Csökkenteni kell az állami nyugdíj fontosságát
A Pénztár-konferencián a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kiegészítő rendszernek kell átvenni a főszerepet a nyugdííjrendszerben írja az origo.hu.
Csökkenteni kell az állami nyugdíj fontosságát Forrás: MTI/Kovács Attila
Két pillére van a magyar nyugdíjrendszernek, az állami nyugdíjrendszer és a kiegészítő rendszer. Mindkettő nagyon fontos a nyugdíj szempontjából,
de a jövőben csökkenteni kell az állami nyugdíjrendszer fontosságát és előtérbe kell helyezni az öngondoskodást.
Fokozatosan a kiegészítő rendszernek kell átvennie a szerepet - mondta Hornung Ágnes a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Pénztár-konferencián.
A magyarországi nyugdíjkifizetések se nem csökkennek, se nem nőnek.
A nyugdíjrendszer fenntartható
- tette hozzá az államtitkár.
Egy stabil gazdasági háttér tudja megteremteni a nyugdíjrendszer alapját. 2010-től egy csökkenő államadóssági környezetet tudtak elérni, pozitív pályára tudták állítani a magyar gazdaságot. Nőtt a foglalkoztatottság, rengeteg olyan intézkedést vezettek be, amivel a demográfiai helyzeten segíteni tudnak. Ilyenek például a gyessel, gyeddel kapcsolatos intézkedések, a családi adózás - tette hozzá az államtitkár.
A demográfiai helyzetbe a kormányzat kevéssé tud csak beavatkozni. Magyarországra is, mint Európa számos más országára az elöregedő társadalom a jellemző
– mondta az államtitkár.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében a nyugdíjkorhatár emelése - állami szempontból - egy pozitív lépés lenne, de vélhetően a munkavállalók többsége nem örülne egy ilyen lépésnek.
Az önkéntes pénztári szektor jelenleg 44 önkéntes pénztárral rendelkezik, taglétszámuk 1,1 millió fő körül van. Az államtitkár szerint az önkéntes szektor erősítése kiemelkedően fontos.
Jól teljesítenek
Az önkéntes pénztáraknak 60 ezer pénztártagjuk van - mondta Hardy Ilona az ÖPOSZ elnökségi tagja. A szektor jól teljesített az elmúlt időszakban, az átlagos kamatszint 4,4 százalékos volt tavaly, szemben a jegybanki alapkamat alacsony, jelenleg 0,9 százalékos szintjével.
Az ÖPOSZ felmérése szerint
a pénztártagok elsősorban a nyugdíjukra tesznek félre, majd az egészségükre spórolnak, a gyerekeik taníttatására, lakáscélra, előre nem látható kiadásokra és nyaralásra tesznek félre.
A teljes lakosságot tekintve az előre nem látható kiadások előrébb vannak, mint a nyugdíj célú megtakarítások. A nyugdíjra legvégső esetben tesznek csak félre a nem pénztári tagok.
Ha az átlag mögé nézünk, akkor kiderül: a megkérdezettek 39 százaléka tette az első 3 helyre a nyugdíjcélú megtakarítást. Tavaly az aktív korú lakosságnak 32 százalékának volt nyugdíjcélú megtakarítása, ez pedig komoly növekedést jelez – mondta Hardy Ilona.
A pénztártagok 31 százaléka 10 ezer forint vagy az alatti megtakarítással rendelkezik, 17 százalék 10 ezer forint felett takarít meg. Az ideális megtakarítás egészen más összeg lenne – emelte ki Hardy Ilona.
Ma a nettó átlagkereset 170 ezer forint körül van, az átlagnyugdíj pedig 120 ezer,
tehát a kiesés 31 százalékos a munkabér és a nyugdíj összege között.
Hardy Ilona szerint éppen ezt a 30 százalékot kellene összegyűjteni nyugdíj-kiegészítésként.
A felmérésükből az is kiderült, hogy a nem megtakarítók 59 százaléka nő, 46 százaléka pedig férfi.
Komoly figyelmeztető jel, hogy a munkavállalók 21 százaléka nem tervezi jövőre az önkéntes pénztári megtakarítás támogatását a cafeteria rendszerén belül.
A munkáltatói közreműködés nélkül pedig nincs öngondoskodás – mondta Hardy Ilona. Ezért arra törekednek, hogy a cafeteriarendszer átalakításáról folyamatosan egyeztessenek a kormányzattal.
