Márpedig James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda egykori igazgatója bizonnyal nem úgy került pozíciójába, ahogy az mondjuk Magyarországon megszokott lenne. Az Egyesült Államokban ugyanis a párthűség messze nem olyan mérvadó szempont – noha ennek ellenkezőjére is van példa –, mint kis hazánkban.

Éppenséggel azért lehet az Amerikai Egyesült Államok és nem Magyarország a világ egyik nagyhatalma, mert rájöttek arra, amire mi máig nem. Mert bár köztük is van korrupció, és komoly gondokkal küzdenek, ők tudják azt, hogy a végtelenségig elállatiasított nép nem garantálja a fenntarthatóság luxusát számukra.

Így aztán felelős pozíciókba nem lojális pártkatonákat – ezt zárja ki a döntéshozók fluktuációja –, hanem olyan szakembereket kénytelenek ültetni, akik értik a dolgukat.

Természetesen ez okoz gondot Trumpnak, aki nyilvánvalóan azért volt kénytelen meneszteni az FBI fejét, mert az utána akart járni Trump orosz kapcsolataiank.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, nem sokkal beiktatását követően, kompromittálódott az új elnök embere, Michael Flynn altábornagyról kiderült, hogy decemberben tárgyalásokat folytatott orosz diplomatákkal. Ezzel még nem is lenne gond, azonban a demokrata párt frakcióvezetője Nancy Pelosi gyanújának adott hangot miszerint a történések a Logan-törvény értelmében bűncselekménynek minősülnek.

Az, hogy Flynn Trump megbízására tárgyalt az oroszokkal, tény, kérdés, milyen alkuk születtek ezeken a tárgyalásokon.

Trumpnak pedig – aki a kezdetektől szimpatizált Putyinnal – okkal izzadhat a tenyere, hiszen Comey nem az ő embere volt. Nem is lehetett az, mert abban az esetben elvesztette volna a hivatal az autonóm működését.

Bárhogy is Comey várhatóan a szenátus hírszerzési bizottsága előtt fog az ügyben felszólalni. Nyilván a folyamatban lévő nyomozásról nem beszélhet, ugyanakkor leléptetése körülményeiből sok dologra következtethetünk.