A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által múlt héten előterjesztett változások fegyelmi intézkedéseket tesznek lehetővé az olyan bírák esetében, akik nyilvánosan megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését, illetve akik "a bíróságok és a bírák függetlenségével összeegyezhetetlen közéleti tevékenységet" folytatnak. Megváltoztatják a legfelsőbb bírósági elnök megválasztási eljárását is.

A több mint húsz törvénymódosítást tartalmazó tervezet mellett a 460 fős szejmben a PiS 233 jelenlévő képviselője szavazott, 205 ellenzéki képviselő ellenezte ezt. A szélsőjobboldali és az újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) 10 jelenlévő tagja tartózkodott a szavazástól.

Ellenzéki képviselők szerint a változások alkotmányellenesek, nem felelnek meg az uniós jognak, céljuk pedig az, hogy a bíróságok "függővé váljanak a jelenlegi politikai hatalomtól".

Az előterjesztők szerint a módosítások megakadályozzák, hogy a lengyel igazságügy "anarchikussá váljon" azáltal, hogy egyes bírák kétségbe vonják az államfő által kinevezett bírák státuszát.

Az új előírásokkal a PiS arra reagált, hogy december elején a lengyel legfelsőbb bíróság egyik kamarája az Európai Bíróság egyik korábbi döntésére hivatkozva megkérdőjelezte egy másik kamara - az új fegyelmi kamara - függetlenségét és létjogosultságát.

Úgy látták: a 2018 szeptemberében megalakított fegyelmi kamara nem tekinthető bíróságnak, mégpedig azért nem, mert összes tagját az államfő a PiS kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) véleménye alapján nevezte ki. A döntés kapcsán egyes bírák megkérdőjelezték a jelenlegi KRS által kineveztett kollégáik státuszát is.

A parlamenti alsóházi szavazás után az előírások még a felsőház és az államfő jóváhagyására várnak. Az ellenzéki többségű szenátus elnöke, Tomasz Grodzki pénteken kilátásba helyezte: a szenátorok minden törvényes lehetőséggel élnek annak érdekében, hogy a módosítások összhangban legyenek az uniós előírásokkal.

A lengyel jog szerint szenátus visszaküldheti a szejmbe az általa kifogásolt jogszabályokat, az alsóház azonban egyszerű többséggel újból jóváhagyhatja ezeket. Grodzki szerint a szenátus a Velencei Bizottság véleményét is kérheti a törvényhozói folyamat során.

Grodzki kijelentésének előzménye, hogy a pénteken közzétett levélben az Európai Bizottság cseh alelnöke, Vera Jourová arra szólította fel a vezető lengyel politikusokat: a módosítási tervezetet egyeztessék a Velencei Bizottsággal, addig függesszék fel az erre vonatkozó törvényhozást.

Piotr Müller kormányszóvivő újságíróknak Jourová levele kapcsán elmondta: ez hiányos információkon alapszik, a kormánypárt pedig "nem számít arra, hogy változtat a törvényhozói folyamaton". A parlamenti munkálatok közben a tervezetbe beiktatott változások "véget vetnek a felmerülő kétségeknek" - szögezte le Müller.

A kormányszóviő ezzel arra utalt, hogy péntekre virradó éjjel az egyik kisebb lengyel kormánykoalíciós párt kezdeményezésére a tervezetből- a lehetséges uniós kifogásokra való tekintettel - töröltek egyes rendelkezéseket. Az egyik ilyen előírás szerint a bírákat akkor lehetett volna felelősségre vonni, ha kerülik a lengyel alkotmánybíróság által nem kifogásolt törvények alkalmazását. A másik szerint a bíráknak hivatalos nyilatkozatot kellett volna benyújtani a közéletre vonatkozó internetes tevékenységükről. (MTI)