Minden séta a skandináv bútor templomában sok boldogságot és válságokat is okoz. Rendszeresen észrevehető, hogy a sorok között bolyongva a házastársak feszültek, bosszúsak és fáradtak - írja a gepnarancs.hu. A Londonban élő Durvasula a házaspárok terápiájára specializálódott és foglalkozik az IKEA-jelenséggel. Megállapította, hogy az áruház egy valóságos romboló gép. Sőt, a Wall Street Journalnak adott interjúban kijelentette, hogy nagy terei szó szerint „a házastársi rémálmok földrajzi térképévé váltak”.

Szerinte kiváltképpen három szektor vált ki súrlódást a házastársak között: az ágynemű, a konyhai és a gyerekszoba szektor. Ezek a látszólag jelentéktelen viták valójában a pár intim életében gyökereznek. Az ágynemű a szexuális kapcsolatokra utal, a konyha a házimunkára, a gyerekszoba a szülők szerepének sokoldalú problémájára. A gyakorló orvos egy cikkében meg is magyarázza, hogy azok a szülők, akik a gyermek fogadására készülnek, vitatkoznak leginkább a legkisebbek számára szükséges bútorok miatt.

Bár az ízlések és a színek nem vitathatók, az IKEA-nál mégis ezek kerülnek a házastársi problémák középpontjába, mivel az emberek hajlamosak kategorizálni az ízléseket, sőt meg is ítélni azokat. Felteszik a kérdést: ha én a tölgyfát szeretem ő pedig a csempét, összeegyeztethetők vagyunk-e? Ugyanez-e a felfogásunk a szépségről? Akarjuk-e ugyanazokat a dolgokat az életben?

Bejárni szombat délután a zsúfolásig megtelt területet fizikai és mentális megpróbáltatást jelent a házaspár számára. De otthon a helyzet súlyosbodik, amikor szembesülnek a bútor összeszerelésének kényes kérdésével, különösen, ha átböngészik az összeszerelés használati utasítását, amely gyakran érthetetlen. A pszichoterapeuta erre a helyzetre épített egy gyakorlatot. Egy párnak azt a feladatot adta, hogy állítsa össze a bútor darabjait a használati utasításban foglaltak szerint. A cél: nem engedni a dühnek, feszültségnek, tesztelésre kerül a teendő közös megértése, valamint a másik fél meghallgatásának képessége.

– Felmerül a probléma a hibák megosztásával kapcsolatban is – magyarázza Dan Ariely professzor. – A pár megpróbálja igazolni saját hibáját külső tényezőkkel: „rosszul raktam össze, mert az instrukciók rosszak voltak,” vagy a másikra kenni „rosszul csináltad, mert sohasem hallgatsz másokra”.

A kísérlet láthatóan meggyőző volt: a tanulmányt az IKEA áldozatairól nagyon komolyan vették. A tekintélyes Harward egyetem egy tanulmányban elméletté formálta ezt a gondolatot, amelyet „IKEA-hatásnak” neveztek el. A tanulmány szerint a nagy bevásárló térségek hyperizgatott állapotba hoznak bennünket, stresszelnek, és elfelejtetik velünk érettségünket és türelmünket.

Ez a jelenség természetesen nemcsak a svéd hálózat áruházaira érvényes, hanem bármely más bevásárló központra, amelyben az ember egyszerre küzd az elveszettség érzésével – vannak olyanok, ahová bejutni könnyű, de kijutni onnan szinte lehetetlen – és a mindenható fogyasztói társadalom terrorjával. Elég ehhez hosszabb időt tölteni bármelyik plázában a világ bármely pontján…

gnl911

gepnarancs.hu