Az elnökválasztás apropóján megkerestük az ügy egykori szereplőit, tanúit. Ma már nem mismásolnak: szerintük a cikket Orbán Viktor rendelte.

Több mint tíz évvel a történtek után a hvg.hu-nak több, az eseményekre rálátó fideszes politikus is megerősítette, hogy Orbán Viktor állt amögött a Magyar Nemzetben 2007 januárjában megjelent (Schmidt Mária ante portas? című) cikk mögött, amelyben egy addig ismeretlen, Horváth Zsolt nevű szerző egy új jobboldali párt szervezésével vádolta meg Áder Jánost és a címben is nevesített Schmidt Máriát.

Az persze sejthető volt, hogy az akkor még Orbán Viktor leghűségesebb szövetségesének számító Simicska Lajos lapjában nem jelenhetett volna meg egy ilyen kaliberű támadás a Fidesz elnökének tudta nélkül egyik legrégebbi harcostársa ellen. Több forrásból az elmúlt hetekben megerősített információink szerint azonban azt Orbán rendelte. Számítása pedig - amennyiben valóban így történt - nagyjából be is jött: a cikk és az azt követő visszhang közvetve Áder akkori belpolitikai karrierjének végét jelentette, majd önkéntesnek mondott brüsszeli száműzetésre sarkallta a politikust.

Orbán is meghívót kaphatott a leleplezett gyűlésekre

A cikkbeli állítás szerint a Terror Háza vezetője a 2006-os választások elvesztése miatti csalódottságában fideszes politikusok és a párthoz kötődő gazdasági szereplők részvételével munkálkodott egy új jobboldali erő szervezésén. A formálódó párt potenciális vezetőjeként Ádert nevezte meg az írás, de azóta sem látott napvilágot semmilyen olyan tény, amely hitelesen alá is támasztotta volna mindezt.

A történetből annyi mindenképp igaz volt, hogy a Fidesz 2006-os választási veresége utáni időszakban Schmidt valóban szervezett a jobboldal jövőjét latolgató megbeszéléseket. Ezeken a párthoz kötődő értelmiségiek mellett megjelentek fideszes politikusok – köztük olykor a párt legbefolyásosabbjai. Részt vett például Kósa Lajos debreceni polgármester, az addig Orbán Viktor tanácsadójaként ténykedő Navracsics Tibor, Balog Zoltán és egy alkalommal Kövér László is. Sőt, egyesek szerint az első alkalmakkor maga Orbán is meghívót kapott.

A vita témája: plebejus vagy polgár?

Ezeknek a Schmidt alapította XXI. század Intézet Határőr úti székházában tartott kerekasztal-beszélgetéseknek ugyanakkor több, a hvg.hu-nak nyilatkozó egykori résztvevő szerint sem volt témája új párt alapítása, csak a választási vereség értékelése. Arról vitatkoztak a meghívottak, hogy a 2006-os úgynevezett "plebejus stratégia" vezetett-e a kudarchoz, ahogy azt akkoriban több elemzés is állította, illetve hogy vissza kellene-e térnie a Fidesznek a 98-as "polgári" eszményhez.

Az egykori résztvevők szerint Áder csak néhány alkalommal jelent meg ezeken a találkozókon, és noha a kampánnyal kapcsolatos bírálatait soha nem rejtette véka alá, nem volt egyetlen olyan megszólalása sem, amely alapján a párthoz, illetve a pártelnökhöz fűződő lojalitása megkérdőjeleződhetett volna.

"Nem volt igaz, amit a cikk állított róla, de ő volt akkor abban a helyzetben, hogy ha mégis csak elharapózik a pártban az elégedetlenség, akkor az élére álljon egy új kezdeményezésnek"

– mondta tíz évvel a történtek után a hvg.hu-nak egy, a pártban akkor és ma is befolyásosnak számító fideszes. Ugyanígy magyarázta az írást a Fidesz egy korábbi elnökségi tagja is, aki szerint a Magyar Nemzet-cikket egyértelműen "megelőző csapásnak" szánta Orbán, így üzenve a választási kudarc okain vele többször is vitába szálló korábbi pártalelnök-frakcióvezetőnek, hogy meg se forduljon a fejében (és értelemszerűen máséban se) olyasmi, amit a cikk állított.

Áder kis híján távozott a pártból

Ádernek akkoriban amúgy már évek óta feszült volt a viszonya a pártelnökkel. Nem értett egyet a Fidesz 2002-ben kezdődött néppárti fordulatával, a polgári körök és a kis szövetséges pártok bevonásával, és legfőképpen a párt szervezeti átalakításával. Ez utóbbiban Orbán nem is osztott neki lapot, sőt gyakorlatilag „kiszervezte” a pártot Áder alól. 2005 végére odáig jutott a helyzet, hogy a döntéshozatalból egyre inkább kiszoruló egykori ügyvezető alelnök még saját megyéje, Győr-Sopron listájának összeállításába se szólhatott bele.

A 2006-os választási vereség után megint erősen konfrontálódtak: Orbán a frakciót, illetve volt frakcióvezetőként Ádert hibáztatta a választási vereségért, mondván "nem harcolták le eléggé” Gyurcsány Ferencet a parlamentben ahhoz, hogy a választást ne nyerje meg az MSZP-vel. Áder ezzel nem értett egyet, ő az elhibázott fideszes kampányt és annak akkori irányítóit – Rogán Antalt, és a „Rosszabbul élünk, mint 4 éve” szlogent is kiötlő Habony Árpádot – okolta a kudarcért. A konfliktus végül odáig mérgesedett, hogy 2006 májusban már a képviselőcsoport újbóli vezetését sem vállalta el.

Ilyen előzmények után a Magyar Nemzeten keresztüli hátbatámadásán Áder egy, az eseményekre rálátó, és vele közelebbi kapcsolatot ápoló forrásunk szerint annyira felháborodott, hogy képviselői mandátumáról is le akart mondani. Végül több barátja és politikustársa rábeszélésére – és sokak szerint fegyelme, illetve a párt iránti hűsége eredményeként – találta ki ezután inkább magának, hogy EP-képviselő lesz, amit sokak meglepetésére már a következő uniós ciklus kezdete előtt két évvel, 2007 nyarán bejelentett.

Kövér beleállt a vitába, kritizálta Orbán lépését

Azt, hogy a Magyar Nemzet Ádert ellehetetlenítő cikke nemcsak Orbán Viktor tudtával, hanem kifejezetten a megrendelésére, illetve a közreműködésével született, több forrásunk szerint egy későbbi elnökségi ülésen maga a Fidesz elnöke is elismerte (egy harmadik szerint pedig egymás között korábban sem cáfolta). A lépés miatt szokatlanul éles hangú vita is kibontakozott a Schmidt-féle megbeszéléseket amúgy ellenző, de az Áderrel történteket megbocsáthatatlannak tartó Kövér László és Orbán között. Az eset óta pedig többek egybehangzó állítása szerint is számos alkalommal vágták a pártelnök fejéhez a vele vitába szálló elnökségi tagok, hogy

"rólam mikor fogsz cikket íratni a Magyar Nemzetben?".

A Magyar Nemzetnek egy, a cikk megjelenésekor és most is a lapnál dolgozó, neve titokban tartását kérő munkatársa a hvg.hu-nak ugyancsak megerősítette, hogy a cikket a Fidesz elnöke íratta a Horváth Zsolt álnév mögé bújó szerzővel.

Olcsó bolsevik politikai sci-fi

A Magyar Nemzet szerkesztősége pár nappal az írás megjelenése után egyébként kényszerűen elismerte, hogy a cikket álnév alatt közölték, miután a vádakat tagadó Schmidt Mária nyilvános vitára hívta ki az őt befeketítő írás szerzőjét.

"Mivel az említett publicisztika szerzője az ügyben személyesen és közvetlenül érintett, ezért a helyzet elmérgesedését megelőzendő, jelenleg az írói álneve mögötti valós kilétét nem kívánja felfedni és nem óhajt részt venni a nyilvános tévévitán" – közölte az MTI akkori megkeresésére D. Horváth Gábor, a lap akkori főszerkesztő-helyettese (jelenleg első embere). Bár arra a kérdésre, hogy a Magyar Nemzet egyeztetett-e Orbán Viktorral vagy a Fidesz bármely politikusával, D. Horváth Gábor akkor egyértelmű nemmel felelt, a lap hvg.hu-nak nyilatkozó munkatársa szerint egyértelműen volt ilyen egyeztetés.

Maga Orbán Viktor hivatalos formában csak egyszer reagált a feltételezésre (amely eddig csak arról szólt, hogy a cikk a tudtával jelent meg): a Blikknek pár nappal az írás megjelenése után arra a kérdésre, hogy kinek állhatott érdekében a cikk, azt mondta:

"Ez az önök szakmája, nem az enyém. Spekulációkkal nem foglalkozom."

Szijjártó Péter, a Fidesz akkori szóvivője ezt annyival toldotta meg, hogy nem kíván foglalkozni "a Magyar Nemzet sci-fi rovatában megjelent cikkel", és nem kívánt reagálni a napilap állításaira Áder János titkársága sem. A politikus azóta is csak egyszer, egy 2007. júniusi, Népszabadságnak adott interjúban kommentálta a történteket, egyértelműen cáfolva, hogy a belpolitikából való kivonulásának köze lenne az őt pártütéssel vádló íráshoz.

A Századvég politikai iskola akkori vezetője, Stumpf István viszont kommentálta a lapban megjelenteket. "Természetesen senki nem gondolja azt, hogy a Magyar Nemzetben megjelenhet egy ilyen horderejű cikk, anélkül, hogy Orbán Viktor valamilyen tudomással ne bírna róla" – mondta a történtek után a Magyar Rádióban az első Orbán-kormány korábbi kancelláriaminisztere, a cikket egyúttal "durva, penetráns" támadásnak és "olcsó bolsevik trükknek" minősítve.

A Fidesz 2006-os vereséget követő történetében mellesleg nem először jelent meg a párt vezető politikusának célzott üzenet a Magyar Nemzetben. 2006 májusában "a párt fővárosi kulcspozícióinak elfoglalására és Orbán Viktor kiszorítására törő" Pokorni Zoltán megállítását követelte egy Egei Antal nevű állítólagos egyetemi hallgató írása. Ezt a vitaindítóként eladni próbált cikket fideszes és a történtek idején a Magyar Nemzetnél dolgozó forrásaink szerint is ugyanaz írta, aki a Schmidtről és Áderről szólót, és ugyanúgy Orbán Viktor megrendelésére.

hvg.hu