Azok a választópolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben adhatják le voksukat.

Áder János köztársasági elnök január 11-én írta ki az országgyűlési képviselők választását április 8-ra. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgároknak azonban két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Az április országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a választás előtt egy hónappal közel 22 ezren tették meg. A választópolgárok 117 külképviseleten adhatják le voksukat.

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 6-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig több mint 27 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz.

A 106 egyéni választókerületben összesen több mint 1400 jelöltet vettek már nyilvántartásba, a mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A választók országos listára is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos pártlistát az a párt állíthatott, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listák bejelentésének határideje kedden járt le. Hacsak időközben valamelyik lista nem esik ki, április 8-án a választók egy 40 pártlistát tartalmazó szavazólapon dönthetnek arról, kire voksolnak.

Az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki március 24-ig kéri felvételét a névjegyzékbe. Eddig több mint 357 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe. A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy valószínűleg minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyűlésben. Ehhez arra van szükség, hogy a nemzetiség listájára legalább egy érvényes szavazatot leadjanak április 8-án. Ha a nemzetiségi önkormányzat listája megkapja a szükséges számú szavazatot, szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét, ez négy évvel ezelőtt 22.022 szavazatot jelentett.

Az országos listáról a 93 mandátumot a párt- és nemzetiségi listákra leadott szavazatok, illetve az egyéni választókerületben keletkező, mandátumot nem eredményező töredékszavazatok alapján osztják szét. Azok a szavazatok minősülnek töredékszavazatnak, amelyeket az egyéni választókerületekben olyan jelöltre adtak le, aki nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben.

Töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.

Az országos listáról nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. (MTI)