Aszályok, árvizek és hőhullámok minden kontinensen érintették a közösségeket, és sok milliárd dollárba kerültek. Az antarktiszi tengeri jég az eddigi legalacsonyabb mértékre esett vissza, és egyes európai gleccserek olvadása szó szerint lekerült a térképekről.

A Globális éghajlat állapota 2022 bemutatja a bolygók léptékének változásait a szárazföldön, az óceánban és a légkörben, amelyet a rekordszintű, hőt megfogó üvegházhatású gázok okoznak. A globális hőmérsékletet tekintve a 2015-2022-es év volt a nyolc legmelegebb év az elmúlt három évben egy La Niña-esemény hűsítő hatása ellenére. A gleccserek olvadása és a tengerszint emelkedése – amelyek 2022-ben ismét rekordszintet értek el – akár több ezer évig is folytatódnak.

„Miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, és az éghajlat folyamatosan változik, a lakosságot világszerte továbbra is súlyosan érintik a szélsőséges időjárási és éghajlati események. Például 2022-ben a folyamatos aszály Kelet-Afrikában, a rekordméretű csapadékmennyiség Pakisztánban és a rekordméretű hőhullámok Kínában és Európában több tízmillió embert érintettek, növelték az élelmezésbiztonságot, fokozták a tömeges migrációt, és több milliárd dolláros veszteséggel és kárral jártak.” – mondta a WMO főtitkára, Prof. Petteri Taalas.

„Az ENSZ-ügynökségek közötti együttműködés azonban nagyon hatékonynak bizonyult a szélsőséges időjárási és éghajlati események által kiváltott humanitárius hatások kezelésében, különösen a kapcsolódó halálozás és a gazdasági veszteségek csökkentésében. Az ENSZ Korai Figyelmeztetés Mindenkinek Kezdeményezése célja a meglévő kapacitáshiány pótlása annak biztosítása érdekében, hogy a Földön minden emberre kiterjedjen a korai figyelmeztető szolgálat. Jelenleg mintegy száz országban nem működnek megfelelő időjárási szolgáltatások. Ennek az ambiciózus feladatnak a megvalósításához a megfigyelőhálózatok fejlesztése, a korai előrejelző, hidrológiai és klímaszolgálati kapacitásokba történő beruházások szükségesek” – mondta.  

Az új WMO-jelentést történettérkép kíséri  , amely információkat nyújt a politikai döntéshozók számára az éghajlatváltozási mutatók alakulásáról, és azt is bemutatja, hogy a fejlett technológia hogyan teszi olcsóbbá és elérhetőbbé a megújuló energiára való átállást, mint valaha.

A jelentés az éghajlati mutatók mellett a hatásokra összpontosít. A növekvő alultápláltságot súlyosbították a hidrometeorológiai veszélyek és a COVID-19 súlyosbított hatásai, valamint az elhúzódó konfliktusok és erőszak.

A jelentés szerint az év során a veszélyes éghajlati és időjárási események a lakosság elköltöztetéséhez vezettek, és az év elején már lakóhelyüket elhagyni kényszerült 95 millió ember közül többen rontották a körülményeket.

A jelentés reflektorfénybe helyezi az ökoszisztémákat és a környezetet is, és bemutatja, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a természetben ismétlődő eseményeket, például amikor a fák virágoznak vagy a madarak vándorolnak.

A WMO State of the Global Climate jelentését a 2023-as Föld napja előtt tették közzé. Főbb megállapításai megismétlik António Guterres ENSZ-főtitkárnak a Föld Napja kapcsán megfogalmazott üzenetét.

„Megvannak az eszközök, a tudás és a megoldások. De fel kell gyorsítanunk a tempót. Gyorsított éghajlati fellépésre van szükségünk mélyebb, gyorsabb kibocsátáscsökkentéssel, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk. Nagymértékben megnövelt beruházásokra van szükség az alkalmazkodás és az ellenálló képesség terén is, különösen a legsebezhetőbb országok és közösségek számára, amelyek a legkevesebbet tették a válság előidézéséhez” – mondta Guterres.

A WMO-jelentés az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata által közzétett, az európai éghajlat helyzetéről szóló jelentését követi. Kiegészíti az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentését, amely 2020-ig tartalmaz adatokat.

Több tucat szakértő járul hozzá a jelentés elkészítéséhez, köztük az Országos Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálatok (NMHS) és a Globális Adat- és Elemző Központok, valamint a Regionális Klímaközpontok, a Világéghajlat-kutatási Program (WCRP), a Global Atmosphere Watch (GAW), a Global. Az ECMWF által üzemeltetett Cryosphere Watch és Copernicus Climate Change Service.

Az ENSZ partnerei közé tartozik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottsága (UNESCO-IOC), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentő Hivatala (UNDRR) és a Világélelmezési Program (WFP).

Kulcsüzenetek

Éghajlati mutatók

A globális átlaghőmérséklet 2022-ben 1,15 [1,02–1,28] °C-kal haladta meg az 1850–1900-as átlagot. A 2015-től 2022-ig tartó év volt a nyolc legmelegebb az 1850-ig tartó hangszeres lemezen. 2022 volt az 5. vagy 6. legmelegebb év. Ez annak ellenére történt, hogy a La Niña három egymást követő évben lehűlt – ilyen „hármas merülés” La Niña mindössze háromszor fordult elő az elmúlt 50 évben.

A három fő üvegházhatású gáz – a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid – koncentrációja rekordmagasságot ért el 2021-ben, amely a legutóbbi évben (1984-2021) áll rendelkezésre összevont globális értékekkel. A metánkoncentráció éves növekedése 2020-ról 2021-re a legmagasabb volt az eddigi rekordok között. A konkrét helyekről származó valós idejű adatok azt mutatják, hogy a három üvegházhatású gáz szintje 2022-ben tovább emelkedett.

A hosszú távú megfigyelésekkel rendelkező referenciagleccserek átlagos vastagsága több mint –1,3 méter volt 2021 októbere és 2022 októbere között. Ez a veszteség sokkal nagyobb, mint az elmúlt évtized átlaga . A feljegyzett tíz legnegatívabb tömegmérleg-évből hat (1950-2022) 2015 óta következett be. Az 1970 óta tapasztalható kumulatív vastagságveszteség közel 30 m. 

Az Európai Alpokban a gleccserek olvadásának rekordjait döntötték meg a kevés téli hó, a 2022 márciusi szaharai por behatolása és a május és szeptember eleje közötti hőhullámok miatt.

Svájcban 2021 és 2022 között a gleccserjég térfogatának 6%-a – 2001 és 2022 között pedig egyharmada – elveszett. A történelem során először fordult elő, hogy a legmagasabb mérési helyeken sem élte túl hó a nyári olvadási időszakot, és így nem halmozódott fel. friss jég történt. Egy svájci időjárási ballon július 25-én 0 C-ot mért 5184 m magasságban, ami a legmagasabb nulla fokos vonal a 69 éves rekordban, és csak másodszor haladta meg a nulla fokos vonal magassága az 5000 métert. (16 404 láb). Új hőmérsékleti rekordot jelentettek a Mont Blanc csúcsáról.

A magashegységi Ázsiában, Nyugat-Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és az Északi-sark egyes részein végzett gleccsereken végzett mérések szintén jelentős gleccserek tömegveszteségeket mutattak ki. Izlandon és Észak-Norvégiában volt némi tömegnövekedés az átlagosnál magasabb csapadékmennyiséggel és a viszonylag hűvös nyárral összefüggésben.

Az IPCC szerint a gleccserek világszerte több mint 6000 Gt jeget veszítettek 1993 és 2019 között. Ez 75 tónak felel meg, akkora, mint a Lac Leman (más néven Genfi-tó), Nyugat-Európa legnagyobb tava.

A grönlandi jégtakaró immár 26. éve negatív össztömegmérleggel zárult .

A tengeri jég az Antarktiszon 1,92 millió km 2 -re csökkent 2022. február 25-én, ami az eddigi legalacsonyabb szint, és csaknem 1 millió km 2 -rel a hosszú távú (1991-2020) átlag alatt. Az év hátralévő részében folyamatosan az átlag alatt volt, júniusban és júliusban rekordmélypontok voltak.

Az északi-sarkvidéki tengeri jegek a nyár végén szeptemberben a 11. legalacsonyabb havi jégmélységhez kötöttek a műholdrekordban.

Az óceánok hőtartalma 2022-ben új rekordmagasságot ért el. Az üvegházhatású gázok által az éghajlati rendszerben csapdába esett energia körülbelül 90%-a az óceánba kerül, ami némileg enyhíti a még magasabb hőmérséklet-emelkedést, de kockázatot jelent a tengeri ökoszisztémákra nézve. Az óceánok felmelegedésének üteme különösen magas volt az elmúlt két évtizedben. A La Niña állapota továbbra is fennáll, 2022-ben az óceán felszínének 58%-án volt legalább egy tengeri hőhullám.

A globális átlagtengerszint (GMSL) 2022-ben tovább emelkedett, és új rekordot ért el a műholdas magasságmérő rekord (1993-2022) tekintetében. A globális átlagos tengerszint-emelkedés üteme megduplázódott a műholdrekord első évtizede (1993-2002, 2,27 mm∙év - ) és az utolsó (2013-2022, 4,62 mm∙év) között.

A 2005-2019 közötti időszakban a gleccserek, Grönland és Antarktisz szárazföldi jégvesztesége 36%-kal járult hozzá a GMSL növekedéséhez, az óceánok (hőtáguláson keresztüli) felmelegedése pedig 55%-kal járult hozzá. A szárazföldi víztárolás változásai kevesebb mint 10%-kal járultak hozzá.

Óceánsavasodás: A CO 2 reakcióba lép a tengervízzel, ami a pH csökkenését eredményezi, amit „óceán savasodásnak” neveznek. Az óceán savasodása fenyegeti az élőlényeket és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az IPCC hatodik értékelő jelentése arra a következtetésre jutott, hogy „Nagyon nagy a bizalom abban, hogy a nyílt óceán felszínének pH-értéke jelenleg a legalacsonyabb legalább 26 [ezer éve], és a pH-változás jelenlegi üteme példátlan az óta.

Társadalmi-gazdasági és környezeti hatások

A szárazság uralta Kelet-Afrikát. Öt egymást követő nedves évszakban a csapadék átlag alatti volt, ami a leghosszabb ilyen sorozat 40 éve. 2023 januárjában a becslések szerint több mint 20 millió ember élt élelmezési nehézségekkel a régióban a szárazság és más sokkhatások következtében.

A júliusi és augusztusi rekorderejű esőzés kiterjedt áradásokhoz vezetett Pakisztánban. Több mint 1700-an haltak meg, és 33 millió embert érintett, míg csaknem 8 millió embert költöztek el. Az összes kárt és gazdasági veszteséget 30 milliárd USD-ra becsülték. A július (181%-kal a normál felett) és az augusztus (243%-kal a normál felett) volt a legcsapadékosabb országos szinten.

Rekordot döntő hőhullámok sújtották Európát a nyár folyamán. Egyes területeken az extrém hőség és a rendkívül száraz időjárás párosult. Európában a hőséggel összefüggő többlethalálozás meghaladta a 15 000-et Spanyolországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Portugáliában.

Kínában volt a legkiterjedtebb és leghosszabb ideig tartó hőhullám az országos rekordok kezdete óta, június közepétől augusztus végéig tartott, és több mint 0,5 °C-kal a rekord legmelegebb nyarat eredményezte. Ez volt a második legszárazabb nyár is a feljegyzésekben.

Élelmiszer-bizonytalanság: 2021-ben 2,3 milliárd ember szembesült élelmiszer-ellátási bizonytalansággal, ebből 924 millió ember súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalansággal. Az előrejelzések szerint 2021-ben 767,9 millió ember fog alultápláltsággal szembesülni, ami a világ népességének 9,8%-a. Ezek fele Ázsiában, egyharmada Afrikában található.

A 2022-es monszun előtti időszak hőhullámai Indiában és Pakisztánban csökkentették a terméshozamot. Ez a búzaexport betiltásával és a rizsexport korlátozásával együtt Indiában az ukrajnai konfliktus kezdete után veszélyeztette az alapvető élelmiszerek elérhetőségét, hozzáférhetőségét és stabilitását a nemzetközi élelmiszerpiacokon, és nagy kockázatot jelentett a már amúgy is hiánytól sújtott országok számára. alapvető élelmiszerek.

Kitelepítés: Szomáliában csaknem 1,2 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására az év során az aszály katasztrofális hatásai miatt a pásztorok és a mezőgazdasági termelők megélhetésére, valamint az éhezés miatt, akik közül több mint 60 000 ember utazott át Etiópiába és Kenyába ugyanebben az időszakban. Ezzel egyidejűleg Szomália csaknem 35 000 menekültet és menedékkérőt látott vendégül az aszály sújtotta területeken. Etiópiában további 512 000 belső elmozdulást regisztráltak az aszály miatt.

A pakisztáni árvíz körülbelül 33 millió embert érintett, köztük körülbelül 800 000 afgán menekültet, akiket az érintett körzetekben fogadtak. Októberig körülbelül 8 millió embert költöztek el az árvizek, és mintegy 585 000-en mennek el a segélyhelyeken.

Környezet: Az éghajlatváltozás fontos következményekkel jár az ökoszisztémákra és a környezetre nézve. Például egy közelmúltban készült felmérés, amely a Tibeti-fennsík körüli egyedülálló magaslati területre összpontosított, amely a legnagyobb hó- és jégraktár az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon kívül, azt találta, hogy a globális felmelegedés a mérsékelt égövi zóna bővülését okozza.

Az éghajlatváltozás hatással van a természetben ismétlődő eseményekre is, például amikor a fák virágoznak vagy a madarak vonulnak. Például a cseresznyevirág virágzását Japánban i.sz. 801 óta dokumentálják, és a 19. század vége óta az éghajlatváltozás és a városfejlődés hatásai miatt korábbi időpontokra tolódott el. 2021-ben a teljes virágzási dátum március 26-a volt, ez a legkorábbi adat az elmúlt 1200 év során. 2022-ben a virágzás időpontja április 1. volt.

Egy ökoszisztémában nem minden faja reagál ugyanolyan éghajlati hatásokra vagy ugyanolyan sebességgel. Például 117 európai vonuló madárfaj tavaszi érkezési ideje öt évtized alatt azt mutatja, hogy egyre nagyobb mértékben egyezik meg más tavaszi eseményekkel, mint például a lombhullás és a rovarrepülés, amelyek fontosak a madarak túlélése szempontjából. Az ilyen eltérések valószínűleg hozzájárultak egyes vándorló fajok populációjának csökkenéséhez, különösen a szubszaharai Afrikában telelőké. (wmo.int)