Egyre nagyobb adóteherrel kell megküzdeniük a vállalatoknak Magyarországon, s ezek akadályozzák az új beruházásokat és azt, hogy a gazdaság tartósan magas növekedési pályára kerüljön - írja a vg.hu. Az Eurostat szerint a gazdaság teljesítményéhez képest az Európai Unióban Magyarország veti ki a harmadik legtöbb termelési és importadót, csak Svédországban és Horvátországban sanyargatják jobban a vállalatokat. Hazánkban tavaly a GDP 18,5 százalékát tették ki ezek a terhek, amelyek a 2008-ban kitört világgazdasági válság előtt még „csak” 16 százalékra rúgtak. Igaz, a nagy emelkedésen már 2012-ig keresztülment a gazdaság. Magyarország a saját GDP-jéből 5,5 százalékponttal többet von el ebben a formában, mint az EU-átlag.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány ennyi adót vet ki termékek és szolgáltatások termelésére és importjára, munkaerő alkalmazására, valamint föld és épületek tulajdonjogával vagy használatával kapcsolatosan. Az áfaemelések és a munkát terhelő adók növekedése az elmúlt tíz évben jelentősen emelte a GDP-arányos elvonást. „Magyarországon a régióhoz képest már a válság előtt is magasak voltak az elvonások, emellett nőtt az eladósodottság is” – mondta a Világgazdaságnak Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető közgazdásza kiemelte: a válságban még több adót vetett ki Magyarország, ami szembement a nemzetközi trenddel. „Az állam méretét és az adókat csökkenti kellene, legalább a régiós szintre” – vélekedett a szakértő. Ráadásul a termelési adóterhek növekedése nem is mutat teljes képet, hiszen a kormány az elmúlt években inkább szektorális különadókat vetett ki ágazatokra, amelyek ezermilliárd forintos tételt jelentettek a vállalatoknak.

Az Európai Unióban átlagosan a GDP 13,5 százalékát teszik ki a termelési adók. Lengyelországban a GDP 13 százalékát adják, és a válság során sem nőttek. Csehországban és Szlovákiában még ennél is alacsonyabb a terhelés. „A versenyképességünk javulásához a visegrádi szintre kellene csökkenteni az adókat” – vélekedett Ürmössy Gergely, szerinte a jelentős elvonás ellenére keveset költünk oktatásra és egészségügyre, ráadásul a hatékonysággal is baj van.

A helyi önkormányzatok időközben rengeteg pluszfeladatot kaptak, de egyre kevesebb bevételt szedhetnek be. Ez úgy történhet, hogy az adókból egyre többet kap a központi költségvetés, miközben a helyi önkormányzatok már csak a GDP 2,1 százalékát vonják el termelési adó formájában, ami a válság előtt még 2,5 százalék volt.

A régióban elindult egy adócsökkentési hullám – mondta az Erste elemzője, aki az új lengyel kormánytól érdemi élénkítőcsomagot vár. A szakértő azonban Magyarországon nem számít érdemi adócsökkentésre a következő időszakban, ezzel pedig tartósan szembemehetünk a régióval, és megmaradhat a gazdasági lemaradásunk is.

vg.hu