h i r d e t é s

Az Economist címlapjára került az MNB-botrány

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Az Economist címlapjára került az MNB-botrány

2016. május 03. - 10:47
0 komment

Botrány Magyarországon - írja a lap.

Forrás: portfolio.hu

Részletesen foglalkozik a jegybanki alapítványok ügyével az Economist hétfői cikkében - írja a Portfolio.hu.

Az üzleti hetilap az eset kapcsán az 1990-es évek elején látott vadkapitalizmust idézi fel. 

Az Uri utca 21. szám alatt található 18. századi barokk kastély egy ékszer Budapest koronáján. Az épületet - ami egykor városházának adott otthont - rokokó faragványok díszítik, egyik sarkán a falba vágott mélyedésben áll Pallas Athéné szobra (ahogyan az a lenti Google-térképen is jól látható), két belső udvarral rendelkezik és csodálatos hagymakupolás óratorony is díszíti - kezdi cikkét az Economist.

Az épület a jegybank egyik alapítványáé, a PADA tulajdona, ami közgazdászképzést szeretne itt megvalósítani - írja a brit lap, mely szerint az épület fűnyűző szállásként funkcionál majd, valamint ínyenc borokat bemutató bolt is helyet kap.

A projekt finanszírozásának forrása azonban szokatlan: az alapítvány 2,4 milliárd forintért ajándékként kapta az ingatlant a Magyar Nemzeti Banktól - fogalmaz a lap.

Az Uri utca 21. szám alatti ingatlan körüli fejlemények csak egy részét képezik a jegybanki alapítványok körüli botrányoknak, a kritikusok ugyanis azt állítják, hogy az alapítványok a kormány és szövetségeseinek kedveznek. A PADA egyike annak a hat MNB-alapítványnak, amelyet 2014-ben alapított a jegybank 1 milliárd dolláros tőkével, a nekik juttatott ingatlanvagyon értéke eléri a 25 millió dollárt. A tervek szerint az alapítványok állampapír-befektetésekből tartják fent magukat, ám pénzügyeik titokban maradtak. Pedig az alapítványoknak juttatott összeg jelentős magyarországi viszonylatban, a teljes magyar GDP ugyanis 125 milliárd dollárra rúgott - írja a lap.

A jegybank elnöke, Matolcsy György magát már régóta a neoliberális közgazdaságtan ellenzőjeként tartja számon. Ő és a kormány is azzal érvelt, hogy az alapítványok magánintézmények, és mint ilyen nem tartoznak a nyilvánosságra. Az ellenzéki politikusok azonban perre mentek a jegybanki alapítványok gazdálkodásának nyilvánosságra kerülése érdekében és a márciusi bírósági ítélet értelmében nyilvánosságra is kellett ezeket az információkat hozni - idézi fel az Economist.

Az így kikerülő információkról a sajtó heteken át írt. Ebből derült ki, hogy az alapítványok egy jobboldali kiadónak adtak megbízást a kormánypárti újságírók és Matolcsy György korábbi titkárnőjének könyvének kiadásához. Emellett jutott egy hatrészes sorozat publikálására is pénz, amelyet Kásler Miklós onkológusprofesszor írt a magyarság történetéről. A Vs.hu pedig 1,8 millió dolláros támogatáshoz jutott, ahonnan április 25-én több újságíró is távozott, legtöbbjük azt mondta, nem tudtak az alapítványi támogatásokról - számol be az alapítványok ügyeiről az Economist.

A lap arra is kitér, hogy Orbán Viktor védelmébe vette Matolcsy György jegybankelnököt. Az ellenzéki pártok azonban azt hangsúlyozzák, hogy az alapítványok pénze a költségvetés részét képezi és az alapítványokat a Fideszhez közel álló kormányközeli emberek irányítják.

Az alapítványi feladatok egyáltalán nem képezik a jegybank feladatainak részét. Ennek költsége lesz és ezt a költséget az adófizetők fogják viselni

- állítja egy korábbi jegybankár, aki szerint a botrány jelentősen károsítja a bank függetlenségét.

Az ügyet az Európai Központi Bank is figyeli. Éves jelentésében kifejezte aggodalmait a jegybanki alapítványok pazar költésével kapcsolatban. Az MNB azzal érvel, hogy az alapítványokat törvényesen hozták létre, független intézmények, mivel saját kuratóriumuk irányítja ezeket. Közben azonban Matolcsy György jegybankelnök az egyik alapítványnál elnök, míg egy másik esetben kuratóriumi tag. Az alapítványok a Fideszhez közel állókat vagy a kormánypárt szövetségeseit juttatták előnyhöz - mutat rá az Economist.

A brit üzleti hetilap zárásképp hozzáteszi, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a köz- és magánvagyon közötti határvonal elmosódásának. Az 1990-es évek elején látott vadkapitalizmus során a szocialista politikusok olcsón felvásárolták az állami tulajdont, kihasználva kapcsolataikat és a gyenge jogrendszert. A cinikusok a mostani jegybanki ügyek kapcsán csak annyit mondanak, hogy a Fidesz ellenfelei csak azért dühösek, mert most a Fidesz jobban szervezett. A kormánypártok továbbra is az élen állnak a közvéleménykutatási felmérésekben, az ellenzék gyenge és nem egységes. 

 

portfolio.hu