h i r d e t é s

Apukák, gyerkőceik és a csajozás

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Apukák, gyerkőceik és a csajozás

2015. július 28. - 16:49
0 komment

Különféle amerikai filmekből jól ismert kép, amikor a fiatal, sármos apuka kisfiával, vagy kislányával kézen fogva sétál a parkban, gondosan a hajába tűzött Ray-Ban Aviatorral, Levi's farmerben, finoman borostásan, a késő húszas nők pedig ájuldoznak szerte a padokon, a kávézók teraszán és úgy általában mindenütt.

De vajon hogy mutat mindez a valóságban?

A kisgyerekes férfiak látványa a valóságban is megdobogtatja a hölgyek szívét, bár az esetek többségében azért mégsem annyira, hogy csapot, papot hátrahagyva, fejvesztve rohanjanak utánuk, s könyörögjenek értük. Pedig tudat alatt, ösztönösen valószínűleg hasonló forgatókönyv is lejátszódhat az egyelőre gyermektelen, de evolúciós tekintetben már „anya-kész” nőkben. Még jó, hogy a felettes én rendre közbelép...

Az evolúciós pszichológia szakértői szerint teljesen természetes hogy a nők vonzónak találják a kisgyerekes férfiakat, hiszen annak ténye, hogy ott van a kicsi, egyértelmű jel: ereje teljében lévő, igazán maszkulin férfiról van szó. Ugyanakkor az apa és gyermeke közötti harmonikus viszony arra enged következtetni, hogy a férfi képes olyan hátteret teremteni, melyben nemhogy szép utódokat tud nemzeni, de hozzáállását tekintve is abszolút családcentrikus.
Persze a nő mindezt nem gondolják végig tudatos szinten, éppen csak éreznek valami különös vonzalmat az említett kép láttán.

A trükkösebb, elvált férfiak bizonyos esetekben előszeretettel ki is használják ezt a talán elsőre meglepőnek hangzó, ösztönös vonzódást, sőt! Olyanok is akadnak, akik unokaöccsükkel sétálgatva portyáznak a környéken, fiatal, lelkes, rajongó hölgyek után kutatva. Hát igen. Potyázók mindig akadnak.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a nők eszüket vesztve kívánnák meg a „kispapákat” az élet bármely szituációjában, hiszen ők alapvetően sokkal hatékonyabban képesek felülkerekedni vágyaikon, mint a férfiak.
Érdekes leosztás ez. Jungot fél életén keresztül foglalkoztatta a kérdés, míg mestere, Freud valószínűleg még halálos ágyán is kifejtette volna radikális nézeteit a témakört illetően.

 

(Fotó: framepool.com)

 

 

Posted by SEJT on 2015. július 28.