Hiába ért véget a plázastop, az engedélyezési gyakorlat átláthatatlan és diszkriminatívnak tűnik, emiatt újabb kötelezettségszegési eljárásnak nézhet elébe Magyarország - írja a HVG.

Újabb kötelezettségszegési eljárásba futhat Magyarország a plázastoptörvény megkérdőjelezhető gyakorlata miatt - írta brüsszeli forrásokra hivatkozva a Nol.

Az Európai Bizottság a lap szerint informálisan már meg is kereste a kormányt, hogy mondják el, mi alapján döntenek idehaza arról, hogy egyes áruházak megépülhetnek, mások meg nem. Ha nem érkezik érdemi választ, hivatalosan kérnek majd adatokat az unió illetékesei, ami a kötelezettségszegési eljárás előszobája. Nem tudni viszont, hogy a mostani megkeresés része-e a plázastop ügyében már 2013-ban elindított, és a mai napig le nem zárt eljárásnak.

Brüsszelnek az tűnt fel, hogy 2012-től 2015-ig kizárólag magyar tulajdonú cégek kaptak mentességet a nagyméretű kiskereskedelmi egységek építési moratóriuma alól, a multik hiába tepertek a hivataloknál. Az egyetlen kivétel egy Auchan-áruház lett volna, de az a projekt végül nem valósult meg.

A plázastop hivatalosan 2015.februárban véget ért, de a lap körkérdésére érkezett válaszok alapján úgy tűnik, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben továbbra sem kapnak teret a nemzetközi láncok.

Tavaly óta tehát elvileg nincs moratórum, de a beruházónak első fokon a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal beleegyezését kell kérnie. A kormányhivatal nem tartja közérdekű adatnak, ezért titkolja, hogy kik folyamodtak engedélyért, és hol akarnak építkezni. A moratórium alóli felmentést korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium adhatta meg, ők még közölték a kérvényezők adatait. Mára tehát átláthatatlanná vált, hogy ki, miért és hol építhet kiskereskedelmi üzletet, mást meg miért utasítanak el.

hvg.hu