Áder János az Országgyűlésnek írt levelében azzal érvelt, hogy az indokolatlan adminisztratív korlátozások helyett Magyarországnak az lenne az érdeke, ha minden alternatív energiát a legnagyobb mozgásszabadsággal tudna kiaknázni. Megjegyezte, ha a kormány nem gondolkodik szélerőművek telepítésében, a piacot akkor sem szabad ennek lehetőségétől megfosztani. Kiemelte, érthetetlen, hogy a jogszabály miért gátolja a szélerőművekre már kiadott építési engedélyek meghosszabbítását. A kormány korábban úgy érvelt, Magyarországon alig van olyan hely, ahol a szélviszonyok lehetővé tennék szélkerekek nagy tömbben való telepítését, ráadásul egyetlen erőműnek másfél négyzetkilométer a területigénye. Hozzátették, a meglévő erőművek kevesebb mint huszonöt százalékos hatékonysággal tudnak üzemelni. Mint fogalmaznak, a kabinet célja olyan módon biztosítani az ország energiaigényét, hogy az a lehető legbiztonságosabb és legolcsóbb legyen. A megújuló energiaforrások közül ezeknek a szempontoknak a nap- és geotermikus energiaforrások felelnek meg. Ellenzéki vélemények szerint ugyanakkor a kormány lépései hosszú ideig az atomenergiához kötnék hazánkat. 

Emlékezetes, az Országgyűlés a múlt héten 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el a villamosenergia-törvény módosítását a kormány javaslatára. A változtatást korábban a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogyteljesítményük nagy mértékben függ a pillanatnyi időjárástól, és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell – magyarázta.

Indokolatlan adminisztratív szolgáltatások

A köztársasági elnök a villamos energiáról szóló törvény módosítását megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését, ráadásul a módosítás nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, és ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel. Áder János emlékeztetett, hogy a párizsi klímamegállapodásban célul tűzték ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. Ehhez szinte minden gazdasági ágazatban előrelépésre van szükség ,különös tekintettel az energiatermelésre. Szerinte Magyarország érdekét az szolgálja, ha a lehető legnagyobb mozgásszabadsággal választhatja ki a további energetikai modernizációs erőfeszítések módját.

A hosszú távú kibocsátás-csökkentés megvalósíthatóságát az támogatja, ha az ország rendelkezésére áll minden tiszta energiaforrás felhasználásának lehetősége- hangsúlyozta a köztársasági elnök. A szélerőművek időjárásfüggő teljesítményük ellenére a kibocsátáscsökkentéshez járulnak hozzá. Áder János hozzátette, a törvénymódosítás és különösen a mögöttes szabályzás szerinte azonban nem környezetvédelmi célok megvalósulását erősíti, hanem pusztán a szélenergia jövőbeli felhasználásának lehetőségeit szűkíti. Jelezte továbbá, hogy ebben a tekintetben visszalépést mutat a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervben foglaltakhoz képest, ami 2020-ra 750 megawatt szélerőművi kapacitást irányzott elő.

A szérerőmű építési engedélye sem hosszabítható meg

Azzal kapcsolatban, hogy a megszavazott jogszabály a szélerőművek és szélerőműparkok építésének, használatbavételének szabályozását kormányrendeleti hatáskörbe utalta, Áder János úgy foglalt állást, a megújuló energia hasznosításának bővülését az szolgálja, ha a jogalkotó törvényben határozza meg a szélerőművek és szélerőműparkok létesítésének lényeges feltételeit annak érdekében, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntések jól megalapozott, garanciális feltételek között születhessenek meg. Az államfő üdvözölte ugyanakkor, hogy megtiltották szélerőművek és szélerőműparkok létesítését világörökségi és védett természeti területen. Azzal azonban már nem értett egyet, hogy az ilyen létesítmények építésére adott engedély hatálya nem hosszabbítható meg.

Összegzése alapján a módosítások ellehetetlenítik szélerőművek, szélerőműparkok építését, és veszélyeztetik a szélenergia részarányának növelésére vonatkozó célt. Ezért Áder János a parlamentet a törvény újratárgyalására és olyan szabályok megalkotására kérte, megőrzik az összes elvi lehetőséget „energiakosarunk tisztulásához“, és hozzásegítik az országot klímavállalásainak teljesítéséhez.

Inkább az atom, mint a szél

A villamosenergiáról szóló törvény módosításának október 10-ei vitájában az LMP-s Sallai R. Benedek arról beszélt, a kormány a huszonegyedik századi trendekkel teljesen szembemenve „hosszú időre az atomhoz kötné Magyarországot“. Kiemelte, Magyarországnak nincsenek meg az adottságai egy atomerőmű gazdaságos fenntartásához.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt, a kormány elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazása mellett, ugyanakkor a szélenergia hasznosítását nem gondolja optimálisnak. Példaként említette, hogy az ország területének mindössze hét százaléka lenne alkalmas a szélenergia hasznosítására, a meglévő ilyen típusú erőművek pedig csak kevesebb mint huszonöt százalékos hatékonysággal tudnak üzemelni. Kiemelte, a kabinet célja, hogy olyan módon biztosítsa az ország energiaigényét, hogy az a lehető legbiztonságosabb és legolcsóbb legyen. A megújuló energiaforrások közül ezeknek a szempontoknak a nap- és geotermikus energiaforrások felelnek meg – mondta.

Az EnergiaPorta ugyanakkor már egy 2006-os cikkében felhívta arra a figyelmet, hogy a szélerőművek kapacitásának gyakran csak 25-30 százaléka hasznosul, a szél természetének, valamint az éjszakai felhasználás csökkentésének köszönhetően. A portál szerint a lökés szerű energiamegugrások elsimítása érdekében szükséges lenne energiatároló erőművek közbeiktatása is, amelyeknek 65-70 százalékos energiahatékonysága mellett elősegítik a szélerőművek, erőműparkok energiamenetrendjének tartását. A portál ugyanakkor megjegyzi, hogy a hatékonyság és a kiegyensúlyozottság másik feltétele éppen a további szélerőművek telepítése, ugyanis bizonyos számú szélerőmű telepítése következtében lényegesen kiszámíthatóbb és kiegyensúlyozottabb az energiatermelés. A kormány döntésének köszönhetően ezt a hátrányát képtelen lesz ledolgozni a zöldenergia-ipar.

Nincs helye Magyarországon

Csepreghy Nándor már korábbi a Népszabadságnak adott intejújában arról beszélt, a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben. Mint a portálnak kifejtette, a törvénymódosítás mögött átgondolt kormányzati stratégia áll. A kormány az energiaellátás megtervezésekor számít a megújuló energiaforrásokra, növelné is a részesedésüket, tehát nem bojkottról van szó. Hozzátette, szélerőműveket ott érdemes építeni, ahol a szélviszonyok lehetővé teszik sok szélkerék egy tömbben való telepítését, Magyarországon ilyen hely alig akad, ráadásul egyetlen erőműnek másfél négyzetkilométer a területigénye. Jelezte, a szélre jellemzően délután és este lehet számítani, olyankor, amikor az áramigény eleve alacsony, vagyis a napenergia és a geotermia sokkal előnyösebb.

Csepreghy Nándor - Fotó: Vajda József/Népszava

Arra a kérdésre, hogy miért nem engedik legalább a magánbefektetőknek a telepítést, Csepreghy Nándor azt válaszolta, a szélerőműpark fejlesztése olyan járulékos beruházásokat tenne szükségessé, amelyek mindent összevéve már nem tennék kifizetődővé a bővítést. A riportban hangsúlyozta, „világos energiastratégiánk van, amelynek szempontrendszere szerint a szél nem optimális, a napenergia sokkal előnyösebb“. Csepreghy Nándor kitért arra, az atomenergia kérdésköre hitvita. A kormánynak elsősorban az ellátásbiztonságot kell szem előtt tartania, és az energiafüggőséget csökkenteni kell.

Forrás: MTI/nol.hu/hvg.hu/energiaporta.hu/portfolio.hu / pestisracok.hu