Az évtized legnagyobb szivárgási botránya, amely szinte mindenkit érint
Alighanem az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb szivárgási botrányával néz szembe a világ, miután múlt héten bombaként robbant be a hír a médiába: szupertitkos, a Pentagon számára készített elemzések láttak napvilágot egy egyszerű Discord-szerveren. - írja a Portfolio
Az évtized legnagyobb szivárgási botránya, amely szinte mindenkit érint
Alighanem az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb szivárgási botrányával néz szembe a világ, miután múlt héten bombaként robbant be a hír a médiába: szupertitkos, a Pentagon számára készített elemzések láttak napvilágot egy egyszerű Discord-szerveren.
Az adatok világosan megmutatják, hogyan kémkedett az Amerikai Egyesült Államok vetélytársai, ellenségei és még saját szövetségesei után is. A dokumentumok ezen kívül érzékeny információkat tartalmaztak többek között az orosz-ukrán háború állásáról, illetve egyes országok titkos üzleteiről is.
Egyelőre keveset tudni arról, hogyan kerülhettek ki az Egyesült Államok legszigorúbban őrzött információi a közösségi média felületeire, a Biden-kormányzat jelenleg is nagy erőkkel nyomoz ezekkel kapcsolatban.
Az, hogy ez egyelőre milyen hatással járhat az ukrajnai háború menetére, vagy épp az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai kapcsolataira, még nem tudni. Ráadásul, hiába a vizsgálat, egyes amerikai tisztviselők és közeli szövetségesek máris attól tartanak, hogy a leleplezések veszélybe sodorhatják az érzékeny forrásokat és veszélyeztethetik a fontos külföldi kapcsolatokat is.
Mi áll a háttérben?
A kiszivárgott dokumentumok elsőként egy Discord-szerveren bukkantak fel, a dokumentumok mindegyike „titkos” vagy „szigorúan titkos” jelöléssel voltak ellátva. A szerverről készített és a CNN-hez eljutott képernyőfotók szerint mintegy 53 darab jelentés kerülhetett ki a Pentagon épületéből, mindegyik február közepe és március eleje között készült.
A jelentésekben számos különböző információ megtalálható, egy része a szövetségesek és ellenfelek lehallgatásával foglalkozik, de szerepelnek benne hírszerzési jelentések az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is, készletekről, csapatok elhelyezkedéséről és a várható eredményekről.
A szövetségesek lehallgatása
Az egyik napvilágot látott dokumentum két dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsadó beszélgetéséből készült jelentés. A hírszerzés szerint a két prominens hivatalnok közötti beszélgetés témáját az adja, hogy Dél-Korea továbbra is egyensúlyozni próbál saját érdekei és az amerikai lőszerigények között.
A felvételen az egyik tanácsadó azt javasolja, inkább küldjék Lengyelországba a lövedékeket (a lengyelek az egyik legnagyobb koreai fegyverimportőrök), azért, hogy ne legyenek annyira feltűnőek a szállítmányok és ne látszódjon, hogy engednek az Egyesült Államok nyomásának. Bár a két ország közötti megegyezés végül megszületett, Dél-Korea kijelentette, a hírszerzési információkkal kapcsolatban még egyeztetni akarnak Washingtonnal.
Egy másik amerikai hírszerzési dokumentum szerint Egyiptom, Amerika egyik legközelebbi közel-keleti szövetségese és az amerikai katonai védelmi segélyek egyik fő kedvezményezettje, titokban 40 ezer, Oroszországnak szánt rakéta gyártását tervezte.
A dokumentum szerint az egyiptomi elnök a magas rangú katonai vezérkarral történő megbeszélést hallgatták le, amely során elhangzott az is, hogy tartsák titokban az oroszokkal kötött üzletet,
hogy elkerüljék a Nyugattal való problémákat.
A dokumentum még arra is következtet, hogy Egyiptom BM-21 Grad rakéta-sorozatvetővel kompatibilis lőszerek gyártását rendelte el a 18. számú katonai gyárban, szükség esetén akár éjjel-nappal dolgoztatva a helyi munkásokat, hogy visszafizesse Oroszországnak a nyújtott segítséget.
Egy másik, rövid összefoglaló az európai kormányok válaszait foglalja össze az ukrán katonák kiképzésére és a fegyverszállítmányokra vonatkozólag. A listában szereplő 38 európai kormány között Szerbia is felbukkan.
A dokumentum szerint Belgrád kötelezettséget vállalt arra (vagy már le is szállította, utóbbi nem derül ki pontosan a Pentagon-papírból), hogy fegyvereket szállít Kijev részére. A szerb elnök kormánya korábban semlegességet vallott az ukrajnai háborúban, többek között a szankciós politikában sem vett részt. A mostani információ szerint azonban csak Ausztria és Málta maradt ki a fegyverszállító vagy európai kiképzést vállaló országok listájáról.
A dokumentumok részét képezik a bolgár-ukrán fegyverszállítmányokról beszámoló iratok is. Bár korábban Bulgária következetesen tagadta, hogy részt venne Ukrajna katonai felfegyverzésében, a hírszerzési jelentés részletesen taglalja mind a korábbi adományait, mind a jövőben tervezett szállítmányokat.
Utóbbiak között szerepel a 16 darab, a bolgár légierő kötelékébe tartozó MiG-29-es vadászgép átadása. A bolgár védelmi minisztérium a kiszivárgásra válaszul megjelentetett közleményében nem tagadta ennek tényét, csak pontosította az információt: mindaddig nem adják át a vadászgépeket, amíg meg nem kapják cserébe a beígért amerikai F-16-osok felét, összesen 8 darabot.
Az egyik legsúlyosabb szivárgási botrány Izraelt érintette: az egyik hírszerzési jelentés szerint ugyanis az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetői tevékenyen részt vettek a jelenlegi izraeli kormányfő, Benjamin Netanyahu elleni tüntetések szervezésében. A dokumentum szerint februárban a Moszad magas rangú vezetői mind a saját beosztottjaiknak, mind az izraeli polgároknak azt szorgalmazták, hogy tiltakozzanak az új izraeli kormány által javasolt igazságügyi reformok ellen.
Önmagában az, hogy a Moszad, amely az ország külföldi hírszerzésére specializálódott intézmény, közvetlenül beavatkozik az izraeli politikába, tovább gerjesztheti a jelenlegi politikai nyugtalanságokat Izraelben, ahol pár héttel korábban hatalmas tüntetések robbantak ki a kormány tervezett igazságügyi reformjával szemben.
Hagyományos kémkedés
A kiszivárgott dokumentumok nem csak a meglévő szövetségesekkel, hanem a vetélytársakkal és diplomáciai ellenfelekkel kapcsolatosan is tartalmaznak információkat. Több dokumentum is foglalkozik az Egyesült Államok egyik legnagyobb kihívójával, Kínával.
Ezek egyike részletes elemzést tár a Pentagon vezetői elé a Kína által jelentett széles körű kockázatokról, beleértve Peking hajlandóságát arra, hogy fegyvereket küldjön Oroszországnak, valamint a Kína által februárban végrehajtott kísérleti hiperszonikus fegyverteszt részleteit.
Az egyik, a kiszivárogtatásban közzétett értékelés szerint egy orosz területet érő ukrajnai támadás, amelyhez az ukrán fegyveres erők NATO-fegyvereket használnának fel, potenciálisan megnövelné az esélyét a pekingi beavatkozásnak. A jelentés ugyanígy vélekedik egy jelentős oroszországi stratégiai célpontot vagy magas rangú vezetőt ért csapásról is.
Egy másik dokumentum részleteket tartalmazott arról a tesztről, amelyet Peking február 25-én hajtott végre a kísérleti fázisban lévő DF-27 hiperszonikus siklórakétával. A dokumentum szerint a rakéta 12 percig repült, mintegy 2100 kilométert tett meg a levegőben, továbbá
az amerikai hírszerzés szerint nagy valószínűséggel képes áthatolni az amerikai ballisztikus rakétavédelmi rendszereken.
A Kínával kapcsolatos kiszivárgott információk között szerepeltek továbbá egy újonnan hitelesített kínai hadihajó részletei ("Hainan", LHA-31 helikopter-hordozó) és egy márciusi rakétaindítás, amely két katonai műholdat is szállított.
Whoopsie
— {Matt} $XRPatriot (@matttttt187) April 12, 2023
BREAKING - According to another leaked classified Pentagon document. China conducted a flight test of a developmental DF-27 IRBM-class hypersonic glide vehicle (HGV) on Feb. 25. The HGV flew for 12 minutes and traveled over 2,100km. pic.twitter.com/leqsBCSR3J
A dokumentumok több más országgal kapcsolatosan is tartalmaznak különböző jelentéseket – az egyik értesülés szerint az orosz szolgálatban álló Wagner zsoldoscsoport Törökországból próbált fegyvereket vásárolni, egy másik jelentés pedig egy oroszbarát hackercsoport, a Zarya által a kanadai gázinfrastruktúrára jelentett veszélyt taglalja, miszerint egy kanadai gázelosztóhely vészleállítását tudták elindítani. Utóbbi információ egyébként egy orosz FSZB-tiszt levelezéséből derült ki az amerikai hírszerzés számára.
A jelentések egyikében még Magyarország is felbukkan: a CIA által a Pentagonnak átadott hírszerzési frissítés állítása szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 22-én egy kihelyezett frakcióülés során az Egyesült Államokat "három legnagyobb ellenfelének" egyikeként jelölte meg. A CIA forrásként az USA budapesti nagykövetségét jelölte meg. A jelentés hozzáteszi,
a megjegyzés az Amerika-ellenes retorika szintjének eszkalálódását jelenti a miniszterelnök beszédében.
Az orosz-ukrán háború
Több dokumentum további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az amerikai hírszerzés jelentős mértékben beszivárgott az orosz hadsereg soraiba is. A dokumentumok azt sugallják, hogy az Egyesült Államok sok esetben képes volt figyelmeztetni Ukrajnát a közelgő támadásokra, köszönhetően az orosz intézményekben lévő ügynökeinek, akik mind az orosz katonai hírszerző ügynökség (GRU), mind a Wagner zsoldoscsoport soraiba képesek voltak beférkőzni.
A dokumentumok némelyike részletesebben is beszámol egyes eseményekről. Az egyik jelentés szerint egy orosz Szu-27-es vadászgép még szeptember 29-én távolról tüzet nyitott egy brit RC-135-ös felderítőgépre, nem messze a Krím-félsziget partjaitól. Az incidenst akkor Ben Wallace brit védelmi miniszter lekicsinyelte, és azt állította, „technikai meghibásodás” okozta az orosz vadászgép rakétaindítását.
An RAF RC-135 Rivet Joint reconnaissance aircraft was almost shot down by Russian Su-27 fighters in the airspace over the Black Sea in the fall of 2022.
— Djole (@onlydjole) April 9, 2023
This is reported by the Washington Post, citing leaked secret Pentagon documents.
A Russian fighter jet nearly shot down a pic.twitter.com/Q1Pew8ClDh
Az amerikai hírszerzési dokumentum értékelésében azonban nem ez szerepel, a jelentés szerint ugyanis az orosz pilóta szándékosan lőtte ki a rakétát, az értékelés pedig kifejti azt is, hogy a brit gép lelövése nagy valószínűséggel egy orosz-NATO háború kirobbanásához is elvezethetett volna.
Egy másik dokumentum lerántja az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb titkáról a leplet. A dokumentum az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség adataira hivatkoznak, ennek értelmében a háború egy éve alatt több, mint 350 ezer katona halt meg vagy sebesült meg a fronton. Az amerikai hírszerzés információi szerint az orosz veszteségek 189-223 ezer fő között, Ukrajna emberveszteségei pedig 124-140 ezer fő között mozognak.
Ukrajna jelenlegi helyzete
Bár a dokumentumok egy része Oroszországgal foglalkozik, a háború kapcsán sokkal több értékelés jelent meg a védekező ország katonai erejére vonatkozóan, a közelgő offenzívával kapcsolatos várakozásokkal, és a súlyos katonai hiányosságokkal kapcsolatban is.
Az egyik ilyen dokumentum részletesen bemutatja a várható fegyverszállítások, a csapatok és zászlóaljak létszámát, a NATO-fegyverek elhelyezkedését és még sok egyéb más információt. Bár a dokumentumok nem tartalmaznak konkrét haditerveket, például azt, hogy Ukrajna hogyan, mikor és hol kívánja megindítani az offenzívát, ráadásul több, mint öt héttel ezelőtti állapotot tükröznek, az információk ilyen irányú kiszivárgása lehetőséget biztosít az orosz elemzőknek arra, hogy csökkentsék a lehetséges forgatókönyvek számát.
Egy másik dokumentumban oszlopok sorolják fel az ukrán csapategységeket, felszereléseket és kiképzéseket, a januártól áprilisig terjedő időszakra vonatkozó ütemtervekkel. A dokumentum 12 harci dandárról tartalmaz összefoglalót, amelyek összeállítása folyamatban van, és amelyek közül kilencet nyilvánvalóan az Egyesült Államok és más NATO-szövetségesek képeznek ki és látnak el. A kilenc dandárból a dokumentumok szerint hat március 31-ig, a többi pedig április 30-ig határidővel kerül felállításra. A kilenc dandárhoz szükséges teljes felszerelés a dokumentum szerint több mint 250 harckocsi és több mint 350 gépesített jármű.
Egy harmadik dokumentum felhívja a Pentagon vezetőinek a figyelmét az ukrán légvédelemben található hiányosságra.
A jelentés megállapítja, hogy a rendelkezésre álló lőszerek és a felhasználási ütem alapján szinte biztosra vehető, hogy az ukrán légvédelem május végére teljesen összeomlik.
A légvédelemmel foglalkozó dokumentum lapján ugyanis az ukrán légvédelem 90 százalékát adó, szovjet korszakból származó Bukok és Sz-300-as rendszerek fognak elsőként leállni, előbbi pár napra, utóbbi májusig rendelkezik elegendő lőszerrel. A jelentés hozzáteszi azt is, hogy bár a nyugati fegyveradományok a légvédelem kicsiny részét képezik, és egyedül képtelenek az orosz támadások feltartóztatására, a lőszerek ezeknél az eszközöknél is súlyosan megcsappantak – a NASAMS-ok készletei a hét végéig elegendőek.
#RussiaUkraineWar A leaked #US #TopSecret document purportedly showing #Russia's and #Ukraine's status of war and #casualties in the conflict. Other pictures show how it has been already altered to fit Russian #propaganda. #Intelligence #Leak pic.twitter.com/fbJhDwi2SB
— Tip of the Spear (@SOFDoctor) April 7, 2023
Egy másik dokumentum tartalmazza a információt, miszerint több NATO-ország különleges erői is Ukrajna területén tevékenykednek. A dokumentumok szerint legnagyobb számban Nagy-Britannia erői vannak Ukrajnában, őket követi Lettország, Franciaország, az Egyesült Államok, majd Hollandia, bár az egész kontingens létszáma nem éri el a 100 főt.
Egy másik jelentés azonban sokkal borúlátóbb képet fest a közelgő ukrán offenzíva várható eredményeiről. A jelentés alapján, hiába a Biden-kormányzat médiában képviselt pozitív álláspontja, Ukrajna jelenlegi kiképzési- , lőszer- és felszereléssel kapcsolatos hiányosságai miatt az ukrán fegyveres erők tavaszi offenzívájának eredményei jóval elmaradhatnak Kijev eredeti céljaitól.
A jelentés kimondja: a tavasszal elinduló hadműveletet csak szerény területi nyereségeket eredményezne, ráadásul magas veszteségekkel kell számolniuk az offenzíva során. Hozzáteszi, a Krím-félsziget és Herszon teljes szárazföldi elvágása a jelenlegi körülmények között lehetetlen és kockázatos vállalkozásnak tűnik.
Az ukrán tisztviselők nyilvánosan lekicsinyelték ezeket a kiszivárogtatásokat, azonban némelyikük hangos kritikával illette az Egyesült Államok hírszerzését, hogy ilyen egyszerűen nyilvánosságra kerültek az ukrán hadsereg sebezhető pontjai.
Következmények
Amerika szövetségesei – elmondásuk szerint - kárfelmérést végeznek, és igyekeznek megállapítani, hogy a kiszivárogtatás veszélyeztette-e saját forrásaikat és módszereiket, mindeközben több diplomata is megjegyezte, hogy
frusztráló és az USA hírnevére nézve káros, hogy ezeket az információkat nyilvánosságra hozták.
Az amerikai külügyminisztérium beszámolója szerint az amerikai kormánytisztviselők magas szinten tárgyalnak a szövetségesekkel és partnerekkel az ügyről, annak érdekében, hogy megnyugtassák a szövetséges országok háborgó tisztviselőit. Komoly diplomáciai konfrontációt okoztak ugyanis az Izraelről és Egyiptomról kiszivárgó dokumentumok, de Dél-Korea is jelezte már, hogy Washington számonkérésre számíthat a részükről.
Egyes tisztviselők azonban az ukrán háborúval kapcsolatos szivárgások ellen emeltek hangot, kijelentve azt, hogy az ukrán haderő nehéz helyzetére és a korlátozott sikerekre vonatkozó értékelések káros hatással lehetnek a háború további megítélése szempontjából. A kiszivárgott haditervek hatására ráadásul Ukrajna is kénytelen átdolgozni a tavaszi offenzívára vonatkozó terveit, ami újabb késlekedéseket okozhat a várt ellentámadással kapcsolatosan.
Míg a vizsgálatok tartanak, addig nem tudni, milyen hatással lesznek ezek az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolataira, legfőképp a szövetségeseivel fenntartott viszonyra. Az elemzők kiemelik, a szivárgási botrány az amerikai-ukrán hírszerzési kapcsolatokra hat majd valószínűleg a legkárosabban, ugyanis a háborúban álló fél korábban felettébb bizalmatlan volt az információk megosztásával kapcsolatban - úgy látszik, nem minden ok nélkül. (Portfolio)
