A Kultúrtáj podcast legutóbbi adásában, amelyet a pápalátogatás előtt rögzített a Magyar Hang, és Ferenc budapesti útja, a rá rakodó politikai réteg mellett a katolikus egyház állapotáról, egyház és állam viszonyáról is sok szó esik benne.

A két vendég, Sáhó Eszter, a Szemlélek munkatársa, valamint Reichert János, lapunk publicistája úgy véli: hazánkban a kereszténységet jó ideje eszköznek tekinti a politika, és nagyon gyakran a katolikus egyház is igazodik a politika elvárásaihoz. Idézik Török Csaba nemrég a Szemlélek cikksorozatában, a Telexen megjelent írását, melyben a teológiai tanár és katolikus pap megkongatja a vészharangot: ha minden így megy tovább, ha az egyház nem változtat „farizeizmusán”, akkor nagyon hamar – ahogy Reichert János fogalmaz – „felrobban majd a puliszka”.

A Szemlélek felmérése szerint, tudjuk meg Sáhó Esztertől, a katolikus hívek, főként a fiatalok sokkal markánsabb állásfoglalásokat, közéleti témákban határozottabb megszólalásokat várnának el egyházuktól. Ha most, a háború kapcsán, ami morális kérdés a javából, nem szólalunk meg, akkor mikor? – teszi fel a kérdést Sáhó, aki hozzáteszi: Ferenc pápa és Orbán Viktor békepártisága között óriási a különbség. A Vatikán külügyminisztere, illetve maga Ferenc pápa is többször világossá tette, hogy Ukrajna önvédelme, illetve az, ha valaki ehhez a harchoz fegyvert szállít, enged át területén, morálisan megengedett cselekedet. Ferenc volt az is, aki annak idején egy online beszélgetésben azt mondta a magyar kormány által védelmezett Kirill pátriárkának: nem lehetsz Putyin ministránsa. Igaz ugyan, hogy a Vatikán is békét akar, de nem ugyanolyat és nem ugyanúgy, ráadásul nyilvánvaló, hogy Ferenc kommunikációjából, hozzáállásából teljes mértékben hiányzik az az oroszokhoz dörgölőzés, Putyinnak megfelelés, amelyet Magyarország folytat.

A Kultúrtájban sok egyéb mellett szó esik arról is, miért baj, ha egy püspöknek kötöttárugyára van (Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök rendelkezik – például egy stadion mellett – ilyennel). A műsor vendégei szerint ez, valamint az intézmények, közfeladatok, ingatlanok halmozása arról árulkodik, hogy a magyar katolikus egyház nem sokat értett meg és vett át a II. vatikáni zsinat tanításából. A világegyház a közösséget, a híveket helyezi az intézmény elé, míg nálunk épp az ellenkezője történik, és a magyar katolikus egyház gyorsvonati sebességgel robog a középkoriasság felé – ami az Orbán-rendszernek ugyanolyan kényelmes, és ugyanúgy célja is, mint annak idején az egyházat függelmi helyzetben tartó Kádár-rendszernek volt. (hang.hu)