A németek többsége támogatná, ha a szomszédos Ausztriához hasonlóan kötelezővé tennék náluk is a koronavírus elleni oltás felvételét, derült ki egy friss felmérésből. 52 százalék szerint lenne ez jó döntés, amelynek esetében az oltatlanokat természetesen nem elhurcolnák, amikor fény derül státuszukra, hanem bírság megfizetésére kényszerítenék. Németországban nemrég döntöttek az egészségügyben dolgozók oltási kötelezettségéről, ez azonban még tovább viheti a megkezdett folyamatot.

Németországban elég súlyos számokkal, egy nap alatt hatvanezer fölötti frissen megfertőződöttel küzdenek pillanatnyilag a koronavírus ellen.

Eközben Eduard Heger szlovák miniszterelnök is arról beszélt, hogy a 65, 60 vagy akár az 50 év fölöttiekre nézve kötelező oltás bevezetését fontolgatják. Ezen túl azt sem tartja lehetetlennek, hogy teljes lezárás lesz az országban, amely nem csak az oltatlanokra vonatkozik, ahogyan jelenleg meghirdették azt.

Az osztrák út

Ausztria döntése szerint első körben tíz napra zárták le az országot: eredetileg csak az oltatlanoknak szánták a karantént, melyet végül minden állampolgárra kiterjesztettek. Az oltottak és felgyógyultak ugyanakkor december 13-án mindenképpen szabadulnak, hogy az oltatlanoknak meddig kell maradniuk, egyelőre még nem ismeretes.

Jövő év február 1-jétől teszik a tervek szerint kötelezővé az oltást, mivel a meggyőzési kísérletek és kampányok dacára túl kevés ember adatta be magának a vakcinát. "Nem akarunk ötödik, hatodik és hetedik hullámot" - szögezte le Alexander Schallenberg osztrák kancellár.

Ausztriában az aktív fertőzöttek száma nagyságrendileg megfelel az itthon tapasztalhatónak, viszont ott sokkal kevesebben halnak bele a betegségbe. A magyarok közel hatvan százaléka (58,8 százalék) van két adaggal immunizálva, ugyanez az arány Ausztriában kétharmad (64,4 százalék az ECDC adatai szerint).

A magyar helyzet

Hazánkban jelenleg az egészségügyben dolgozók számára kötelező felvenni a koronavírus elleni oltást. Ezt a rendelkezést ugyanúgy megtámadták korábban az Alkotmánybíróság előtt, mint ahogyan most az önkormányzati, illetve állami dolgozók oltásának kötelezővé tételét. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint kötelező beoltatnia magát az oktatásban dolgozóknak, a kulturális intézmények dolgozóinak, a szociális intézményekben dolgozónak, a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóinak, a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőinek és a NAV személyi állományának. Az önkormányzatoknál dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármester így dönt.

Aki ügyfelekkel dolgozik, annak december közepéig, a többieknek január végéig kell az első adagot felvenniük.

Emellett egyes munkáltatók is kötelezővé tehetik az oltás felvételét a törvény adta lehetőség révén.

Az általánosan kötelező oltás bevezetéséről Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa egyébként azt mondta, csak legvégső esetben szükséges lépés, lévén nem olyan vírusról van szó, melyet jelenlegi tudásunk alapján ki tudunk irtani a föld színéről. Véleménye szerint 4-6 havonta kell majd frissítenünk a jövőben is oltási státuszunkat.

Ahol van általánosan kötelező vakcina

Jelenleg mindenesetre néhány országban kötelező csak az oltás minden lakos számára. Ezek a következők:

• Indonézia februárban tette kötelezővé az oltást, aki nem veszi fel, azt megbüntetik vagy megtagadják tőle az ellátást,
• Mikronézia júliusban hozta meg a döntést,
• Türkmenisztánban minden 18 év fölöttit kell beoltani.
• Costa Ricában a gyermekkori védőoltások sorába illesztik be a koronavírus elleni vakcinát és azt kötelezővé teszik ezáltal.

A munkavégzéshez ugyanakkor meglehetősen sok ország követeli meg legalább egyes szakágakban azt, hogy be legyenek oltva a dolgozók. Az egészségügyben dolgozókat sok helyen érinti a kötelezőség, de vannak meglepőbb döntések is. Ezek közül néhány példa:

• Dánia minden munkahely számára engedélyezi, hogy megkövetelje az oltási igazolást dolgozóitól.
• Olaszország októberben már minden dolgozó olasz számára kötelezővé tette a védettségi igazolvány meglétét, a lépés végeredményben a dolgozók beoltásához vezet, ellenkező esetben fizetés nélküli szabadságra kell küldeni őket. Hosszabb távon az általánosan kötelező vakcina is szóba jöhet, kivéve ha 90 százalék fölé megy az átoltottság.
• Dél-Ausztráliában a bányászatban, szén- és olajkitermelésben dolgozóknak kell magukat beoltatniuk.
• Kazahsztánban a 20 főnél nagyobb csoportokban dolgozók számára lett kötelező a vakcina.

(Infostart)