A Fővárosi Törvényszék csütörtöki, egyelőre nem jogerős ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.

A hírt a Szabad Európa írta meg, miután a lap korábban hiába próbálta közérdekű adatigényléssel megtekinteni az állam nevében eljáró NKI és a Themis magántőkealap között létrejött koncessziós szerződés mellékleteit, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaz.

A Szabad Európa perre vitte az ügyet, az NKI a bíróságon „üzleti titokra” hivatkozott, de ennek a fennállását az ítélet szerint nem tudták bizonyítani.

Bár a vesztes még fellebbezhet ez ellen, de a csütörtöki bírósági döntés kimondta, hogy Szabad Európa által kikért tizenegy darab melléklet mindegyikét ki kell adni. Mindez azért fontos, mert a lap szerint ezekből a dokumentumokból derül ki,

• hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap;
• és az is, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani;
• és az is, hogy azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.

Ahogy arról korábban a hvg.hu is beszámolt, 35 évre adta oda a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztési Zrt.-nek a kormány az autópályák üzemeltetését, valamint ezzel együtt a Magyar Közút 900 dolgozóját és teljes infrastruktúráját.

A szerződés megismerhető részéből az derült ki, hogy kevesebb mint 18 milliárd forintot kóstált mindez együttvéve. Így vált ismertté az is, hogy valóban Mészáros Lőrinc és Szíjj László állnak azon magántőkealapok mögött, amik elnyerték a koncessziót. (hvg.hu)