h i r d e t é s

Asszonyfej, Hideglelős, Urak Asztala – három példa a Pilisi Parkerdő területén található, közel 150 forrás közül

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Asszonyfej, Hideglelős, Urak Asztala – három példa a Pilisi Parkerdő területén található, közel 150 forrás közül

2015. március 21. - 07:46
0 komment

Márciusban két jeles napot is számon tartunk a természettel kapcsolatban: az Erdők Nemzetközi Napját és a Víz Világnapját. Ennek alkalmából az erdők vízkincsének számító forrásokról gyűjtöttünk össze egy csokorra való hasznos és érdekes információt.

Az ENSZ határozata alapján március 21-e az Erdők Nemzetközi Napja, március 22-e pedig a Víz Világnapja. Kettős apropó kínálkozik tehát arra, hogy többet gondoljunk erdeink sokak által csak kevéssé ismert vízkincsére, a forrásokra. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei az erdei ökoszisztéma kezelésének fontos szakmai feladataként tartják számon a természetes vizek és a természetes vízi élőhelyek helyreállítását és védelmét. E tevékenység jó példája az épp egy éve átadott, 240 millió forintos költségvetésből megvalósított

természetes élőhely-rekonstrukció a pilismaróti Miklós-deák-völgyben

, vagy a főképp a Pilisben és a Visegrádi-hegységben található források védelme, gondozása.

A forrásokról

A források a felszín alatt található vizek – talajvizek, rétegvizek és karsztvizek – rendszerint természetes felszínre törései, melyek lehetnek állandóak vagy időszakos jellegűek. A Pilisi Parkerdő Zrt. az erdőterületein lévő állandó forrásokhoz a víz hasznosítása érdekében számos úgynevezett forrásfoglalást épített; a Pilisben és a Visegrádi-hegységben fakadó 143 forrásból 79-et alakítottak ki ilyen módon, amelyek többségéből időszakosan vagy folyamatosan folyik a víz.

A felszínre bukkanó víz foglalatba helyezése védi a vízfolyást mint víztani és természetvédelmi értéket, egyúttal a túrázók, kirándulók számára elérhetőbbéis teszi azt. Az Országos Kéktúra nyomvonalának felújítása során a Pilisi Parkerdő Zrt. a kiépített forrásokat pihenő- és tűzrakóhelyekkel vette körül, így azok nagy része mára alkalmassá vált arra, hogy a természetjárók túrájuk állomáshelyeiként gondoljanak rájuk.

A forrásvizekről

A Pilisben és a Visegrádi-hegységben található kiépített, bővizű források vízminőségét a Pilisi Parkerdő Zrt. általában évente bevizsgáltatja, azonban fontos tudni, hogy a forrásvíz minősége a vízhozamtól, évszaktól függően változhat, ezért nagyon fontos, hogy a bevizsgálás eredményeitől függetlenül a források vizét mindenki csak saját felelősségére fogyaszthatja! A stabil vízhozammal rendelkező kiépített források vízminősége, amilyen például a visegrádi Apátkúti-völgyben található Kaán Károly-forrás, nagy valószínűséggel egész évben fogyasztásra alkalmas.

A gyalogos természetjárók számára a források korlátlanul rendelkezésre állnak. Kezet moshatunk, a túra közben kiürült kulacsunkat megtölthetjük. Ha otthoni fogyasztásra szeretnénk vizet vinni, akkor az erdőterületre személygépkocsival való behajtáshoz úthasználati engedély kiváltása szükséges. Az úthasználati engedélyeket a Pilisi Parkerdő Zrt. illetékes erdészetei, illetve a Pilisi Parkerdő Zrt. központja adja ki.

Forrásnevek és legendák

A Pilis és a Visegrádi-hegység forrásainak legtöbben csak töredékét ismerik, holott a közismert Lajos-forrás mellett olyan figyelemre méltó nevű források is várnak a túrázókra, mint az Asszonyfej-forrás, a Leány-kút, a Hideglelős-forrás, az Urak Asztala-forrás, a Hétvályús-forrás vagy az Édeslyuk kunyhó forrása. Mivel a források az emberiség korai szakaszában is fontos víznyerőhelyet biztosítottak, számos legenda, mítosz vagy monda kapcsolódik hozzájuk. Egyes helyek tradicionális zarándokhellyé váltak, mint például a dömösi Kaintz-forrás mellett lévő Szentfa-kápolna, a pilisszentkereszti Szent-kutat pedig korábban az egész környező vidék csodatevő helyként ismerte, mivel többen is bámulatos módon meggyógyultak vízétől. A forrás zarándokhellyé vált – felette egy kis kápolnát is emeltek. Jellemző, hogy a középkori kolostorok is források közelébe települtek, ezek romjai ma is láthatóak, ilyen például a pilisszentkereszti ciszterci kolostorrom, vagy a pilisszentléleki és a budaszentlőrinci pálos kolostorrom.

A források természeti értékét a vízminőség, a körülöttük vagy bennük élő élővilág, vagy kultúrtörténeti értékük jelenti. Hazánkban a természetvédelmi törvény értelmében minden forrás védett.

 

parkerdo.hu