A diplomata kedd délután vett részt egy nagykövetségi rendezvényen, ahol alapvetően a magyar–amerikai kapcsolatokról volt szó. Információink szerint a beszélgetés nagy részében Bell tartotta magát a diplomáciai protokoll szabályaihoz, és nem fogalmazott meg különvéleményt a hivatalos megszólalásokhoz képest. Amikor például a korrupcióról volt szó, csak annyit mondott, hogy az amerikai kormány elkötelezett az átláthatóság, a tiszta üzleti környezet és a korrupció elleni küzdelem mellett, de Bell szerint ebben a magyar civil szféra – konkrétan a Transparency Internationalt említette – is aktív. A magyar demokráciát érintő problémákat sem kommentálta.

A fórum egy résztvevője szerint a nagykövet ugyanakkor indulatosan és láthatóan csalódottan beszélt Bayer Zsolt kitüntetésével kapcsolatban. (A Fidesz-tag publicista még augusztus 20-a alkalmából kapott lovagkeresztet Áder Jánostól, tiltakozásképpen utólag több tucat korábbi díjazott küldte vissza a sajátját a köztársasági elnöknek.) Colleen Bell arról beszélt, hogy hat hónappal korábban kemény munkájába került, hogy „a magyar kormány legfelsőbb szintjeivel” megértesse: az Egyesült Államok számára mennyire fontos az antiszemitizmus elleni fellépés, és akkor kifejezetten megemlítette, hogy „Bayer Zsolt írásait különösen támadó jellegűnek tartja”. „Feltettem a kérdést, hogy vajon ez az ember a magyar kormány véleményét fogalmazza-e meg. A válasz az volt, hogy természetesen nem” – mondta forrásunk szerint az amerikai nagykövet, hozzátéve, az elmúlt időszakban „újra és újra megfogalmazta ezt a véleményét” a magyar kormánynak, a válasz mindannyiszor a már idézett nem volt.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Bayer Zsoltnak Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A nagykövet szerint ezek után Bayer kitüntetése „nincs összhangban azzal a zéró toleranciával, amelyet a magyar kormány vállalt” az antiszemitizmussal szemben, és Áder lépése „elhomályosítja azt az eredményt, amit a magyar kormány eddig elért ezen a téren”, és amiről ő maga is pozitív véleménnyel volt, de a lovagkereszt „mindezt lerombolta” a szemében.

A fórumon egyébként részt vett David J. Kostelancik, nemrég kinevezett nagykövethelyettes is. Az ő szerepe 2017 elejétől különösen fontos lehet a magyar–amerikai kapcsolatokban, mivel diplomáciai körökben továbbra is evidenciaként kezelik, hogy Colleen Bell az elnökválasztást követően hazautazik Budapestről. Bár az amerikai nagykövetség a Magyar Nemzet korábbi cikkére úgy reagált, Bell „belátható időn belül” nem készül távozni, az információ továbbra is tartja magát, a kitüntetés körüli diplomáciai botrány erre még rá is erősíthet.
Amennyiben Bell év elején elutazik, szinte biztos, hogy hónapokig nem lesz új kinevezett nagykövet – nemcsak az új elnöki adminisztrációnak kell felállnia, hanem az új nagykövetjelöltek kongresszusi meghallgatása is elhúzódhat, mint történt ez éppen Bell esetében is –, így David J. Kostelancik lesz a misszióvezető. Ő korábban többször is dolgozott a moszkvai amerikai követségen, Oroszország szakértőjének számít, és diplomáciai körökben általános a vélekedés, hogy azért küldték Budapestre, hogy közeli rálátása legyen az amerikai diplomáciának a magyar–orosz kapcsolatokra. Ennek jellege több a magyarral szövetséges állam diplomáciáját is aggasztja, beszéltünk olyan nagykövettel is, aki azt mondta, egyik fő feladatának tartja, hogy „kihúzza a magyar kormányt Oroszország veszélyes öleléséből”.

mno.hu