A rászoruló szülőknek eddig is jogukban volt pert indítani felnőtt gyermekük ellen a járási hivatalon keresztül a tartási követelésért. A változás az, hogy nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély, valamint az az intézmény is követelhet költségtérítést, aki a felnőtt korú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló idős szülőről.

A magyar állam biztonságot nyújt idős vagy rászoruló állampolgárainak. Ahogy azonban a gyermeknevelés felelősségét, úgy az idős szülőről való gondoskodást sem vállalhatja át teljes egészében az állam, annak első számú felelőse a család. A történelemben nem létezett olyan kultúra, társadalom, amely az idős szülőkről való gondoskodást elsősorban ne a családok feladatának tekintette volna. A többgenerációs családok hiánya sem változtathat ezen a morális kötelezettségen. Az, aki képes rá, és mégsem gondoskodik a szülőjéről, hálátlan. Az, akinek van pénze és mégsem gondoskodik a szülőjéről, valójában a többi adófizetőt terheli. Az Európai Unió 28 tagállamából 18-ban jogi normák szabályozzák a gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettségét.

A szülőtartás, mint méltányos jogintézmény természetesen nem veszélyeztetheti a nagykorú gyermek vagy annak családjának megélhetését. Az ellátás költségeit csak attól lehet kérni, aki anyagi helyzete alapján képes szülője megsegítésére. Nem köteles szülőjét eltartani az, aki ezzel saját vagy gyermekei tartását veszélyeztetné.

A kormány határozott célja az idősek számára nyújtott intézményes ellátás minőségének és a szakápolás feltételeinek további javítása, az erre fordított források bővítése. Az állam továbbra is gondoskodik az erre jogosult rászorulók szociális ellátásáról. Az állam által az időseknek biztosított nyugdíj, anyagi és egyéb szociális ellátások változatlanul megmaradnak. (MTI)