Bár az EU-s nagyköveteknek már a múlt szerdán meg kellett volna állapodniuk arról a határozatról, amely szankciókkal sújt török cégeket és személyeket a Ciprus körüli gázmezők utáni kutatásért, az Orbán-kormány még két napon át lebegtette a végleges döntést, és csak pénteken, egy nappal Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti látogatása után bólintott rá a szankciókra. A határozatról az EU hétfői külügyminiszteri csúcsán születhet meg a döntés. Jelenlegi információk szerint Szijjártó Péter nem fog vétózni.

Magyarország egyedüliként jelezte, hogy kétségei vannak a szankciókkal kapcsolatban. 

Törökországot azért sújtják büntetőintézkedésekkel, mert az egyedül általa elismert állam, az Észak-ciprusi Török Köztársaság ki akar hasítani magának egy szeletet a Földközi-tenger Ciprus és Egyiptom közötti területeinek a gázmezőiből. Az észak-ciprusiak török hajókkal kutatnak gáz után.

Az EU-tagország Ciprus 13 kitermelési területet jelölt ki a partjaitól délre, amelyek közül az Észak-ciprusi Török Köztársaság hétre tart igényt. Állítólagos kutatási jogait már át is engedte egy török állami vállalatnak. Török kutatóhajók először még 2012-ben jelentek meg a területen, aztán 2014-ben és újra 2019 januárjában is, hogy 2019 májusában aztán török fúróhajók is feltűnjenek. Az EU az ebben a munkában részt vevő cégeket szankcionálja. Büntetőintézkedéseinek a lényege, hogy EU-s cégek nem üzletelhetnek a kutatásban és a fúrásban részt vevő törökökkel.

Az Orbán-kormány nem először fenyegetett vétóval Törökország miatt. Október elején első körben azt is megakadályozta, hogy az EU elítélje Törökországot az észak-szíriai offenzíva miatt.

168ora.hu