„Miniszterelnök úr! Örülnünk kell, hogy idetalált, hiszen halottam, Ön posztolt egy videóüzenetet a Facebookra, amiben azt mondja, ma megy Brüsszelbe, hogy megvédje Magyarországot. Ez persze nem Brüsszel [a plenáris ülés Strassbourgban volt]. De mivel Brüsszel testesít meg Ön számára minden Magyarországot érintő szörnyűséges befolyásolási kísérletet, felteszem, nincs nagy különbség e helyszín és Brüsszel közt.

Európa tehát Brüsszel, Brüsszel pedig nem jó az országnak. Ön szerint. Mert bevándorlásról beszél, mert bizonyos működési szabályokat és demokratikus magatartást írna elő és valószínűleg még a pénze sorsa is érdekelné.

Őszintén szólva halálosan unom már ezt. Halálosan unom, hogy évente 5 milliárd eurót látok, gyakorlatilag arra fordítva, hogy néhány Önhöz közelálló ember gazdagodjon. Minden évben.

A gazdaság többi része pedig valószínűleg örül, hogy 700000 ember hagyta el az országot az elmúlt 10 évben, mert különben munkanélküliként tengődnének az országban. Az egyetlen oka annak, hogy a munkanélküliségi mutatók ott tartanak, ahol, nem a kormány bátorsága hanem, hogy az emberek a lábukkal szavaztak.

Nos, mi is történik ezzel a pénzzel?

Óriásplakátok Brüsszel ellen, a Bizottság ellen, a Parlament ellen, a Bizottság elnöke ellen, Soros ellen – bár ez Brüsszel szempontjából nem releváns azt leszámítva persze, hogy mint megtudtuk, mi mindnyájan Soros ügynökei vagyunk. Legjobb tudomásom szerint soha nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Egyesekkel ellentétben…

Még csak kezet sem fogtam vele. Míg mások szívességeket is elfogadtak…

Egy dolgot emelnék ki: Ma még inkább úgy viselkedik, mint egy szekta vezetője, mint valaha. Minden a vallásról, a család helyes felépítéséről, a nemzetről és a többiek kizárásáról szól. A rengeteg levél közt, amit kapunk, volt egy: Iványi lelkész úrtól, aki, ha jól tudom, egykoron összeadta Önt és a feleségét.

Nem gondolom, hogy ő rosszabb hívő, vagy rosszabb keresztény lenne, mint Ön. És ő nem érzi jól magát a jelenlegi helyzetben. És én sem érzem helyesnek ezt a beszélgetést, mert a kereszténydemokrácia – amihez én is szeretnék tartozni – egy olyan kereszténydemokrácia, ami elfogadja a világi államot. De nem akarok egy szekta tagja lenni. És azt sem akarom, hogy úgy kezeljenek, mintha egy szektával néznék szembe.

Amit Magyarországon csinál veszélyes, de úgy tűnik, a magyarok Önre szavaznak. Lelkük rajta. Mi biztosan valami másra fogunk szavazni holnap.”

Ennek tükrében megnyugtató, hogy az Európai Parlament még képes arra, amire a jelek szerint mi még nem állunk készen. A felelősségteljes, önálló döntések meghozatalára.