A professzor beszédében hangsúlyozta: „a jövőben az a LIGO-kutatás egyik fő célja, hogy megértsük, mit mondanak nekünk a gravitációs hullámok, ebben a folyamatban pedig az ELTE-n működő kutatócsoport komoly szerepet vállalt már eddig is, és – ahogy az a tudományos együttműködések esetében elvárható – bizonyosan vállalni fog a jövőben is”.

Rainer Weiss még 1972-ben jelezte, hogy a lézeres interferométerek vezethetnek el a gravitációs hullámok észleléséhez. Addig ún. tömegrezonátorokkal próbálták a hullámokat észlelni, azonban a műszerek érzékenységét nem sikerült a szükséges mértékig növelni. A hosszú karokkal rendelkező interferométerek jobb lehetőségnek bizonyultak. Weiss részt vett a LIGO-műszerek tervezésében és építésében, 2000-től pedig részese üzemeltetésüknek és fejlesztésüknek. Munkásságát a gravitációs hullámok LIGO általi, 2015-ös észlelése koronázta meg: ezért az eredményért elnyerte az összes fontosabb asztrofizikai és kozmológiai díjat, többek között a 2017-es fizikai Nobel-díjat is.

Az ELTE Fizikai Intézetében működő, Frei Zsolt professzor által vezetett kutatócsoport 2007-ben csatlakozott a LIGO-kollaborációhoz. Rainer Weiss 2009-ben, egy LIGO-workshop során járt egyetemünkön először. Az LSC-kollaboráció vezetőjeként folyamatosan nyomon követte és támogatta az ELTE LIGO-csoportja által végzett munkát, az infrahang-mikrofonok fejlesztését és beszerelését a LIGO USA-beli állomásain.

A LSC tudományos együttműködésének köszönhetően az ELTE társszerzőségével több mint 100 tudományos cikk született, több mint 500-as kumulatív impakt faktorral, ezekre több mint 10 000 hivatkozás érkezett. Ennek a tudományos együttműködésnek a keretében nemcsak az ELTE oktatói és kutatói, de mester- illetve doktori képzésben résztvevő diákjai is többször eljutottak Bostonba (MIT) illetve Pasadenaba (CalTech), ezért a Rainer Weiss-szel kialakított kapcsolat alapvető fontosságú mind a kutatások, mind a hallgatók lehetőségei szempontjából. A professzor továbbra is támogatja és segíti a levegőben terjedő infrahangok kiszűrésére az ELTE TTK-n készített műszer fejlesztését, amelynek az ún. „gravity gradient noise” problémája szempontjából van nagy jelentősége. Az ezzel kapcsolatos ELTE-s eredmények fontosságának a stockholmi egyetemen tartott előadásában is hangot adott.

Az ünnepi közgyűlésen az egyetem szenátusa szintén díszdoktori címet adományozott Georg Gartner kartográfusnak, a Bécsi Műszaki Egyetem professzorának.