h i r d e t é s

Czunyiné szerint az óvoda nagyon fontos az integráció szempontjából is

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Czunyiné szerint az óvoda nagyon fontos az integráció szempontjából is

2015. december 06. - 14:48
0 komment

Míg 2002-ben, az első Orbán-kormány alatt 83-84 százalékos volt az állami hozzájárulás az iskolák finanszírozásához, 2010-re ez 53-54 százalékra csökkent, 2002. és 2010. között 383 feladatellátási helyet szüntettek meg, ez főként a kisiskolákat érintette – mondta Czunyiné Bertalan Judit az Echo Tv Mélymagyar című műsorában.

Fotó: Nagy Balázs - Magyar Hírlap

Az elmúlt öt esztendő tartalmas időszak volt az oktatásügy területén – jelentette ki Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorában - írja a magyarhirlap.hu. A nemrég bemutatott OECD tanulmánnyal kapcsolatban azt mondta, 2010-ben elindult az iskolák megerősítésének folyamata: az intézmények állami kézbe vétele és a pedagógus életpálya kidolgozása. 2013-ban egyszeri, nagyobb összegű béremelés volt, azóta pedig benne van a költségvetésben a tanárok béremelése, s az életpályával kiszámítható lett az előremenetel. Ez azonban még nem szerepel az OECD felmérésben, mivel 2012-es adatokon alapul, ezért látszik úgy, hogy sereghajtók vagyunk az oktatásra fordított összegek tekintetében. Czunyiné Bertalan Judit szerint azóta már megközelítettük az OECD átlagot. Megjegyezte, az eredmény nem tükrözi az ingyentankönyv programot sem.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, a Medgyessy-kormány ötven százalékos közalkalmazotti béremelését fél év után áthárították az önkormányzatokra, így történt, hogy míg 2002-ben, az első Orbán-kormány alatt 83-84 százalékos volt az állami hozzájárulás az iskolák finanszírozásához, 2010-re ez 53-54 százalékra csökkent. Az állami forráskivonás következménye lett az önkormányzati eladósodás és az iskolák bezárása, az ötvenszázalékos tanári béremelés pedig inflálódott. Ezerháromszáz milliárd volt az önkormányzatok adósságállománya, sokszor hiteleket vettek fel a fejlesztésekre, és 383 feladatellátási helyet szüntettek meg 2002-2010 között, ez főként a kisiskolákat érintette.

Méltatta viszont az OECD tanulmány a korai nevelési rendszerünket, amelyben korábban is élen jártunk, a kötelező óvodáztatással pedig tovább javult a helyzet. Az iskolára való felkészítés segíti a hátrányos helyzetűeket, csökkenti a későbbi lemorzsolódást, mert el lehet kezdeni fejleszteni azokat a képességeket, amelyekre szükség lesz a tanulásnál – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: minél hamarabb észlelik a problémákat, és elkezdik a korai fejlesztést, akkor nem indulnak leküzdhetetlen hátránnyal a gyerekek. A családoktól további teherátvállalást jelent az ingyenes étkeztetés, a foglalkozások, vagy akár a mesemondás is. Emellett az óvoda nagyon fontos az integráció szempontjából is – szögezte le Czunyiné Bertalan Judit.

A magániskolák szigorú ellenőrzése kapcsán az államtitkár arról beszélt, az adóforintokból támogatott intézményektől elvárhatjuk a szabályok, előírások betartását. Ha a szülő nem kapja meg az iskolától, amit az ígért, az nem tisztességes. Aki az alapítványi iskolák elleni „összfrontos támadást” emleget, az nem látja a csalódott szülőt – fogalmazott az államtitkár. Hasonlóan szülői szempontból is értékelte a pedagógus etikai kódex ügyét, szerinte a dokumentumban lefektetett viselkedést, hozzáállást minden szülő elvárhatja, aki rábízza gyermekét az iskolára, a tanárokra.

Szó esett az oktatás körüli ideológiai vitákról is, ezekről kijelentette: nemzeti konszenzus kellene abban, hogy a gyerekek magyarságát, magyar identitását erősíteni kell. Goethe-t idézve „gyökereket és szárnyakat” kell adni a gyerekeknek, a gyökerek a magyarságtudatot jelentik, a szárnyak azonban szabadságot, és nem szabadosságot.

 

magyarhirlap.hu