A cég azzal a cseh állami DIAMO-val együttműködve hoz létre teljes körű gravitációs energiatárolót, amelynek feladata az uránérc- és szénbányászat következményeinek enyhítése az ország területén.

A Gravitricity alaptechnológiája az, hogy nehéz, összesen akár 12 ezer tonnás súlyokat függeszt csörlőkre, amelyek aztán hosszú kábelegyüttesen képesek mozgatni az irdatlan tömeget. A szerkezet (például szeles vagy napsütéses időszakban keletkezett) többletárammal emeli fel a súlyt az akna tetejére, ezzel készen áll az energiatermelésre. A súlyt akár kevesebb, mint egy másodperc alatt a tárna mélyére engedi, ezzel a csörlők nagy mennyiségű villamos energiát termelnek. A leeresztés sebessége persze attól függ, hogy adott napon mennyi áramot szeretnének kinyerni a generátorból: minél kevesebb kell, annál lassabban engedik le.

A megállapodás értelmében a két vállalat most finanszírozókat keres a Cseh Köztársaság morva-sziléziai régiójában található, korábban használaton kívüli Darkov mélyművelésű bánya 4 MW/2 MWh teljesítményű energiatárolóvá alakítására. Ha elkészül, több mint 16 ezer háztartás energiaellátására lesz alkalmas. A Gravitricity szerint a rendszer a Darkov bányaaknában felfüggesztett egyetlen hatalmas súly leengedésével és felemelésével fogja tárolni az energiát. A vállalat a megvalósításhoz szerződést köt a VSB Ostravai Műszaki Egyetemmel, ami a bányászati szakértelmével fogja támogatni a technológia kiépítését.

A Gravitricity-nek nem ez az első létesítménye, ahol demonstrálta az általa tökéletesített technológiát, emlékeztet a The Engineer, hiszen egy méretarányos változat – amit a holland Huisman csörlőspecialistával közösen épített – már működik Edinburgh-ban. Most azt tervezi, hogy ugyanilyen teljes körű rendszereket épít, nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem globálisan. A jövőbeni többsúlyú rendszerek kapacitása 25 MWh vagy annál is nagyobb lehet.

A vállalat becslései alapján világszerte mintegy 14 ezer olyan bánya van, ami alkalmas lehet gravitációs energiatárolásra, míg egy kutatás szerint csak Németországban 60 ezer darab 200 méteres, esetleg még mélyebb függőleges aknát lehetne ugyanilyen módon beépíteni. Angliában ennél jóval kevesebb, kb. száz hasonló akna van, de szinte egytől egyig energiatároló kapacitássá válhatnak.

Charlie Blair, a Gravitricity ügyvezető igazgatója a csehországi bejelentésre reagálva elmondta: „Reméljük, hogy a DIAMO-val való együttműködésünk lehetővé teszi a technológia méretarányos bemutatását, amivel új jövőt biztosíthatunk az eredeti élettartamuk végéhez közeledő szénbányák számára.” Ludvik Kasper, a DIAMO vezérigazgatója hozzátette: „Fő feladatunk a bányák felszámolásának biztosítása, ugyanakkor a régió igényeinek megfelelően új felhasználási lehetőségeket keresünk a bányatelepek számára. A Gravitricity projekt lehetőséget kínál a bányáknak és a szakértőinknek is, hogy kipróbálják, milyen lehet új projekteken dolgozni és külföldi szervezettel együttműködni.”

Darkovban a DIAMO egy fotovoltaikus erőmű építését is tervezi, és zöld hidrogén előállítását szintén fontolgatja. A telephelyük jelenleg a Sziléziai Egyetem kísérleti üvegház projektjének ad otthont, EDEN Silesia néven. (new techology)