Az elnöklő Jakab István a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjáról, valamint az ügyészség napjáról emlékezett meg. Felidézte: 1871-ben ezen a napon hirdették ki az első magyar ügyészségi törvényt, ennek emlékére 1991 óta minden év június 10-én ünneplik az ügyészség napját.
Elmondta: 2016-ban fogadta el az Országgyűlés a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjáról szóló határozatot. Hozzátette: azért e napot javasolták emléknapul, mert a Szent István csatahajót 1918. június 10-én süllyesztették el.

Varga: a 2021-es büdzsé a gazdaságvédelem költségvetése

Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához - mondta a pénzügyminiszter.
Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitáját megnyitó felszólalásában a magyar társadalom egészének győzelmeként értékelte, hogy Magyarország azonnal meg tudta tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyerte a csatát a vírussal szemben. Hozzátette: ennek tudatában is mély fájdalommal fordulnak az áldozatok családjai felé. A következő feladatnak azt nevezte, hogy minél gyorsabban visszaépítsék a magyar gazdaság növekedését a járvány előtti szintre.
Közölte: a kormány 2021-re dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.
A miniszter hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben - amely egy egészségbiztosítási és járványügyi alapra, valamint egy gazdaságvédelmi alapra épül - kiemelt helyen van a családok védelme, az ország gazdasági fejlődési lehetőségeinek biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása.

ÁSZ: iránytű lehet a 2021-es büdzsé a gazdaság újraindításához

Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A 2021-es költségvetés iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához - értékelt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
Domokos László közölte, az ÁSZ a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a jövő évi büdzsé tervezéséhez, az előterjesztés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Elmondta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a koronavírus-járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba, kivéve a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, például a világkereskedelemben és a nemzetközi turizmusban.
Domokos László szerint reális az a következtetés, hogy a magyar gazdaság 2021-es teljesítménye meghaladja a 2019-est, de nem éri el az eredetileg 2020-ra tervezettet.

KT: a büdzsé tükrözi a szükséges erőfeszítéseket

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A jövő évi költségvetés tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a járvány okozta helyzetben szükségesek a gazdaság talpon maradásához, a közszolgáltatások működtetéséhez és az államháztartási egyensúly fennmaradásához - értékelt a 2021-es büdzséről szóló javaslat vitájában a Költségvetési Tanács elnöke.
Kovács Árpád azt mondta, a büdzsé fókuszában a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme áll.
A bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisoknak - mondta.
A tanács ugyanakkor megállapította azt is, hogy ha a makrogazdasági várakozások nem teljesülnek maradéktalanul, az több adó bevételét is csökkentheti. Ezért a bevételek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kormánynak, és ha kell, a kiesést ellensúlyoznia kell - tette hozzá az elnök.

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a jövő évi költségvetési törvényjavaslat vitája szerdán a parlamentben. A Fidesz képviselői arról beszélte, a büdzsé fókuszában a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása áll. A Jobbik a bosszú költségvetésének tartja a jövő évit.

Fidesz: fókuszban a járvány elleni védekezés, a gazdaság újraindítása

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A jövő évi büdzsé fókuszában a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása áll - mondta Bánki Erik (Fidesz).
A politikus a gazdaságvédelem költségvetésének, a rendkívüli helyzet várható eseményeivel kalkuláló, alapos előterjesztésnek nevezte a jövő évi büdzsét.
Kiemelt cél, hogy a magyar gazdaság visszaállhasson emelkedő pályájára. Ezt szolgálja a jövőre is folytatódó, az ország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja, amely hangsúlyosan támogatja a munkahelyek megvédését és újak létrehozását - tette hozzá, egyetértve azzal a kormányzati céllal, hogy annyi munkahelyet teremtsenek, amennyit a koronavírus-járvány elvett.
A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései a GDP 20 százalékát mozgatják meg, amihez hasonlót vagy nagyobbat csak két EU-s tagállam indított, Csehország és Németország - közölte.
Fontos - folytatta -, hogy Magyarország ezután is családbarát legyen, ezért a gyermekek, családok támogatása elsődleges fontosságú.
A Fidesz képviselője európai szinten is egyedülálló mértékűnek nevezte a magyar kormány családbarát adópolitikáját.
Jövőre a családi adókedvezményre és az első házasok adókedvezményére több mint 352 milliárd, a négygyermekes édesanyák szja-mentességének biztosítására pedig 24 milliárd forint jut - ismertette.
Arra is kitért a kormánypárti vezérszónok, hogy 2021-tól kezdve négy lépésben visszaépül a 13. havi nyugdíj.
Aamit a szocialisták elvettek a nyugdíjasoktól, azt a Fidesz-KDNP-kormány visszaadja nekik - közölte Bánki Erik.
A kabinet továbbra is hisz az adócsökkentés politikájában, a válságos időkben sem tágít korábbi ígéreteitől - mondta, példaként említve, hogy a kisvállalati adó (kiva) kulcsa a következő évben 11 százalékra csökken.
Hangsúlyozta, jövőre az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi dolgozók és a tanárok is több fizetésre számíthatnak.
Bánki Erik úgy fogalmazott: krízis idején nem megszorításokra van szükség, ezért a kormány olyan gazdaságvédelmi programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi a gazdaság talpra állását.
A Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos hitelesnek, megbízhatónak, betarthatónak nevezte a benyújtott költségvetést, hangsúlyozva: a járvány ellenére sem érdemes feladni azt a versenyelőnyt, amelyet a büdzsé első félévi beterjesztése jelent.
A kormány 2021-ben is támogatja a gyermekvállalást és -nevelést, az otthonteremtést, és ösztönzi a kistelepülések fejlesztését. Törekedni kell továbbá a teljes foglalkoztatottság elérésére, a munkahelyek megtartása, létrehozása ezért kiemelt cél - mondta.

Jobbik: a bosszú költségvetése a jövő évi büdzsé

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik vezérszónoka felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A bosszú költségvetésének, az önkormányzatok elleni hadjáratnak nevezte a 2021-es büdzsét a Jobbik vezérszónoka.
Potocskáné Kőrösi Anita szerint a kormány a költségvetéssel közvetetetten a magyar embereket bünteti azért, mert fel merték emelni az "Orbán-rezsim" ellen a hangjukat a tavalyi önkormányzati választáson, amely "valódi nemzeti konzultáció volt".
Kifogásolta, hogy ismét a tavaszi ülésszakon nyújtották be a költségvetést, holott a koronavírus-járvány hatásai még csak most kezdenek a felszínre kerülni. Szerinte csak abból látható, hogy a kormány számol a bizonytalansággal, hogy jelentősen csökkent a költségvetés átláthatósága.
Nem részletezik, mire mennyit akar költeni a kormány, csak sejteni lehet, hiszen az elmúlt években a "látványberuházások" és azok a projektek voltak fontosak, amelyekből "kormányhű oligarchák" jó sokat "szakíthatnak" - bírált.
A kormány nemcsak idén, hanem egészen 2024-ig elvonja a gépjárműadó eddig a településeknél maradó 40 százalékát. Nem törődnek azzal, hogy vannak olyan kistelepülések, amelyeknek ez az egyetlen bevételi forrása - jegyezte meg.
Hozzátette: a különleges gazdasági övezetté történő nyilvánítással felülírják a települések közigazgatási határait, rávetik magukat az iparűzési adóra.
A szolidaritási hozzájárulásból 43 helyett 160 milliárd forintot terveznek beszedni úgy, hogy az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokat is bevonják a teherviselésbe - mutatott rá.
Elmondta, jövőre csaknem 150 milliárd forint áll rendelkezésre kormányzati kommunikációra, miközben a járvány elleni védekezési alapban 30 milliárd forint van.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a Jobbik módosító indítványai a magyar munkavállalók érdekeit védik, bevonják a bankokat és a multinacionális cégeket az arányos közteherviselésbe, de lesznek jövővédelmi javaslataik is.
A járványügyi védekezésben a munkavállalók érdekei háttérbe szorultak - mondta. Hozzátette: a kieső bérek pótlása mellett emelni kell a munkanélküli ellátás összegét és időtartamát, könnyíteni kell a minimálbéresek helyzetén, vissza kell építeni a cafeteriát.
Véleménye szerint a jövő évi büdzsé nem üzen semmit annak a fiatalnak, aki egy albérletben tengődik és bevételének 40 százalékát lakhatásra költi. Ezért jövővédelmi csomagjukban szerepel egy állami bérlakásprogram megvalósítása is.
Hozzátette: el kell gondolkozni - lengyel mintára - , hogy a 29 éves, illetve az annál fiatalabb dolgozók ne fizessenek személyi jövedelemadót.

A KDNP vezérszónoka a családpolitikára jutó többletforrásokat emelte ki a 2021-es költségvetés vitájában, míg az MSZP politikusa a cserbenhagyás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét szerdán az Országgyűlésben.

KDNP: több forrás jut családpolitikára

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. MTI/Kovács Tamás

Hargitai János, KDNP vezérszónoka a 2021-es költségvetést úgy értékelte: az minden kiadási tételen több forrást szerepeltet mint idén vagy a korábbi években. Hangsúlyozta: a KDNP számára kiemelten fontos családpolitikára még a gazdasági válság sújtotta helyzetben is 2295 milliárd forintot fordítanak jövőre, ami 65 milliárddal több, mint 2020-ban. Ez a magyar GDP 4,5 százaléka, ilyen sehol nincsen Európában - tette hozzá.
Ha ezt következetesen, hosszú időn keresztül tenni tudjuk, akkor ez a demográfiai mutatókban látszani fog, ami a jövő szempontjából sorskérdés - mondta.
Trianon 100. évfordulójára utalva úgy fogalmazott: ha a magyarság belakja a Kárpát-medence azon részét, amelyet meghagytak neki, akkor az az övé lesz, de ha nem, akkor elfogy.
Hargitai János közölte: a nyugdíjakra jövőre 3907 milliárd forint jut, ami 327 milliárddal több mint idén, és ebben már szerepel a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amit a korábbi szocialista kormány és a hitelezők közötti paktum miatt vettek el.
Hozzátette: oktatásra, egészségügyre, az ország biztonságára és rendvédelemre is több forrás áll majd rendelkezésre, valamint a költségvetés tartalmazza a közszféra béremelését és a közfoglalkoztatási keretet is.
Elmondta: a gazdaságvédelmi alap 2550 milliárdot tartalmaz, míg az egészségügyi és járványügyi alap 3000 milliárdot, amelyben plusz 138 milliárd forint áll rendelkezésre a gyógyító tevékenységet végzők bérfejlesztésére.
A KDNP szónoka az ország 2008-2009-es gazdaság állapotát és az akkori világválságra adott választ hasonlította össze a 2010 óta követett gazdaságpolitikával és a mostani válságkezelő intézkedésekkel. Úgy értékelt: nem szabad visszanyúlni a baloldali válságkezeléshez, amelyet a hitelfelvételek, a bérek befagyasztása, az adóemelések és a 13. havi juttatások elvétele, magas munkanélküliség jellemzett. Továbbra is munkaalapú társadalmat kell építeni, növelni kell a foglalkoztatást, csökkenteni az államadósságot és nem hitelfelvételből finanszírozni folyó kiadásokat - tette hozzá.
Kifejtette: a baloldal által szorgalmazott munkavégzés nélküli jövedelmet csak akkor lehetne osztani az embereknek, ha hitelt venne fel az ország, ez azonban járhatatlan út, és az emberi természettel is ellenkezik ez a hozzáállás.
Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitára reagálva azt mondta: a 3000 milliárdos önkormányzati költségvetési "tortából" 34 milliárd forintos az elvonás. Hozzátette: tudja jól, hogy ez a kisebb településeket nehezebben érinti, mint a nagyobbakat, ezért a kormány lehetőséget biztosít, hogy az önkormányzatok átmenetileg hitelekhez jussanak, valamint folytatódik a Magyar falu és a Modern városok program is.
Az önkormányzatoknak is szolidárisnak kell lenniük válságkezelés idején, ez nem kérdés - hangsúlyozta.

MSZP: ez a cserbenhagyás büdzséje

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A cserbenhagyás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP vezérszónoka. Tóth Bertalan kijelentette: a javaslat azt mutatja, hogy a kormány semmit nem tanult a járványhelyzetből.
Hangsúlyozta: újjáépítésre, esélyteremtésre szolgáló költségvetésre lenne szükség jövőre, de a kabinet nem fordít kellő forrást az egészségügyre, a szociális ellátásokra és a munkahelyek teremtésére.
"Tízévnyi Fidesz-uralom után ott tartunk, hogy az állampárt helyzetbe hozta a saját kiváltságos elitjét és biztosította a hatalma megőrzését, miközben a társadalom többségével nem foglakozott" - jelentette ki.
Megalapozatlannak nevezte a büdzsét, mert szerinte a járványhelyzet miatt még nem láthatók tisztán az idei bevételek.
Hatalmas lukak vannak a szociális ellátórendszerben - hangoztatta, és a járvány tapasztalataként azt mondta, hogy az őrizhette meg állását és jövedelmét, aki megfelelő tudással rendelkezik, jellemzően a diplomások.
Szerinte sem a honvédelemben, sem a közmunkában nyíló állások nem jelenthetnek megoldást.
Tömegeknek vannak napi megélhetési gondjai, a kormány pedig elszalasztotta a korai beavatkozás előnyét - mondta a szocialista képviselő.
Kifogásolta, hogy az állam évről évre többet költ magára, jövőre a büdzsé 19,2 százaléka jut például presztízsberuházásokra vagy állami fizetésekre, míg a jóléti kiadások aránya az elmúlt tíz évben 61 százalékról 57,5 százalékra csökkent.
Tóth Bertalan úgy ítélte meg, ez több mint 900 milliárd forintos átrendeződést jelent, vagyis ennyit vont el a kormány az egészségügytől, a szociális ellátástól és az oktatástól.
Kijelentette: minden korábbinál nagyobb szükség lenne szabad önkormányzatokra, a kabinet mégis csaknem 160 milliárd forintot von el tőlük, miközben feladataikat nem csökkenti.
A "sarcolásnak" nincs köze a válságkezeléshez, hanem annak tudható be, hogy a kormány "nem tudja elviselni, hogy tőle független önkormányzatok működjenek". Ezzel a választók akaratát veszi semmibe - szögezte le.
Azt szorgalmazta, hogy az önkormányzatok kapják meg a feladataikhoz szükséges pénzügyi fedezetet és kárpótlást a kieső bevételek után.
Az MSZP 700 milliárd forinttal növelné az egészségügy keretét és garantált szociális minimumot biztosítana. A családi házakat újítanák meg a szállodák helyett, bérlakásprogramot indítanának fürdőfejlesztések helyett - mondta Tóth Bertalan.
Az oktatás, a felnőttképzés, a felsőoktatás megújítását is szorgalmazta. Kérte: vonják vissza a szeptemberben bevezetni tervezett Nemzeti alaptantervet, például azért, mert semmit nem tartalmaz a járvány alatti online oktatás tapasztalataiból.

A gyengeség és a gyávaság büdzséjének nevezte a jövő évit Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka a 2021-es költségvetési törvényjavaslat szerdán kezdődött vitájában, a parlamentben. Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka a jövőfelélés, a bosszú és a cserbenhagyás forgatókönyvének minősítette a 2021-es költségvetést.

DK: a gyengeség, a gyávaság büdzséje a 2021-es

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A gyengeség és a gyávaság büdzséjének nevezte a jövő évit Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka.
A pártelnök-frakcióvezető szerint a büdzsé alapján fáradtnak, elképzeléshiányosnak, intellektuálisan és politikailag is gyengének mutatkozik a kormány.
Azt mondta: a költségvetés mindig lehetőséget ad arra, hogy a kormányzók szembenézzenek az ország valóságos állapotával, a mélyben lévő konfliktusokkal, de nem látja, hogy a kabinet ezt tenné. "Gyávák a szembenézésben, gyengék a válaszban" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Szavai szerint a kormányzat diktálta közéleti viták színvonala a koronavírus-válság okozta kihívásokhoz képest felháborítóan alacsony, pedig muszáj lenne élni a felelősséggel, át kellene értékelni az állam szerepét.
Nemzeti politika-e az például, hogy az ország egy olyan egészségügyet működtet, amelyben a túlnyomó többség iszonyatos kiszolgáltatottsággal küzd, eközben pedig "a nemzet nevében fellépő" kisebbség megteremtette magának a színvonalas, de drága magánegészségügyet? - tette fel a kérdést.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális oktatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy kistelepülések sokaságában a minimális feltétele sem volt meg a digitális oktatásnak, mert nincs se számítógép, se internet, se szülői hozzáértés. A kormány azonban szerinte erre sem reagál, úgy tesz, mintha az elmúlt hónapoknak nem lenne semmilyen tanulsága.
Az idősotthonok helyzetére sincs válasz a költségvetésben - folytatta a DK vezérszónoka -, nincs egy átgondolt idősgondozási rendszer. A fővárosi Pesti úti idősotthon ügyében is - ahol sok áldozata volt a koronavírus-járványnak - az érdekelte a kormánypártokat, hogy meg tudják-e politikailag ütni Karácsony Gergely főpolgármestert - tette hozzá.
Az önkormányzatokra kitérve azt mondta, a kormány nem engedi, hogy a maguk urai lehessenek a települések, elvesz tőlük mindent, fojtogatja őket, folyamatosan államosít.
Az ellenzéki pártelnök felvetette azt is, hogy korlátozni kellene a jövedelmi különbségeket, a milliárdosok esetében nem biztos például, hogy szerény jövedelemadót és nullás örökösödési adót kellene alkalmazni.
Gyurcsány Ferenc úgy összegzett: nem lát "közös sztorit", fantáziátlanul zajlanak az események, a költségvetés pedig arról árulkodik, hogy a kormány egyetlen problémára sem ad választ, nem is akar szembenézni velük.

LMP: a jövő felélésének a forgatókönyve a 2021-es büdzsé

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A jövőfelélés, a bosszú és a cserbenhagyás forgatókönyvének tartja a 2021-es költségvetést az LMP vezérszónoka.
Csárdi Antal azt mondta, a kormány politikai alapon folytatja az önkormányzatok kivéreztetését és megbüntetését.
Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök ezzel nem az ellenzéki politikusokat, hanem a helyben élőket bünteti, nem marad pénz útfelújításra, óvoda- és bölcsődefejlesztésre, bérlakásépítésre, szociális támogatásokra.
A 2021-es büdzsé továbbra sem néz szembe a klímaválsággal, nem fektet be az oktatásba és nem foglalkozik a zöld, válságálló munkahelyek megteremtésével - értékelt.
Hozzátette: a kabinet jövőre szándékosan tovább mélyíti a társadalmi különbségeket, a költségvetési forrásokat pedig zsarolási potenciáljának eszközévé teszi, miközben torz és perverz elosztási rendszert alakít ki.
Elmondta, a koronavírus-járvány az elmaradó adóbevételek, a járványügyi védekezés költségei miatt borzasztó helyzetbe hozta az önkormányzatokat, a kormány azonban cserbenhagyja, sőt megszorításokkal bünteti az önkormányzatokat.
Csárdi Antal közölte, a kormány ott segít, ahol nincsenek annyira bajban és ott büntet, ahol segítségre lenne szükség. Hozzátette: az új feudális berendezkedésben nem vesznek tudomást a gyermeküket egyedül nevelőkről, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeküket nevelőkről, az idős rokonukat otthon ápolókról.
Közölte, Fidesz-KDNP végleg lemondott az erős magyar gazdaság megteremtéséről, a kormány cserbenhagyta a kis- és középvállalkozásokat, nem velük, hanem a multinacionális cégekkel köt stratégiai szövetséget.
Azt mondta, hogy jövőre kevesebbet költenek az oktatásra, a jövő évi költségvetés vesztesei a pedagógusok maradnak.
Az ellenzéki képviselő szerint a fenntarthatósági szempontok mára teljesen lekerültek a napirendről, arra a kormány "bolsevista trükként" tekint.

Hohn Krisztina, az LMP-frakció másik vezérszónoka közölte, a kormány a helyi közösségek és gazdaságok lerombolását célozta meg, holott a zöldfordulat ennek az ellenkezőjét követelné meg. Hozzátette: kisléptékű helyi gazdaságfejlesztés helyett megalomán építkezésekbe ölik az adóforintokat.
Közölte, a vidéken élőket kiszolgáló vasúti mellékvonalakat bezárják, helyette 1000 milliárd forintért a kínaiaknak építenek vasutat, hogy még több "kínai gagyi áru" özönölhessen rajta.
Szerinte a zöld újjáépítésnek azt kellene megcéloznia, hogy alapvető szükségleteink kielégítését helyben biztosítsuk. Ez volna a valódi patrióta gazdaságpolitika, nem néhány dúsgazdag oligarcha agyontámogatása - hangoztatta.
Kitért arra, kezelni kell a közmunkások helyzetét, emelni kell a bérüket, képzést kell nekik biztosítani. Az univerzális ellátások, a szociális ellátások válságban felértékelődnek, ezért növelni kell azok összegét - mondta. Sürgette a szociális dolgozók bérének radikális emelését, valamint a vidéki egészségügy helyzetének, a háziorvosi rendszer válságának megoldását.

Az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetésének nevezte a 2021-es büdzsét a Párbeszéd vezérszónoka szerdán, a 2021-es költségvetési javaslat parlamenti vitájában.

Párbeszéd: ez az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetése

Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Tímea úgy fogalmazott: a jövő évi költségvetésből egyértelmű, hogy "Orbán Viktor és kormánya nem becsüli és nem szereti magyar embereket", valamint mélyen lenézi azokat, akik az ország javait termelik és 40 évig termelték.
"Nem tekint rájuk másképpen, mint robotoló alattvalókra, akiket igába fog és eldob, ha már nem elég hasznosak neki" - mondta.
Szerinte a kormány és a miniszterelnök "lebutítandó alattvalóként" tekint a jövő generációra, amely elől elzárja a tudáshoz vezető utakat, és a megfélemlítés eszközeivel próbál belőlük "lehajtott fejű, a gyártósor mellett álló, engedelmes alattvalókat nevelni". Úgy fogalmazott, Orbán Viktor újra és újra semminek és senkinek tekinti azokat, akik számára nem hasznosak, akik az általa kreált torz és embertelen munkalapú társadalomszemléletébe nem férnek bele: az otthonukat vesztett embereket, rokkantakat, az árvákat.
Az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetésének nevezte a 2021-es büdzsét hozzátéve: úgy tűnik, Orbán Viktor megszerette az elmúlt években a "fordított Robin Hood szerepét", így a szegényektől elvesz, a gazdagoknak, korrupt haverjainak és saját magának viszont ad.
Szemtelen aljasságnak nevezte, hogy a kormány csupán 200 milliárd forintot különített el bérkompenzációra a félmillió állását vesztő ember megsegítésére."
Kevesellte az egészségügyi és az oktatási forrásokat, szerinte erre a két ágazatra egy fillérrel sem fordít többet a kormány, sőt reálértéken még kevesebbet kapnak. A Párbeszéd nevében 100 százalékos béremelést javasolt az egészségügyben.
Bírálta a kormányt azért is, mert jövőre sem emelkedik a családi pótlék összege, a hajléktalanellátás forrása, valamint a rokkantsági ellátás és a szociális dolgozók bére.
Úgy értékelt: a költségvetésből nem csak a rászoruló emberek és jövő generációk magára hagyása látszik, hanem az is, hogy Orbán Viktor bosszút akar állni az önkormányzatokon, amiért a Fideszt Budapesten és több más településen is megverte egyesült ellenzék a választásokon. A kormány jövőre 29 milliárdot ad Budapestnek, miközben 36 milliárdot vesz el - tette hozzá.
A költségvetés nagy nyertesének nevezte többek között a "megalomán" Paks II. beruházást, az átláthatatlan vasútfejlesztést, valamint több turisztikai beruházást, és a kormányzati kommunikációt.
A Párbeszéd vezérszónoka jólétre és az emberek biztonságára építő büdzsét javasolt, és a válságkezelő alapjövedelem bevezetése mellett érvelt. Mint mondta, ez az egyetlen kiút a válságból, amely biztonságot ad az embereknek, megszünteti a szorongást, és segít a társadalom felvirágoztatásban. Visszautasította azt az állítást, hogy alapjövedelem nem ösztönöz a munkára.
Burány Sándor, a Párbeszéd másik vezérszónoka azt javasolta, hogy az álláskeresési járadék folyósításának idejét 3-ról 9 hónapra hosszabbítsák meg, és összegét emeljék fel. Emellett a minimálnyugdíjak emelését és a svájci indexálás bevezetését szorgalmazta.

Nemzetiségi képviselő: a nemzetiségek 1,1 milliárd forintnyi módosítást kérnek Tizenkét magyarországi nemzetiség összesen 1,1 milliárd forintnyi módosítást kíván benyújtani a jövő évi költségvetéshez - mondta felszólalásában Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.
A politikus közölte: a roma nemzetiségi támogatások 802 millió forintos emelkedését a nemzetiségek bizottsága megfelelőnek tartja.
Ugyanakkor a további tizenkét nemzetiségtől az idei évhez képest elszenvedett 422 millió forintnyi támogatáscsökkentés mellett további 1,1 milliárd forintot csoportosítanak át a Gazdaságvédelmi Alapba. Ez az összeg a nemzetiségi intézmények támogatási, beruházási, felújítási pályázatainak önrészét fedezte volna.
Megjegyezte azt is, utoljára négy éve emelkedett érdemi mértékben az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása.
A politikus ugyanakkor köszönetet mondott a kormánynak és az Országgyűlésnek azért a támogatásért, amelyet nemzetiségeknek juttattak az elmúlt hat évben.
Az eredmények között szólt a nemzetiségi pedagógus hallgatói ösztöndíjról vagy a nemzetiségi pedagógus programról. Utóbbi biztosítja, hogy az a pedagógus, aki munkaideje legalább felében nemzetiségi nyelven oktat, idén már 40 százalékos pótlékban részesül.
Független képviselő: a büdzsé kivérezteti az önkormányzatokat
Az önkormányzatok erőn felül teljesítenek, mégis a gépjárműadó elvonását vagy a szolidaritási hozzájárulási adó kiterjesztését kapják, ezzel kivéreztetik őket - mondta az elsőként felszólalásra jelentkező független képviselő, Bana Tibor.
Számos európai országban nyújtanak érdemi támogatást a helyhatóságoknak az erőfeszítéseikért - mutatott rá. "A magyar kormány azonban úgy döntött, hogy 2024-ig kívánja sarcolni az önkormányzatokat" - utalt a költségvetési kitekintésre. Szerinte azonban nem szabad hagyni, hogy a Fidesznek erre 2022 után lehetősége legyen.
Vas megyei képviselőként számos javaslatot fogalmazott meg térségét illetően. A többi között azt, hogy a kormány kompenzálja Szombathely önkormányzatát azért, mert a város egy 400 millió forintos keretből fejenként 100 ezer forintot juttatott a járványhelyzet alatt a munkájukat elvesztőknek.
Útépítésre és más helyi beruházásokra is kért támogatást.

Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a jövő évi költségvetés általános vitája szerdán az Országgyűlésben.

Államtitkár

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára arról beszélt, azzal a reménnyel nézett a vita elé, hogy először megnézik milyen gazdasági, költségvetési folyamatok jellemzik az országot, milyen kihívások állnak előttük, és megpróbálják megfogalmazni a válaszokat. Az első pontig sem jutottak azonban el - mutatott rá. Hozzátette: olyan megállapítások hangzottak el, hogy rendszerszintű változások nem voltak, elvesztegetett lehetőségek jellemezték az elmúlt 10 évet, és a magyar gazdaság nem fenntartható. Baloldali hozzászólók a fentiek mellett még úgy is fogalmaztak, intellektuálisan gyenge válaszokat adott a kormány.
Az államtitkár az állításokat cáfolandó kitért az elmúlt tíz év eredményeire, többi között megemlítette, hogy 2008-ban 1,1 volt a GPD-növekedés, míg 2019 4,4 százalék, a háztartások megtakarítási rátája 2,1 százalék volt akkor, míg tavaly 12 százalék. Az államadósság érdemben csökkent, a finanszírozás képesség mínusz 6,2 százalékkal szemben most plusz 1 százalék. Nemhogy külső forrásokra nem szorulnak, hanem hiteleket tudnak nyújtani - tette hozzá. Ezeket a változtatásokat azért tudták elérni, mert rendszerszintű változások valósultak meg, és elsősorban a munkaerőpiacra fókuszáltak.
Banai Péter Benő kitért arra is, hogy míg 2008-ban 56,4 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, ez tavaly már több mint 70 százalékos. A kormány gazdaságpolitikája - ahogy a tények is mutatják - sikeres volt, és ennek fő irányait viszik tovább alkalmazkodva a körülményekhez - fejtette ki.
Kitért arra, hogy a jövő évi büdzsé fókuszában a munkahelyteremtés áll. Rámutatott: a kormány nem hisz az alapjövedelemben, és a segélyalapú politikában. Azt szeretnék, hogy minél kevesebben legyen munkanélküliek, illetve akik elveszítik munkájukat minél előbb újra foglalkoztatott váljanak - fejtette ki.
Beszámolt arról is, hogy nem csupán a családtámogatások összege nő a jövő évi költségvetésben, de a kiemelt területek finanszírozása is. Tényszerűen nem igaz, hogy forrásokat vonnának el az egészségügytől, nőnek az oktatás forrásai, emelkednek a nyugdíjak, számolnak a nyugdíjprémiummal és megkezdődik a 13. havi juttatás visszaépítése - részletezte.
Az önkormányzati szektor kapcsán rámutatott: közel 1300 milliárdos adósságkonszolidáció történt, és ennek, valamint a finanszírozási rendszer átalakításának, a gazdasági növekedésnek köszönhetően az önkormányzatok az elmúlt években jelentős többlettel zártak. Azt mondta, bízik benne, hogy a járvány elleni védekezésből és terhekből az önkormányzatok is kiveszik a részüket.

Fidesz: a cél, hogy a magyar gazdaság minél előbb visszaálljon a növekedési pályára

Witzmann Mihály arról beszélt, hogy a magyar gazdaságban történt pozitív változásokat nézve látható: Magyarország nagy és sikeres utat tett meg. Sikerült a baloldal kudarcos gazdaságpolitikáját maguk mögött hagyni és egy új típusú gazdaságpolitikával a polgári kormány kivezette az országot az államcsőd közeli helyzetből. Fontosnak nevezte, hogy a polgári kormány az elmúlt években - szemben a szocialisták adóemeléseivel - adócsökkentéseket vezetett be, és európai szinten is kiemelkedő családtámogatási rendszert alakított ki, jelentős béremelések történtek.
Összegzése szerint az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság megerősödött és a költségvetés stabil lábakon áll. A koronavírus azonban nem csak egészségügyi, hanem gazdasági válságot is előidézett világszerte, ugyanakkor a nehézségek ellenére is bíznak abban: Magyarország a gazdasági világválságra is sikeres válaszokat tud adni és az egyik legstabilabb gazdasági eredményt tudja produkálni
Rámutatott: megalapozott körültekintő kormányzati döntésekkel 2021-ben ismét jelentős, mintegy 4,8 százalékos növekedésre lehet számítani. A költségvetés elfogadása most különösen nagy felelőséget jelent, a válságkezelés sikeressége minden magyar emberre hatással lesz. A politikus szintén összevetette a baloldali és mostani kormány válságkezelését, majd úgy összegzett: nem megszorításokkal, hanem a gazdaságot élénkítő intézkedésekkel, hitelmoratóriummal, kedvezményes hitelekkel, beruház ösztönzéssel kíván a kabinet enyhíteni a vállalkozások és a lakosság terhein.

Jobbik: az oktatás nemzetstratégiai ágazat, önálló tárcához kell rendelni

Brenner Koloman szerint egy költségvetési törvény mindig értékválasztás mutat.
Az oktatási rendszernek komoly kihívásoknak kellene megfelelni - hangoztatta és példaként említette a robotizációt, az informatika fejlődését. Ezekre az oktatásnak is reagálnia kellene. Az oktatás kiemelt nemzetstatégiai ágazat, és hosszú évek óta hangoztatják az önálló oktatásügyi minisztérium létrehozását.
Jelezte: módosító indítványt nyújtott be egyetemek költségvetésének növelésére, hogy jusson tisztességes bérezésre. A hallgatók ösztöndíját is emelné, a nagyobb városokban a lakhatási válság nagyon komoly - jegyezte meg, és kitért a budapesti albérletárakra
Felhívta a figyelmet az MTA-t érintő módosító javaslatára is, és közölte: a mai napig hagyják el hazánkat kiválóan képzett kutatók a kormány által végrehajt változtatások miatt. A javasolt béremeléssel és a nemzetközi együttműködéshez szükséges forrásokkal meg kell állítani ezt a folyamatot. Az oktatás, a tudományos élet és a kultúra is többet érdemel ennél.

A 2021-es költségvetés időkeretes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.

KDNP: cél a gazdaság megerősítése, a családok támogatása

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője szerint egy jó költségvetés egyértelműen tükrözi a benyújtó politikai szándékát és alkalmazkodik a valósághoz.
A jövő évi költségvetés mind a két szempontnak megfelel, és jól szolgálja a megfogalmazott célokat. - értékelt.
Kiemelte a gazdaság megerősítését, a foglalkoztatás járvány előtti szintjének elérését és további növelését, a családok támogatását, valamint egy esetleges újabb járványra való felkészülést.
Megállapította: az elmúlt időszakban a járvány elleni védekezés sikeres volt, és a jövőbeni felkészülésben a fejlesztések mellett az eszközbeszerzéseknek is fontos szerepük lesz. Míg azonban az utóbbiak alapját eddig a jó külgazdasági kapcsolatok adták, mostantól a hazai eszközgyártásra helyezi a kormány a hangsúlyt.
Kitért a 2250 milliárd forintos gazdaságvédelmi alapra, és rámutatott: az emberi munka, mint érték jelenik meg. A munkajövedelem a legjobb szociális jutatás, ahogy a jó gazdaságpolitika egyúttal a legjobb szociálpolitika is - összegzett a KDNP frakcióvezetője. Megjegyezte: nem állítják, hogy segélyre egyáltalán nincs szükség, de ez alapvetően krízishelyzetben segít, viszont, ha valaki erre rendezi be az életét, akkor a dolgozó és dolgozni akaró emberek általi eltartásra számít. Márpedig ez a társadalmi igazságosság ellen van - mutatott rá Harrach Péter. Szólt a családok támogatásáról, ami 2295 milliárd forinttal jelenik meg, és célként jelölte meg a gyermekvállalás segítését, a demográfiai helyzet javítását, a családok jólétének növelését. Kiemelte továbbá a bölcsődei ellátás további erősítését, és a 13. havi nyugdíj fokozott visszaépítését.

MSZP: az újjáépítés költségvetésére van szükség

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta: bár a kormány azzal érvelt, hogy az átláthatóság és a kiszámíthatóság növekszik azzal, ha korábban fogadják el a költségvetést, a mostani krízishelyzetben indokolt lett volna később benyújtani a büdzsét, hogy minél biztosabb számok alapján lehessen tervezni.
Arra is felhívta a figyelmet: a matematika és a közgazdasági szabályai szerint nem lehetséges, hogy egyszerre csökkenjenek a bevételek és a GDP, de mindenre több pénz legyen, miközben nem vesznek fel plusz hitelt, tartják az deficitcélt és az államadósság is csökken.
Nagyobb gazdaságélénkítő-csomagot sürgetett és nem tartotta jó iránynak, hogy a kkv-kat hitelfelvételbe hajszolja bele a kormány. Több forrást és közvetlenebb támogatást követelt a családok támogatására, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális háló befoltozására és a nyugdíjakra. Éles bírálatot fogalmazott meg Mészáros Lőrinc 17 milliárd forintos állami támogatása miatt, hozzátéve, hogy a vállalkozó ezt megelőzően 11 milliárdos osztalékot vett ki cégeiből.

Fidesz: Magyarország vonzó beruházási célpont

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) az elmúlt évek gazdasági eredményeit méltatta, hangsúlyozva, hogy Magyarország vonzó beruházási célpont lett, így jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy sikeresen szembenézzen a koronavírus okozta nehézségekkel. Kiemelten szólt a növekedési hitelprogramról, valamint a további exportot és kkv-kat támogató hitelprogramokról, amelyekkel összesen 3000 milliárd forint hitelkeret áll a magyar cégek rendelkezésére.
Hangsúlyozta: baloldallal régi vita, hogy a munkanélküliséget vagy a munkahelyeket kell-e finanszírozni. Úgy értékelt: a baloldal szerint a munkanélküliség fenntartására kell költeni a forrásokat, a Fidesz viszont a munkahelyek megőrzésére és a újak teremtésére összpontosít.

DK: a költségvetésben az önkormányzatok mozgásterének durva korlátozását tervezik

Oláh Lajos (DK) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány az önkormányzatok mozgásterének durva korlátozását tervezi a költségvetésben. Hangsúlyozta: az önkormányzatok kivették a részüket a járvány elleni küzdelemből, jelentős áldozatokat vállaltak polgáraik egészségének és biztonságának megőrzés érdekében, miközben a kormány meglévő bevételeiket is kurtította.
Úgy értékelt: kormány most állandósítani akarja az önkormányzatokat érő elvonásokat, ki akarja véreztetni az önkormányzatokat.
A képviselő számos átcsoportosításra és a plusz intézkedésre tett javaslatot: így szorgalmazta, hogy minden hátrányos helyzetű családnak a kormány biztosítson legalább egy laptopot és kedvezményes internethozzáférést. Több forrást követelt a parlagfű elleni védekezésre, a társasházak felújítására, valamint terézvárosi és erzsébetvárosi fejlesztésekre.

KDNP: fent kell tartani a járványügyi készültséget és védeni kell a gazdaságot

Aradszki András (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a 2020-as költségvetéshez stabil hátteret nyújtottak a 2019-es eredmények. Most azonban nem a megszokott módon kell a feladatot végrehajtani, szükség van a célhoz igazodó új, innovatív megoldásokra - tette hozzá.
A járványügyi helyzetben az ország jól vizsgázott, de ez szükségszerűen a gazdaság visszaesésével járt. A mostani indítványnak egyszerre kell biztosítani a járványügyi készültség fenntartását és a gazdaság védelmét - emelte ki a politikus. A büdzsének emellett támogatnia kell a gyermekeket és a gyermeket nevelő családokat is - szögezte le.
A törvényjavaslat azzal számol, hogy 2021-ben a gazdaság teljesítménye körülbelül 4,8 százalékkal bővülhet. A költségvetés számai bíztatóak és reményt adnak arra, hogy jövőre a magyar gazdaság képes lesz visszatérni a 2019-es növekedési pályára - jelentette ki.

Szerda délután tovább folytatódott a 2021-es költségvetés vitája az Országgyűlésben.

LMP: zöld fordulatra van szükség

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy az Orbán-kormány elmúlt tíz évét a társadalom szétszakadása, a többség jólétének semmibevétele, a gazdaság egészének kiszolgáltatottsága, a természeti források felélése és maradék értékeink magánosítása jellemzi. Nem folytathatjuk ott, ahol a járvány előtt abbahagytuk, 2021-ben zöld fordulatra van szükség - szögezte le a képviselő.
Felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy a büdzsé "célzottan átláthatatlan", mert a tervek és a megvalósítások még véletlenül sem egyeznek, a fejezeti irányzatok címsorait folyamatosan összevonják, a hazai és EU-s támogatások tartalmilag összefüggő céljaihoz rendelt költségvetési tételeket pedig homály borítja.
A büdzsé nem védi az emberek egészséges környezethez és természeti erőforrások védelméhez fűződő jogait - hívta fel a figyelmet
Város és vidék végre egyesülhet a sok évtizedes koholt és értelmetlen szembeállítás után, mert egyaránt sújtja őket a kormány költségvetési politikája - jelentette ki.
A kormány nem ismeri fel, hogy a természeti erőforrások korlátosak, a környezetet kizsákmányoló intézkedések pedig rövid és hosszú távon is visszafordíthatatlan károkat okoznak - mondta Schmuck Erzsébet.
Arra is kitért, hogy büdzsében alig találni olyan elemet, ami a klímaváltozás megfékezését és a környezetvédelmet szolgálná. A büdzséhez az LMP 21 olyan indítványt nyújt be, amelyeknek a biológiai sokféleség megőrzése a célja - mondta.

Független: a kormány nem az embereket és a kisvállalkozásokat segíti

Székely Sándor (független) cinikusnak nevezte a hazai bérekről szóló kormányzati kijelentéseket. Szavai szerint az a valóság, hogy az emberek két-három helyen robotolnak, virágzik a szürkegazdaság és kiürül a vidék.
A koronavírus-járvány során a kabinet segíthette volna az embereket és a kisvállalkozásokat és megadóztathatta volna a multinacionális cégeket. Ehelyett a bankrendszernek úgy kell 55 milliárd forintot fizetnie, hogy azt öt év múlva visszakapja, a multinacionális cégek pedig áthárítják a lakosságra a rájuk kivetett terheket - közölte.

Fidesz: szélesebbé kell tenni a szakképzési centrumok kínálatát

Simon Róbert Balázs (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy szélesebbé tegyék a szakképzési centrumok képzési és átképzési kínálatát. Rámutatott, hogy jelenleg Magyarországon 40 szakképzési centrum működik, a 2019-2020-as tanévben az ott tanulók száma meghaladta a kétszázezer főt, a jövőben pedig további növekedés várható.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal támogatási előirányzata 1,9 milliárd, tervezett bevétele pedig 311 millió forint - mondta a képviselő.
A szakképzési hozzájárulásból befolyó bevétel jövőre a tervek szerint 100,5 milliárd forint lesz - hívta fel a figyelmet.
Új témára áttérve azt mondta, a jövő évi költségvetésben nagy hangsúlyt kap a sport társadalmi bázisának szélesítése. Stratégiai feladat a 16 kiemelt sportág sportágfejlesztési elképzeléseinek, illetve a kiemelt fővárosi egyesületek stratégiai működési feladatainak támogatása - fogalmazott. A sportágfejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására a költségvetés 11,9 milliárd forintot biztosít - tette hozzá.
A költségvetés 9,8 milliárd forintot ad a sporteredmények, sportszakmai tevékenységek és sportteljesítmények elismerésére - közölte.

Jobbik: az önkormányzatoknak káros lesz a költségvetés

Dudás Róbert (Jobbik) szerint az önkormányzati szempontból "átgondolatlan, gyakorlati szemléletet mindenképp nélkülöző és egyben káros" lesz a 2021-es költségvetés tervezete.
Arról beszélt: 2010 óta szervezik át a rendszert, az ott élők és maga az önkormányzatiság kárára is, mivel a kormánypártok nem a helyiek érdekét, hanem a politikai-anyagi hasznot nézik.
Ha már a nemzeti konzultációt ki lehet postázni, miért nem postáztak ki minden lakosnak egy, két vagy három maszkot? - tette fel a kérést, hozzátéve, az önkormányzatok csak elvonásokat kaptak a koronavírus-járvány elleni védekezésben mutatott részvételükért.
Az ellenzéki képviselő bírálta a látvány- és "haveri" beruházásokat, és arról beszélt: az azok lemondásán megtakarított pénzt például arra lehetne fordítani, hogy ne zárják be a takarékszövetkezeti és a postafiókokat egy sor kistelepülésen.

Fidesz: a mezőgazdaság kiveszi a részét a GDP-növekedésből

Font Sándor (Fidesz) azt hangsúlyozta: 2010 óta európai szinten is az egyik legnagyobb növekedést érte el a magyar mezőgazdaság, rendszerszintű gond pedig az elmúlt tíz év során nem volt az ágazatban.
Ehhez, mondta, szükség volt az uniós támogatásokra, de azok szakszerű, célirányos felhasználására is, hozzátéve, hogy számos területre - így a baromfi- és a sertéságazatban, valamint az állategészségügyben - közösségi támogatás híján csak hazai kormányzati forrásokat juttathattak.
Kiemelte: a hazai gazdálkodók által a hétéves uniós ciklusban lekötött 1300 milliárdnyi vidékfejlesztési támogatást a nyerteseknek ugyanekkora önerővel kellett megtoldaniuk.
Szólt arról is: 2014-ben indult el az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentésének folyamata, az utóbbi években hatékony agrárkár-enyhítési rendszer működik Magyarországon, idehaza pedig csak génmódosítástól mentes takarmánynövényeket lehet termeszteni.

Szerda délután tovább folytatódott a 2021-es költségvetés vitája az Országgyűlésben.

Ellenzéki képviselők az önkormányzatoktól elvont forrásokat kifogásolták, míg kormánypárti társaik a korábbi években a mezőgazdaságban vagy az egészségügy terén elért eredményeket emelték ki a 2021-es költségvetés tervezetének általános vitájában.

MSZP: kivéreztetik az önkormányzatokat

Az önkormányzatok kivéreztetéséről beszélt Harangozó Tamás (MSZP), aki szerint egyre nagyobb mértékű, és a 2021-es éven túlmutató elvonások jelentkeznek a szektorban.
Példaként a tervek szerint 2024-ig a központi költségvetésbe befolyó gépjárműadót említette, amelynek elvétele minden települést rendkívül érzékenyen érint.
Hozzátette: szakértők szerint csak ez a megszorítás mintegy hetven kistelepülési önkormányzat ellehetetlenülését okozhatja.
Kifogásolta, hogy 43-ról 160 milliárdra ugrana a szolidaritási hozzájárulás néven eszközölt elvonás mértéke, megemlítve, miközben az állam a Lánchíd felújításának 23 milliárdos költségeihez hatmilliárd forinttal járul hozzá, ötször ekkora összeget venne el Budapesttől ezen a jogcímen.
Költségvetési átcsoportosítási javaslataik között egy többéves, 750 milliárdos energetika felújítási programot és az igazságosabb és megfizethető áru bérlakás-piacot kialakító elképzelést említette. Utóbbi ezer milliárd forintot tartalmazna, és a programban kivitelezőként csak hazai cég vehetne részt.

Fidesz: folyamatosan emelkedik az egészségügyre fordított összeg

Molnár Ágnes (Fidesz) az egészségügyre fordított összegek emelkedésére hívta fel a figyelmet felszólalásában, kitérve arra is, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésre eddig 590 milliárd forintot fordított a kormány.
Hangsúlyozta: a gyors és sikeres védekezési intézkedések lehetővé teszik, hogy újrainduljon az élet, és ennek lenyomata a 2021-es költségvetés tervezetén is látszik, hiszen az a 2550 milliárdos gazdaságvédelmi alap mellett közel 3000 milliárdos keretet rendel a járvány elleni védekezés és az egészségügy feladataira.
Ami nem változott: a költségvetés kiszámíthatósága, tervezhetősége és hitelessége - jelentette ki a kormánypárti képviselő, aki arra is utalt: 2021 sorban az ötödik év lesz, amikor 100 milliárd forintnál nagyobb - a tervezet szerint 156 milliárdos - összeggel emelkedik az egészségügyre fordítható keret.
Példákat sorolva emlékeztetett arra is: folyamatosan emelkedik az egészségügyben dolgozók bére, hozzátéve, a kormányzat elkötelezett egy perspektívát adó fizetési rendszer kialakítása mellett, ami további lépéseket is jelent.
Fontosnak nevezte, hogy a koronavírus-járvány ellenére sikerült megőrizni a korábbi évek eredményeit, a már eldöntött fejlesztések megvalósulnak és az egészségügy jövőre is bővülő forrásokkal gazdálkodhat.

DK: komolytalan vitát kénytelenek lefolytatni

Varju László (DK) arról beszélt, a kormány olyan helyzetbe hozta a parlamentet, hogy egy komolytalan vitát kénytelenek lefolytatni. Nem hajlandóak és nem képesek most, hogy egy komoly válság van kibontakozóban a változtatásra, hogy ellépjenek az "államközpontú, lojalitás centrikus, a haverokra figyelő politikájuktól" - mondta, amelyet magyar modellként aposztrofált.
Az emberek többségének semmit sem voltak képes nyújtani az elmúlt hónapokban, "gyengék voltak" - fogalmazott az Országgyűlés költségvetési bizottságának ellenzéki elnöke.
A 2021-es bevétel mértéke az inflációval való növekedést sem fedezi, ezért beszéljenek arról is, mire nem fognak költeni - szólított fel.
A támogatott 806 vállalkozás mellett a több mint 500 ezerrel mi lesz? - firtatta. Szerinte elárulják a munkavállalóként bér nélkül maradókat, az önkormányzatokat, és azokat a városokat, akiktől a forrásokat elvonják, amiből védekezni tudnának.
Kitért arra is, hogy a havi előjelzések helyett minden hónapban azt állapítják meg, hogy ott tart az ország, ahol a kormány szeretné, a 2019-es pontos számok nem ismertek, a benyújtott költségvetési javaslat pedig átláthatatlan. A büdzsé ebben a formájában biztosan elfogadhatatlan - közölte.

Államtitkár

Banai Benő Péter államtitkár úgy reagált: ha valakinek, Varju Lászlónak, a költségvetési bizottság elnökeként hivatalból jobban illene ismernie a javaslatot. Ennek része a makrogazdasági helyzet bemutatása, illetve az is, hogy mi az a gazdaságpolitika, amire a jövő évi költségvetést építik. Ismernie kellene azokat a számokat, amiket a magyar és nemzetközi szervezetek a magyar gazdaság állapotáról közzétettek. Többi között az Eurostat számaira hivatkozott, és felhívta a figyelmet arra is: az aktivitásráta az uniós államok között a második legnagyobb mértékben nőtt. Értékelése szerint a megbukott szót egy másik időszakra, a baloldali kormányzáséra lehet érvényesnek tekinteni. Azzal számolnak, hogy az idei 3 százalékos gazdasági zsugorodás után jövőre 4,8 százalékkal nő a gazdaság. A 2019-es számokról elmondta: a Pénzügyminisztérium havonta közzéteszi a pénzforgalmi adatokat, ahogy a 2020-as folyamatok is ismertek, amire a javaslatot építették. Egy költségvetés átláthatóságát az adja, hogy ha a szükséges információk a kellő strukturáltságban rendelkezésre állnak - fűzte hozzá. (MTI)