h i r d e t é s

Döntött Matolcsy György, a pletyka valósággá vált

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Döntött Matolcsy György, a pletyka valósággá vált

2023. április 26. - 05:48

Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. 

Matolcsy György jegybankelnök - Forrás: MTI/Soós Lajos

Ugyanakkor a kamatfolyosó két szélét az előzetes hírek és pletykák szerint változtatták meg: a korábbi 12,5, illetve 25 százalék felső szélét 20,50 százalékra módosították, tehát 450 bázisponttal csökkentették az egynapos hitel kamatát.

A Monetáris Tanács kedden változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Előző év október közepe óta az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamata az irányadó, ez is változatlan maradt – bár utóbbiról mindennap dönthetnek. 

ÁM A KAMATFOLYOSÓ FELSŐ SÁVJÁNAK MÓDOSÍTÁSA JELENTŐS PIACI JELZÉS. ERRE A LÉPÉSRE KORÁBBAN MÁR UTALT A JEGYBANK, ÉS A PIACI SZEREPLŐK IS VÁRTÁK.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke 15.30-tól online háttérbeszélgetést tartott a monetáris politika aktuális kérdéseiről. A kamatdöntés után nem találja az utat a magyar fizetőeszköz, a 375,4-es árfolyam körül ingadozik.



Forrás: MTI, MNB

 

Elemzői várakozások

Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt szerdán kilátásba helyezte, hogy a kamatdöntő ülésen hozzányúlnak a kamatfolyosó felső széléhez, amit a piac monetáris lazításként értelmezett, és az euró-forint jegyzése hirtelen elérte a 380-as szintet, majd korrekció indult 376-ig. A magyar deviza tehát gyengüléssel reagált már a kommunikációra is, ugyanakkor a szakértők egyértelműen azt várták, hogy a jegybank meglépi a kamatfolyosó felső szélének csökkentését.

„A kamatfolyosó tetejének csökkentése a pénzügyi rendszer egészét tekintve nem jelentős lépés, mivel az egynapos hiteleszköz kihasználatlan volt, így nem is volt effektív. Ugyanakkor erős jelzés arra, hogy előbb-utóbb elkezdődhet a kamatcsökkentési ciklus, amire egyébként mi is és a piaci árazások is számítanak” – fogalmazott lapunknak korábban Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Feltehetően az MNB a tavaszi időszakban továbbra is magas kamatszintet tart fenn.

Javulnak az ország mutatói

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő sajtótájékoztatón részletesen ismertette a lépés hátterét. Rögtön az elején kifejtette: a Monetáris Tanács az alapkamat mértékén nem változtatott, hiszen az a jelenlegi szinten alkalmas a fundamentális kockázatok kezelésére.

Az elmúlt időszakban jelentősen javult Magyarország kockázati megítélése, kiárazódtak a szélsőséges forgatókönyvek. Ezért a tanács a normalizációs folyamat részeként a kamatfolyosó szűkítéséről döntött. Ennek megfelelően az overnight betéti kamat szintje változatlanul 12,5 százalék, ugyanakkor a fedezett hitel kamatszintje 25 százalékról 20,5 százalékra mérséklődik

– fogalmazott Virág Barnabás, majd hozzátette, hogy a Monetáris Tanács áttekintette a 2023. április 1-jétől hatályba lépett átalakított kötelezőtartalék-rendszer első eredményeit. „Az átállás gördülékenyen megtörtént”, ezt a következő időszakban is alkalmazza majd a jegybank.

Az alelnök tájékoztatott a makrogazdasági fejleményekről is: márciusban folytatódott a hazai infláció csökkenése, ugyanakkor a maginfláció emelkedett. Az idei első negyedévben tovább lassult a hazai gazdasági aktivitás. A gazdasági konjunktúrában élénkülés az MNB korábbi előrejelzési szerint az év közepétől várható.

A belső kereslet szűkülése általánosságban megfigyelhető. Magyarország külső egyensúlya trendszerűen javult. Februárban a folyó fizetési mérleg hiánya jelentős mértékben csökkent.

Virág Barnabás kiemelte, hogy ez már korábban is megfigyelhető volt. Mint mondta, az európai inflációban általános fordulat figyelhető meg, ugyanakkor a maginfláció egyelőre sehol sem csökkent.

Úgy véli, ezek az elhúzódó dezinfláció jelei. Összegezte: áprilisban tovább folytatódott Magyarországon az élelmiszer-infláció csökkenése. „Az élelmiszer-infláción kívüli maginflációs körben márciusban ismét magas átárazást láthattunk, kifejezetten a szolgáltatási szektorban, ami jellemzően a telekommunikációs szektor áremelkedéséhez volt köthető” – húzta alá.

UGYANAKKOR EGYRE SZŰKEBBÉ VÁLIK AZ ÁTÁRAZÁSI MOZGÁSTÉR.

Az áremelési várakozások általánosan csökkennek. Így összességében az MNB arra számít a dezinfláció tekintetében, hogy a második negyedév ütemváltást hozhat. Tehát a dezinflációs pálya folytatódik, az év közepétől az MNB szerint gyors inflációcsökkenés következhet be.

A jegybanki inflációs cél eléréséért továbbra is határozott és szigorú monetáris politikával kell dolgozunk

– jegyezte meg Virág Barnabás.

A jegybank alelnöke úgy fogalmazott, hogy méréseik alapján a technikai recesszió vélhetően folytatódott. Ugyanakkor a belső kereslet szűkült, ez pedig az erősödő árverseny irányába hat a következő hónapokban. Megismételte: „A folyó fizetési mérleg trendszerű javulást mutat.” Emögött részben az energiaárak csökkenése is megfigyelhető, „kifejezetten kedvező, hogy a külkereskedelmi egyenlegünk 2021 közepe óta 2023 februárjában ismét pozitív lett”.

AZ MNB VÁRAKOZÁSAI SZERINT AZ ÉLELMISZERÁRAKBAN ÁPRILISBAN AZ ELŐZŐ HÓNAPHOZ KÉPEST ÚJRA CSÖKKENÉS TÖRTÉNHETETT.

Az alelnök többször is hangsúlyozta: az ország külső egyensúlya számottevően és trendszerűen javult, „külső egyensúlyi pozíciónk alakulása a korábbi várakozásunknál is pozitívabb lehet”. (Index)