Előreláthatólag a jövő hét elején áll vissza a megszokott rend az intézményben, ahol 308 gyermek tanul és 26 pedagógus tanít - közölte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) kunhegyesi tankerületi igazgatója az MTI megkeresésére csütörtökön - írja a Fullánk.

Szabó István elmondta: a fűtést biztosító mindkét kazán tönkrement az elmúlt hetekben, az egyiken jelenleg nyomáspróbát végeznek, pénteken szállítják az iskolába.

Közölte, tudtak arról, hogy elavult a fűtési rendszer az oktatási intézményben, ezért még a szezon kezdete előtt próbafűtés volt, amelynek során kiderült: az egyik kazán nem működik. Mivel a berendezés szivattyúját már a múlt tanévben is többször javítani kellett, nem jelentett meglepetést, hogy nem működik, a másik viszont akkor még jó volt - jelezte.  

Hozzátette: nem számítottak arra, hogy komoly gond lehet, hiszen egy kazán is alkalmas az épület fűtésére. A problémát az okozta, hogy az októberben kezdődő fűtéskor kilyukadt a másik kazán is. Felidézte, hogy ekkor egyeztettek az iskola igazgatójával, aki az őszi szünet előtti héten két nap rendkívüli szünetet és tanítás nélküli munkanapokat rendelt el, a gyerekek egy-egy csoportja számára pedig budapesti kirándulást szerveztek.

A tankerületi igazgató utalt arra, bíztak abban, hogy az őszi szünet végére sikerül befejezni az egyik kazán javítását, de a két és fél tonnás berendezés szétszerelésekor kiderült: a hőcserélő rész teljesen szétégett, így a gyerekek az őszi szünet után sem járhatnak iskolába. 

A tanulók számára sportprogramokat, kirándulásokat szerveztek és szerveznek ezekben a napokban is.

Szabó István elmondta: az évtizedekkel korábban készült kazánok javítását a gyártó cég már nem vállalta. A bontás során kiderült, hogy az elmúlt években nem megfelelő módon kezelték és tartották karban a berendezéseket, s jórészt emiatt hibásodtak meg.

Megjegyezte, hogy a javítás több százezer forintba kerül, az összeg a felső határát súrolja annak, amelyet saját hatáskörében még elrendelhet. Új kazánt venni fenntartóként esélyük sincs, hiszen mintegy 18 millió forintos költséget jelentene - közölte.

Szólt arról, hogy  a kunhegyesi tankerület "életében" nem egyedüli a tiszabői iskola esete, hiszen korábban a tiszaburai oktatási intézményben is problémák voltak a fűtéssel.

A legszegényebb

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu Magyarország legszegényebb települése, amely 2012-ben csődbe is ment. Akkor az önkormányzat szinte minden ingó és intgatlan vagyonát elárverezték. 

A lakosság nagyjából kilencven százaléka cigány, a helyi iskolába évek óta nem jár magyar gyermek. A magyarok elvándorlása folyamatos volt az utóbbi évtizedekben, az utolsó nagy hullámot a kétezres árvíz jelentette, amikor mindenki kapott támogatást, aki el akart menni.

Az jutott eszünkbe, hogy mivel hétvégén az oktatás úgyis szünetel, ellenben focimeccseket inkább hétvégente szokás tartani, nem lehetne-e a szegény települések gyermekeit elszállásolni a fűtött stadionokban, hétközben, egyfajta kollégiumi rendszerben, és ott megtartani nekik az órákat. Így mindenki jól járna. A szegény gyerekek élvezhetnék  az űrkorszaki technológiával készült épületek kényelmét - úgysem lesz rá módjuk talán soha -, s azok sem visszhangoznának folyton a kihaltságól. Persze, tudjuk, rossz vicc. De a legfájdalmasabb ebben, hogy nem vicc. 

fullank.com / alfahir.hu