Törvény születik a magyar életmód bejelentéses védelméről, azaz hamarosan névtelen feljelentést lehet tenni például azok ellen, akik nem „az apa férfi, az anya nő” szabály szerint élnek. Az Eötvös Károly Intézet mutatta be közelebbről a Varga Judit által beterjesztett jogszabályt.

„A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról” szóló új törvénytervezetet elemezte a közpolitikai kérdésekben szakértő Eötvös Károly Intézet (Ekint), amelynek elnöke Majtényi László.

A magyar állam morálisan hanyatlik, erre példák hosszú sora hozható fel, és ezen túl folyamatosan hülyül is. Erről a fenti törvény idiómáit olvasva újfent megbizonyosodhatunk

– kezdték. 

Mint az írásban felhívták a figyelmet, a benyújtott törvény szerint az a munkahely, amely legalább 50 személyt foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni.

A törvény harmadik fejezetében tárgyalják az egyelőre nem kötelezően bejelenthető kihágások közül a „legképtelenebbeket” – ahogy az Ekint fogalmazott. Például ezt: „(A)zon tény kétségbe vonására irányuló tevékenység, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” Az Ekint állásfoglalása szerint ilyen rasszista megnyilvánulással soha senki nem találkozott, mivel „a rasszista nem alkotmányjogi absztrakciókat tagad, hanem pl. a cigányok fegyelmezését, a cigánybűnözés felszámolását követeli”. 

Kiemelik azt a pontot is, amely szerint névtelen bejelentés tehető, ha valamely munkatárs „az Alaptörvény I) cikke szerinti nemzeti jelképeink tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekményt észlel”. Szerintük ebbe a kategóriába akár az is beletartozhat, ha „a magyar címert és a nemzeti hitvallást leszarták a legyek”. 

Emellett bejelentés tehető abban az esetben is, ha „az Alaptörvény L) cikkével és az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével védett… házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepe, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonását” észleli valaki a munkahelyén. Ezzel kapcsolatban az Ekint arra hívta fel 

Varga Judit igazságügyi miniszter, a törvényírók, továbbá a magyar életmód papjai és papnői figyelmét, hogy az egész civilizált világban a háborítatlan magánélet egyike a legfontosabb alkotmányos értékeknek. 

Hozzátették: „magyarok milliói másként élnek, mint amire az Alaptörvény szövege és a munkahelyi feljelentésre buzdító törvény unszolja őket.  A magyarok tömegei nem házasságban élnek, reméljük boldogan, és nem is a család alaptörvényben leszűkített fogalmáról beszélnek, ha éppen saját családjukról szólnak. Ráadásul rengetegen anyakönyvvezetői jóváhagyás nélkül élik családi életüket.” Az országban „azonos nemű párok is élnek talán százezrével, ó borzalom, közös háztartásban, akiket ezért nem illendő fel/bejelenteni” – írták.

Hogy a nemzeti újbeszélben a gyerekek születési nemének csizmája hogy kerül a munkahelyi asztalra, önmagában is rejtély. Azt azért leszögezzük, hogy azon túl, hogy értelmezhetetlen, mind között ez a legalávalóbb bejelentés-felkínálás

– írta az Ekint. Arról van szó ugyanis, hogy ha valaki a még csak nem is gyereknevelésre szakosodott munkahelyén észleli, hogy a gyerek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát kétségbe vonják, akkor bejelentést tehet. Érthető nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy 

a törvényíró az identitás megválasztásának jogát kívánja valamiképp korlátozni, 

hiszen „a régi szultáni udvarok óta” senkit nem fosztanak meg akarata ellenére a születési nemének megfelelő önazonosságától – írták.

Az intézet azzal zárta közleményét, hogy „ha a hülyeség és a rosszakarat fájna, akkor a Duna-parti neogót palota terei a hangos jajgatást visszhangoznák”.

Mint arról szombaton a Híradó beszámolt, a jövőben névtelenül lehet bejelentést tenni az ellen, aki kétségbe vonja „a magyar életmód Alaptörvényben lefektetett szabályait”, ugyanis így módosítaná a közérdekű bejelentések rendszerét az igazságügyi miniszter. 

Az eredetileg a korrupciógyanús ügyek anonim bejelentését lehetővé tevő jogszabály módosítása után a Transparency International szerint azokat is bepanaszolhatják, akik kétségbe vonják, hogy az apa férfi, az anya nő. A kormány szerint azért van szükség a változtatásra, hogy a magyar életmód megvédésével kapcsolatos bejelentéseket is az új szabályok szerint lehessen megtenni. (rtl.hu)