A jogi eszköz célja annak megakadályozása, hogy harmadik országok korlátozzák a kereskedelmet és a beruházásokat, illetve erre irányuló intézkedéseket helyezzenek kilátásba azzal a céllal, hogy politikai változásokat idézzenek elő az EU-ban olyan területeken, mint például az éghajlatváltozás, az adórendszer vagy az élelmiszer-biztonság.

"A javaslat első lépésként azt ösztönzi, hogy párbeszéddel lehessen fellépni a konkrét nyomásgyakorlási intézkedések ellen. Az EU ellenintézkedésekhez csak végső eszközként folyamodna, olyan esetekben, amikor más módon nem lehet fellépni a számos formát ölthető gazdasági megfélemlítéssel szemben" - olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A gazdasági megfélemlítés formái közé tartozik például az, ha egyes országok nyíltan kényszerítő és piacvédelmi eszközöket alkalmaznak az EU-val szemben, vagy ha szelektíven folytatnak határon történő, vagy élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket valamely uniós országból érkező árukon, illetve ha bojkottálnak meghatározott származású portékákat.

Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos a javaslatról szóló sajtótájékoztatón kiemelte: a fokozódó geopolitikai feszültségek idején egyre többször alkalmazzák fegyverként a kereskedelmet. Az EU és az uniós tagállamok így gazdasági megfélemlítés célpontjává válnak. "A nyomásgyakorlás elleni eszköz elsődleges célja az elrettentés" - tette hozzá. Leszögezte, hogy amennyiben a nyomásgyakorlás nem szűnik meg, az új jogi keret olyan szankciós intézkedéseket tenne lehetővé, mint például az importkorlátozás, vagy a vámkivetés az érintett országra.  

A bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az uniós szakminisztereket tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia. (MTI)