Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos debreceni polgármester avatta fel az új, debreceni stadiont. Már csak a bajnokságot kell megnyerni, a BL-elő-előselejtezőket győztesen megvívni, és jöhet a Barcelona vagy a Manchester City vagy mindkettő.

Annak ellenére, hogy az elmúlt sok évemet alapjaiban határozta meg a meccsre járás, európai értelemben vett jó stadionban utoljára 15 évvel ezelőtt voltam, amikor Manchesterben megnéztem az Old Traffordot (ott meg mondjuk meccs nem volt, hiszen épp tombolt a nyár). Cserébe többek közt vendégeskedhetem a siófoki libalegelőn, végigordibálhattam egy NB II-es szuperrangadót Nyíregyházán, és szenvedhettem az Oláh Gábor utcai tákolmányban Debrecenben. Az élményeimen egy csomó minden rontott: nem örültem, amikor rendőrök löktek meg hátulról, mert be akartam kötni a cipőmet, gyűlöltem a nagyon hidegben megrendezett meccseket, de leginkább a szar focival nem voltam kibékülve. Ha valami miatt soha nem háborodtam fel igazán, az a stadionok állapota.

Orbán Viktorék másfajta szurkolók, úgy látszik, nekik fontos a körítés, ezért az utóbbi 15 év legsikeresebb magyar klubcsapata, a DVSC hosszú évek ígérgetése után tényleg kapott egy húszezres stadiont, amit stílusosan május 1-jén át is adtak Lou Begával, Keresztes Ildikóval, Tóth Verával és egy DVSC All Stars-Magyar Válogatott All Stars-összecsapással súlyosbítva. Az eseményt valahogy egy tévé sem közvetítette, dehát Felcsút nyilván fontosabb sportközpont (a vécében elkapott infók szerint már csak azért is, mert azt sikerült rendesen bekábelezni). Ez persze tényleg nem érdekelt senkit, az érdekes a Nagyerdei Stadion volt, ami a várakozásoknak megfelelően tényleg lenyűgöző.

Szemben a Felcsúton találhatóval, a debreceni tényleg úgy néz ki, mint egy közönséggel rendelkező csapat létesítménye, amit leginkább arra terveztek, hogy a Loki lejátssza itt a hazai mérkőzéseit. Magyarországon ilyen létesítmény még nem volt: a már örökké félkész állapotban maradó Népstadion már a kettővel ezelőtti évtized elvárásaihoz képest is egy fapados betontömb volt, a többiről pedig felesleges beszélni.

Magyar ember meccsen ilyen jó helyre még nem pisilhetett, ennyire jó hangulatú és akusztikájú stadionban még nem ordibálhatott, és a székek is olyanok, mintha Isten is arra teremtette volna őket, hogy szidják a vendégcsapat játékosait róluk. Az egész olyan, mintha nem is Magyarországon lennénk, leszámítva a pályát, ahol viszont még jó darabig a magyar foci nevű, egyébként roppant szórakoztató sport fog folyni.

Mivel mégis csak május 1-jéről van szó, ezért a Nagyerdei környékén meg akarták adni a módját a nagy napnak, és egy majálist is szerveztek a pálya köré, ami olyan fékezett habzású volt, hogy összesen egy részeg szurkolót láttunk, de ránézésre ő a stadion nélkül is berúgott volna. Ő azért elmotyogta, hogy neki igazából az előző pálya is tök jó volt, és az újtól is csak azt várja el, hogy ki tudja fizetni a belépőt.

A sült kolbászt is csak egy helyen felvonultató, cserébe Bikini-slágerekkel büntető buli gyorsan be is mutatta, mi a különbség a Puskás Pancho (:DDDDD) Aréna és a Nagyerdei között: Felcsúton egy hatalmas pártrendezvény kellett ahhoz, hogy bárkit is érdekeljen az egész, Debrecennek pedig ejtőernyővel behozott labda nélkül is fontos, hogy mostantól fasza helyen lehet focit nézni.

Persze a szinte pontosan 20:30-kor kezdődő parádé így is bővelkedett parasztvakításban, ha már egy rendes csapatot nem sikerült elcibálni barátságost játszani: az egy dolog, hogy a Star Wars soundtrackre bevonuló DVSC-t saját maga ellen kellett látni örömfocizni, de előtte püspökök szentelték fel a stadiont, természetesen Krisztusról énekelve a kezdőkörben, úgyhogy jövő hétre garantáltan feljavul Tisza Tibor rúgótechnikája. "Áldott legyen az Isten, hogy elkészült ez a stadion" – hallhatta nagyjából 18 000 ember a zavarbaejtő szavakat, és már jött is egy jó kis Miatyánk, kicsit talán döntetlenre mentve a tényt, hogy ezen a szent helyen hamarosan a fradisták szüleit fogják szidni. Isten után megérkezett Orbán Viktor Debrecen polgármesterével, Kósa Lajossal az oldalán.

"Most már tényleg azt mondhatjuk, hol van az a Barcelona? Csak a szerencsén múlik és a sorsoláson" – mondta Kósa Lajos arra utalva, hogy öt évvel ezelőtt játszott már a Loki a Bajnokok Ligájában is, majd átadta a szót Orbánnak. "Ma ismét közelebb kerültünk egy stadionnal a világ élvonalához" – büszkélkedett a frissen újraválasztott miniszterelnök, majd tőle szokatlan gyorsasággal lezárta a beszédet, átadva a terepet többek közt a pár éve menő külföldi dalokat éneklő Tóth Verának és Radics Giginek, és persze 1999 már említett one hit wonderének, Lou Begának.

A legdurvább pillanatokat mégsem ők, de nem is a Tankcsapdát és Eye of the Tigert éneklő Keresztes Ildikó okozták, hanem a teljesen érthetetlen motorosfelvonulás volt a pálya körül, miközben Tóth Gabi AC/DC-t énekel. Itt lett viszonylag tiszta, hogy a megnyitóra valószínűleg mindenkit meghívtak fellépni, aki ráér, legyen az chopperes, artista, rezesbanda vagy rosszabb esetben Supka Attila.

A Nagyerdei Stadiont ezzel együtt sem nem lehet párhuzamba hozni a Puskás Pancho Arénával, hiszen ameddig Felcsútról még mindig csak annyit tudok, hogy valamelyik irányba el kell oda indulni Budapestről, és menni fél órát, addig a Loki egy létező csapat, létező táborral. Mégsem tudtam elfelejteni a gondolatot, hogy ez olyan, mint amikor én 14 évesen kitaláltam, hogy gitározni akarok, és ahhoz azonnal kéne venni egy klassz elektromos gitárt, erősítővel persze. A szüleim nem vették meg nekem, mert előtte azt akarták, hogy jól megtanuljak gitározni, és hát jól tették, mert egy hét szerencsétlenkedés után feladtam. A DVSC most úgy kapott osztrák szintű körülményeket, hogy az, amit a pályán csinál majd a csapat, garantáltan nagyon messze van még az osztrákoktól is. Persze kis lépésekben lehet haladni, de amire a mostani állás szerint megtörténhet a felzárkózás, valószínűleg épp előkerülnek az első panaszok, amiért omladozik a Nagyerdei Stadion.

sportgeza.hu

{flike}

{jcomments on}