Ennek tükrében a Bankmonitor.hu napokban megjelent, nemzetközi összehasonlításra alapozott 20-22%-os nyugdíjcsökkenés valószínűsítése még optimistának is tűnhet. Nézzük, mi áll a háttérben?

A nyugdíjak magas, vagy alacsony mivoltát leginkább úgy lehet mérni, hogy megvizsgáljuk milyen arányban áll a nyugdíjunk visszavonulás előtt kapott fizetéshez. Ez a helyettesítési ráta. Amennyiben az EU és az OECD országok helyettesítési rátájához viszonyítjuk a magyar nyugdíj kifizetéseket, akkor az látjuk, hogy Magyarországon minimum 20%-kal magasabb a nyugdíj.

A Hvg.hu Matits Ágnes nyugdíjszakértőt kérdezte az ügyben. Szerinte a nyugdíjak helyettesítési rátája akár 50%-ra is csökkenhetne a mai 89%-ról, mely egyet jelent azzal, hogy a nyugdíjak 45%-kal (!) csökkenhetnek. A szakértő a társadalom elöregedése mellett (sokkal kevesebb dolgozó befizetése tart el egyre több nyugdíjast) fő problémaként azt emeli ki, hogy a magyar munkavállalók döntő része rendkívül alacsony béren van bejelentve. 4,4 millió munkavállalóból 64%-a papíron nem keres többet bruttó 166 ezer Ft-nál…

Önmagában az alacsony bejelentett béren dolgozók arányából az következhet, hogy drasztikusan megemelkedhet a minimál nyugdíjat kapók aránya, mely jelentős társadalmi feszültséghez vezethet.

A minimálbérből utáni nyugdíj 50-80 ezer Ft-ra tehető havonta. Ha ezt valaki az értelmezhető megélhetés érdekében 150-160 ezer Ft-ra szeretné feltornázni, akkor minimálisan 20 millió Ft-os megtakarításra lesz szüksége (20 nyugdíjban eltöltött évvel számolva). Ezen 20 millió Ft eléréséhez egy ma 40 éves munkavállalónak havonta 28 ezer Ft-ot kell félre raknia…

bankmonitor.hu