinek szívesen és kereken nyilatkozott, először Gyurcsány Ferenccel ment el tárgyalni, miután azt mondta, hogy nem füstös szobákban dől el a politikai hogyan tovább. Túlgondoljuk, vagy nem?

Nem. Nyilván Gyurcsány Ferenc érdekelt abban, hogy felmutassa, tárgyalnak, Márki-Zay Péter pedig nem érdekelt abban, hogy felmutassa. Neki nyilván azt kell mutatnia, hogy ő a hat párt fölött áll és mindenkivel tárgyal, de nincs kitüntetett szerepe ebben az együttműködésben a Demokratikus Koalíciónak. De azért azt rögzítsük, hogy füstös szobák nélkül ‒ bár borzalmas ez a kifejezés szerintem ‒ nem lesz meg a közös lista. Tárgyalni kell, ellenérdekelt felek vannak, és nem lesz egyszerű folyamat, mert látszik, hogy teljesen mások az elképzelések. Nem lesz egyszerű arról dönteni, hogy ki hol szerepeljen és nem lesz egyszerű arról dönteni, hogy például, hogy Gyurcsány Ferenc ott legyen-e az első ötben.

Márki-Zay Péter azt mondja, ha Gyurcsány Ferenc látszik, mínusz 10 százalék.

Azért ez egy kicsit túlzó szám, de egyértelműen igaza van, és az ő törekvése is az, hogy ne látszódjon, bár a választó ettől még tudni fogja, hogy az együttműködésnek része a Demokratikus Koalíció, de ezek szimbolikusan sokat jelenthetnek, úgyhogy nem lehet megúszni ezt a tárgyalási folyamatot. Ennek van egy ilyen kommunikációs vetülete, hogy ki beszél róla, mit beszél róla, hogyan keretezi, de ez mind a játék része, és az a kérdés csak, hogy a végén lesz-e közös lista, és én nem tudom elképzelni, hogy ne legyen. Nincs olyan szereplő, amelyik számára ne az lenne a legrosszabb forgatókönyv, ha felrúgja az asztalt. Ráadásul, aki borítaná az asztalt, azt rettenetesen megbüntetnék az ellenzéki szavazók. Hallom ezeket a véleményeket, hogy milyen jó lenne, ha most Márki-Zay Péter kemény legényként végül a DK-t kitenné az együttműködésből. Ha kiteszi, akkor biztosan nincs ellenzéki többség a választásokon. Ez az együttműködés az ellenzék számára egy olyan kényszer, amit a többség nem szeret. A DK egyébként kicsit szereti, de a többiek számára ennél csak rosszabb forgatókönyv van.

Az tárgyalástaktikai felvetés, hogy legyen egy hetedik frakció, ha úgy alakul a választás Márki-Zay Péternek Pálinkás József Új Világ Néppártjával, vagy van ebben rendszer?

Mindenben látok rendszert, amiről Márki-Zay Péter beszél. Neki folyamatosan azt kell hangsúlyoznia, hogy nem a DK fújja passzátszelet, hogy vannak más szereplők, minél több más szereplő van és minél inkább Márki-Zay Péter látszik valamifajta autonóm személyiségnek ebben az együttműködésben, az neki annál jobb. Ehhez nagyon sokat számít az, hogy legyen bázisa, mert összességében tényleg egy furcsa vagy nehéz konstrukció, hogy miniszterelnök-jelöltje lettem egy ellenzéki együttműködésnek, de nincs igazán, akire bizton számíthatnék. Márki-Zay Péternek szerintem tartalmilag is meg kommunikációs szempontból is érdeke, hogy minél többet beszéljen arról, hogy nemcsak a DK van, vannak mások is, akik legalább ennyire fontosak és hogy neki is van saját bázisa.

Érvényesnek kell-e tekinteni a hat párt azon megállapodását, hogy közös egyéni képviselőjelöltek meg közös lista az országgyűlési választásra, miután Márki-Zay Péter nem volt ott ezen a tárgyaláson. Mondhatja-e mindkét oldal, hogy jó, most egy új helyzet van, hagyjuk ezt a közös listát, és akkor lesz kettő?

De nem lehet két lista, éppen az új szabály miatt, amely 71 választókerületi jelöltet ír elő a listaállítás feltételeként. Ha két lista indulna, tételezzük fel, DK és barátai és a nem DK és barátai, akkor mind a kettő csak úgy állítható fel, ha a 106 választókörzetből 71-ben van saját jelöltje. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok olyan hely lenne, ahol a két párt egymással szemben kellene hogy indítson egyéni választókerületben jelölteket. Ebben a konstrukcióban a választókerületek közel felében biztosan elbukna az ellenzék, és az összes többit meg kellene nyernie, tehát valójában csak éppenhogy döntetlenközeli állapothoz lehetne esélyük akkor is, ha a legjobban szerepelnek. Természetes az irracionalitás benne van a politikában, benne van a hisztéria, lehet hülyeséget csinálni, de ennyi esze minden politikusnak van egy ilyen szituációban, hogy látja, úgy semmi esély nincs. Minden politikai megállapodás addig érvényes, amíg a felek be akarják tartani. Holnap is mondhatná azt Márki-Zay Péter, hogy köszönjük, akkor a DK ne vegyen részt ebben. A DK is mondhatná, hogy nekünk nem miniszterelnök-jelöltünk Márki-Zay Péter, mi elindulunk Dobrev Klárával, aztán lássuk meg, hogy mi történik. A másik fél semmit nem tudna tenni, ez politikai döntés lenne. Csak még egyszer mondom, hogy itt van egy olyan közös érdek, ami össze kell hogy abroncsozza ezt az ellenzéket, ha nem teljesen őrültek.

Mit kell figyelembe venni a listaállításkor? Márki-Zay Péter indul egyéniben, de a hat párt vezetője emlékeim szerint nem indul, nekik listán kell befutó helyen lenniük, Gyurcsány Ferencnek is láthatónak kell lennie valahol a listán, ha frakcióvezető akar lenni.

A miniszterelnök-jelöltnek kell a lista első helyén lenni, ez egyértelmű.

Az Márki-Zay Péter.

Az Márki-Zay Péter. Mint kommunikációs eszköz, őt kell odatenni a lista első helyére Orbán Viktorral egy sorban. A kérdés az, hogy utána hogy jönnek a nevek. A hat politikai párt elnöke vagy első számú megnevezettje, de fölmerülhet az, hogy esetleg az előválasztás miniszterelnök-jelöltjei jönnének.

Erősorrendben?

Erősorrendben, politikai megállapodás alapján. Az igazi kérdés az, hogy a lista elejére a DK-nak a miniszterelnök-jelöltje kerül oda, Dobrev Klára, vagy a Demokratikus Koalíció pártelnöke, Gyurcsány Ferenc. Egyértelmű, hogy Márki-Zay Péter célja az, hogy Dobrev Klára neve szerepeljen az övé mögött második helyen a listán, és ne Gyurcsány Ferencé.

Miért? Márki-Zay Péter azt mondta, hogy Dobrev Klárával nem lehet választást nyerni Orbán Viktor ellen. Most meg ott van közvetlenül mögötte?

Dobrev Klárával azért nem lehet választást nyerni, mert Gyurcsány Ferenc felesége, erről van szó, erről beszélt Márki-Zay Péter, és nyilván minden kutatás ezt bizonyítja, az ország egyik legelutasítottabb politikusáról van szó, akinek a szavazatszerző képessége az ellenzéki táboron túl minimális, és akire az egész kormánypárti propagandakampány épül. Ha őt odateszik Márki-Zay Péter mögé másodiknak, akkor annál nehezebb egyértelműbb üzenetet küldeni arról, hogy ez miről szól. Persze Márki-Zay Péter törekvése racionális politikailag, Gyurcsány Ferencnek meg nyilván az a törekvése, hogy ő legyen ott a második helyen.

Hogy lehet egy olyan helyzetet kezelni, amikor az ’56-os forradalom, meg a 2006-os rendőri attak évfordulóján Márki-Zay Péter, Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc alighanem egy színpadon lesznek? Ez olyan, mint a lista, csak itt egymás mellett, ott meg egymás alatt.

Ezek a problémái az ellenzéki együttműködésnek. Ez az ellenzék csak úgy tud Magyarországon választást nyerni, ha együtt indul, ha pedig együtt indul, ebbe bele kell értenie Gyurcsány Ferencet. Az ő politikai rehabilitációja, a többiek általi elfogadása nélkül nincs ellenzéki együttműködés és nincs ellenzéki esély arra, hogy a választáson jól szerepeljenek. Ez egy ilyen feladvány, egy ilyen rejtvény, ezzel küzd az ellenzék most már 12 éve. Most kitalált rá valamit, nyilván különböző formái vannak annak, hogyan lehet ebben a folyamatban elrejteni valamennyire Gyurcsány Ferencet, de az ellenzék vagy az ellenzéknek az a része, amelyik így gondolkodik, azt gondolhatja, hogy jobbak az esélyei akkor, ha nem Dobrev Klára vagy Gyurcsány Ferenc az első számú frontpolitikus, hanem Márki-Zay Péter. Erről szólt az előválasztás. Ez nem oldja meg az egész történetet, ettől még ott van a Demokratikus Koalíció és ott van Gyurcsány Ferenc az együttműködésben, de azért nem mindegy, hogy milyen helyzetben.

Érdemes a választás utánra továbbgondolni, hogy mi van akkor, ha Márki-Zay Péter lesz a miniszterelnök és ott van mellette egy mostani elképzeléseink szerint fölálló jelentős DK és a többiek? Meddig marad ő vajon miniszterelnök? Mert vannak olyan elemzők, akik azt mondják, hogy mindjárt jönnek az európai parlamenti választások, és visszamutatnak Medgyessy Péter történetére, akit az után váltottak le.

Tételezzük fel, hogy nyer az ellenzék és Márki-Zay Pétert választja miniszterelnöknek. Meddig marad Márki-Zay Péter? Amíg nincs 100 parlamenti képviselő, aki a helyére mást ültetne. De vajon lesz-e a DK-nak meg a Jobbiknak annyi ereje, hogy le tudja váltani? Szerintem nem. A magyar konstrukció, ez a kancellári típusú kormányzás, amelyben csak konstruktív bizalmatlansággal lehet megbuktatni a miniszterelnököt, ha a miniszterelnök nem akar lemondani, akkor szinte bebetonozza a hatalomba. Ha a DK úgy dönt, hogy Márki-Zay Pétertől megvonja a bizalmat és más miniszterelnököt szeretne, csak azt tudja tenni, hogy keres hozzá 100 parlamenti képviselőt, és megnevez valaki mást.

Akit a 100 biztosan támogat.

Tehát még a Fidesszel együttműködésben sem lehet valójában a miniszterelnököt megbuktatni. Erről szólt az MDF‒SZDSZ-paktum 1990 tavaszáról, hogy hogyan lehet valamennyire egy parlamentáris rendszerben megerősíteni a miniszterelnöki pozíciót. Természetesen a kormányzás rettenetesen nehézzé válna, ha mondjuk, a DK azt mondaná, hogy megvonom a bizalmat Márki-Zay Pétertől, és ellenzékbe vonulok. Akkor Márki-Zay Péternek az ott maradó pártokkal kellene kisebbségben kormányoznia, miközben a Fidesz meg a DK van vele szemben ellenzékben. Így nyilván költségvetést, semmit nem lehetne elfogadni és lehet, hogy megbukna a kormány. De ez nem olyan egyszerű.

A kormányváltás bizonytalan, az ellenzékváltás egyre biztosabb. Mit jelent az ellenzékváltás?

Az előválasztási adatokból az látszik, hogy az ellenzéki szavazók egy jelentős része rettenetesen elégedetlen az eddigi ellenzéki kínálattal. Ez a probléma létezik, a DK és a Gyurcsányhoz való viszony, de egyébként akár az egész ellenzéki kínálathoz való viszony, pontosabban elutasítás létezik még az ellenzéki táboron belül is. Márki-Zay Péter azért tudott nyerni, mert nagyon sokan sokfélét beleláttak az ellenzéki szavazók közül. Újdonságot, DK-ellenességet, Gyurcsány-ellenességet, amivel nyilván ő élt is és amire alapozta a politikáját. Az, hogy ilyen magas aránnyal tudott a második fordulóban nyerni és behozni új szavazókat, csak azért történhetett meg, mert a szavazóinak egy jelentős része ellenzékváltást akar. Persze ellenzékváltás nem lett, Gyurcsány Ferenc ugyanott van, a DK ott van, de az ellenzékváltás szándéka egyértelmű. Újat akarnak, mást akarnak és nem a 2010 előtti politika visszatérését, az látszott az adatokból, és ez hozta felszínre szerintem Márki-Zay Pétert.

Kik az új szavazók?

Bárki bármit mond, nincsenek erre vonatkozó adatok, ehhez exit pollokat kellett volna csinálni, hogy tudjuk, az a több mint kétszázezer ember honnan érkezett, aki az első fordulóban nem szavazott. Remélem, hogy lesznek majd ilyen kutatások, de rettenetes nehéz módszertanilag megtalálni azt a kétszázezer embert.

A hatpárti együttműködésnek megvan.

Igen, a hatpárti együttműködésnek megvan, de nem tudom, hogy szociodemográfiailag is megvan-e, lehet-e tudni mindent azokról a szavazókról, össze tudják-e rakni azt, hogy ők fiatalok, idősebbek, milyen iskolai végzettségük. Benyomások vannak. Meglepő volt, hogy például mennyi fiatal ment el Márki-Zay Péter különböző kampányeseményeire. Az látszik, hogy meg tudott mozgatni olyanokat, akik korábban nem voltak elkötelezett szavazók, vagy akik éppen amiatt, mert az ellenzékkel szemben is protest helyzetben voltak, most jöttek be a politikába. Az ő egész felfutása nagyon más mintázatot követ, mint egy hagyományos politikusi előrejutás. Az, hogy ő a közösségi médiás tartalmakban tudott megjelenni, ott tudott elérni jelentős nézettséget, figyelmet, az azért mutat valamit abból, hogy ő kétségtelenül meg tudott szólítani olyanokat, akik nem a hagyományos politika bázisának számítanak, de ezek benyomások.

A feles alaptörvény-módosítás ötlete kampányfogás, erős mondat, vagy kell vele komolyan számolni?

Nagyon jó kérdés, és engem is rettenetesen érdekel, hogy azért mondják, hogy a választók ízlését, igényeit eltalálják, vagy komolyan gondolják? Őszintén szólva nem tudom. Nagyon rossz lenne, ha komolyan gondolnák, mert az komoly alkotmányos válságot vetítene előre, és nyilván nekik ezzel a helyzettel persze valamit kezdeni kell.

Mondták, aztán mégse lesz. Ez is egy rossz helyzet, de hogy mondták és mégis lesz, az is egy rossz helyzet. Mi a harmadik?

Az, hogy valami majd történik, de nem az, amiről most beszélnek. Lehet azért ennél kisebb lépésekben is haladni. A magyar közjogi rendszerben ma is megvannak azok a lépések, amelyekkel azt a látszatot lehet keletkeztetni, hogy foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és ne feledjük el, hogy vannak alkotmányon kívüli eszközök is. Ha például az a cél, hogy hosszú távra kinevezett vezetők veszítsék el a mandátumukat, akkor azért egy kormánynak más eszközei is vannak a háttérben, amelyekkel lehet hatást elérni.

Például mit?

Egyszerűen nyomásgyakorlásról beszélek. Volt erre példa a magyar politikatörténetben korábban is. Emlékezzünk Györgyi Kálmán váratlan lemondására egy Áder Jánossal való beszélgetést követően, amit azóta sem tudunk, hogy miért következett be. Vagy akár mondhatnám Horn Gyulát is, aki a Magyar Nemzeti Bank elnökével beszélgetett el még 1994 végén, és utána következett be váltás. A kormányzati apparátusnak és magának a miniszterelnöknek is van lehetősége arra, hogy alkotmányon kívüli eszközökkel is érjen el bizonyos eredményeket. Ezt minden kormány alkalmazza. Ezt nem fogjuk látni, csak a végeredményét esetleg, ha bekövetkezik. Ez lenne a jó, ha maximum idáig jutnának el a folyamatok. Egy alkotmányos válság biztos nem érdeke az országnak.

Honnan lehet Márki-Zay Péternek kormányzati apparátusa? A pártokat azért szokták „dicsérni”, mert legalább vannak embereik, akik kormányzati ciklusuk korábbi szakaszában már láttak minisztériumot.

Ember lesz, az biztos. Amikor hat párt alakít kormányt, ott jelentkező biztosan lesz rengeteg a pozíciókra. Olyan még nem volt, ha valakinek hatalomra esélye volt, akkor ne jelentek volna ott meg elegendő számban olyan szakemberek, akik szívesen dolgoznának az adott kormánynak.

A Fidesz eddig nem változtatott kampányán, a Stop Gyurcsányt egészítette ki mindig az éppen aktuális nyerőnek látszó jelölttel. Kell most valamit másképp csinálnia Márki-Zay Péterrel?

Ez kommunikációs kérdés, amit kutatásokkal lehet megerősíteni. Nekem az az érzetem, hogy kellene, de ez a szakma nem benyomásokon alapszik, hanem adatokon. Én azt gondolom, hogy finomhangolás szükséges, mert a potenciális szavazótáborra hatnak ezek a mondatok is és a potenciális szavazótábor el fogja hinni, hogy Márki-Zay Péter Gyurcsány Ferenc embere volt mindig is, de ennél több kell egy választási győzelemhez. Egy ilyen szoros helyzetben az is kell, hogy azokat is meggyőzze a kormányzati kommunikáció, akik nemcsak a kormányzati propagandából tájékozódnak. Ha szoros lesz a választási helyzet, márpedig most azért reálisan erre lehet számítani, akkor nagyon sokat fog számítani az, hogy a Fidesz a kampányát hogyan fogja belőni. Ami korábban működött, nem biztos, hogy most is működni fog.

Annak a magja az, hogy Gyurcsány Ferencet nem szabad visszaengedni a hatalomba, nem? Ennek benne kell maradnia a további kommunikációban is?

Ez abszolút, nem véletlenül szavaztak annyian Márki-Zay Péterre, abban is benne van ez. Tehát még az ellenzék is rezonál erre. A Fidesznek ezt fenn kell tartani, hogy Gyurcsány Ferenc visszatérése a legnagyobb veszély, de azt hiszem, hogy a valósághoz reálisabban kellene bemutatnia ebben a szerepben Márki-Zay Pétert. Vele kapcsolatban azért az a nevetségességig visz, ha azt gondoljuk, hogy ő mindig is Gyurcsány Ferenc embere volt. Az viszont már nem visz a nevetségességig, hanem közelebb áll a valósághoz, hogy együtt kell működnie Gyurcsány Ferenccel, és hogy a keze bizonyos értelemben meg lesz kötve akkor is, ha kormányra kerül, és Gyurcsánynak lesz valamekkora szerepe. Szerintem ami a választót elrémíti, az, ha úgy van beállítva az egész, hogy itt Gyurcsány az omnipotens szereplő, azt meg reálisan látja, hogy valóban Gyurcsánynak van ebben szerepe. Ha a Fidesz ezt erősítené a kommunikációban, az szerintem ezekre a szavazói csoportokra jobban hatna.

(Infostart)


 

Kommentek

h i r d e t é s