A felsőoktatási államtitkár szerdai netes fogadóóráján úgy fogalmazott, hogy az érintettek üdvözölték a kormány döntését azzal kapcsolatban, hogy emelik a felsőoktatásban az oktatói-kutatói béreket, ezzel szemben az ELTE BTK tanárai által közreadott, elkeseredett hangvételű nyílt levélben az áll: „ez a helyzet megalázza az oktatókat” - írja a Magyar Nemzet.

Mi várható?

Az egyetemi tanárok bére a jelenlegi bruttó 437 ezerről 2018-ra több lépcsőben 554 ezer forintra nő, az adjunktusoké 218 ezerről 257 ezerre, a tanársegédeké 174 ezerről 221 ezerre emelkedik majd. A nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, ennek mintegy ötmilliárdos költségét viszont már az intézményeknek kell állniuk.

Nem indokolt az elkeseredés?

Az MTI tudósítása szerint kevéssé indokolt az oktatók elkeseredése, a kormány ugyanis november elején arról döntött, hogy három lépcsőben emeli a teljes felsőoktatási oktatói-kutatói kör bérét: januártól 15 százalékkal, azután pedig 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékkal. Palkovics László arról beszélt, hogy költségvetési forrásból állják az összesen 15,2 milliárd forintnyi emelést, amely 15 ezer oktatót, köztük 1800 kutatót érint.

Mit mondanak az oktatók?

A felsőoktatási államtitkár által említett jelentősnek tűnő béremelés ellenére az ELTE BTK oktatói tiltakoznak. Nyílt levelükben azt írják:

„végtelenül méltánytalannak tartjuk, hogy a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között így kiáltó aránytalanság jön létre”.

Hozzáteszik, számukra teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindössze 30-40 ezer forintos béremelést ígérnek, azt is összesen három év múlva. Az adjunktusok nettó 147 ezer, a tanársegédek nettó 122 ezer forintot keresnek jelenleg. A levélben azt is kiemelik, hogy így a doktoranduszok és egyes oktatóik bére 2018-ban körülbelül azonos lenne, pedig egy adjunktus akár már húsz éve oktat az egyetemen, és már tíz éve megszerezte a phd fokozatot.

„A tanársegédeknek 30 ezer forinttal lenne kisebb a bérük, mint a hallgatók ösztöndíja úgy, hogy karunkon a tanársegédeknek is doktori fokozatuk van”

– teszik hozzá az ELTE BTK oktatói.

Áldatlan állapotok, eszközhiány

„A tanszék, amelyet több mint tíz éve vezetek, most először jutott saját kerethez” – mondta el az MNO-nak Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense, aki maga is aláírta a tiltakozó levelet. A logikai tanszék vezetője hozzátette:

„Számítógépet már régen nem veszünk, mindenki a magáét használja. A mostani pénzből a tönkrement projektor helyébe talán futja egy újra. A tanszék szemináriumi szobájában azonban az összerogyó harmincéves ülőbútorok helyett újat venni nem lehetett.”

A docens szerint a jelenlegi béremelés után jövőre alighanem még ez a keret sem lesz, mert az emelés nagy részét az egyetemnek kell kigazdálkodnia.

Súlyos a helyzet

Az intézet, amelyben Máté András dolgozik, 2011-től 2015-ig létszámának 40 százalékát veszítette el. Mint mondja, lényeges, fontos területek maradtak lefedetlenül, az oktatás szakszerűsége komolyan veszélybe került. Csak a nyugdíjasok és más szívességi előadók ingyenmunkája segít átvészelni a helyzetet – tette hozzá.

Ma egy egyetemi docens egy mestertanár fizetésének felét sem keresi – hangsúlyozta az MNO-nak Máté András. Kiemelte: a fiatalabb oktatói nemzedék különösen méltánytalan helyzetbe kerül, amikor nemcsak a kezdő középiskolai tanárok bérénél, de még a doktoranduszok ösztöndíjánál is kevesebbet kap akár egy – kötelezően doktor, és tíz-tizenöt éve pályán lévő – adjunktus is.

A felsőoktatásban az utolsó inflációkövető béremelés 2008 januárjában volt – emelte ki a tanszékvezető, majd azzal folytatta, hogy az azóta számított inflációs veszteség 37 százalék, amit mindenki súlyosan megérez. A most januárra megígért béremelés ennek a felét sem teszi ki, sőt a három évvel későbbi időpontra beígért újabb emeléssel együtt is lényegesen kisebb a végösszeg. Egyes számítások szerint ahhoz is ötvenszázalékos emelés kellene, hogy a visegrádi átlagot elérjük, a hazai oktatói bérek már nemcsak a nyugat-európaiaktól maradnak el sok százalékkal, hanem az exszocialista régiótól is nagy lett a lemaradás.

Az államtitkárság válaszolt

A Népszabadság megkereste a felsőoktatásért felelős államtitkárságot, amely nem vitatta, hogy az adjunktusok és a tanársegédek bére túlságosan alacsony, de mint „épp ezért tettek javaslatot a felsőoktatáson belül a bérek rendezésére”. Azt pedig kifejezetten hangulatkeltésnek tartják, hogy a doktoranduszok ösztöndíjemelését és az oktatók bérrendezését összemossák.

Beláthatatlan következményei lehetnek

Mindennek súlyos következményei vannak a minőségre és különösen az oktatói utánpótlásra nézve – jegyezte meg az ELTE BTK tanára, hozzátéve: a tudósi-egyetemi pályára alkalmasnak látszó fiatalok legalább kilencven százaléka elhagyja az országot – van, aki már az alapképzés, van, aki a mesterképzés befejeztével, van, aki csak doktorálás után.

„Az előző évek kikényszerített leépítései – amikor a nyugdíjazottak helyére nem lehetett fiatalokat felvenni – és a méltatlan bérhelyzet együttesen azt eredményezi, hogy ez a pálya Magyarországon se nem nyitott, se nem vonzó a tehetséges fiatalok számára.”

mno.hu