Sorra lépnek le Magyarországról azok, akiknek van Nyugat-Európában használható tudása: a hazai hiányszakmák listája sajnálatos módon hónapról hónapra csak bővül. Folyamatosan vándorolnak ki az orvosaink, az informatikusaink és a mérnökeink. Újabban nincs már elég hentes, pincér, pénztáros, bolti eladó, mozdonyvezető, cukrász, sőt, még varrónő se: többen közülük már nyugatra mentek szerencsét próbálni. Ami még nagyobb baj lehet, hogy évről évre egyre több egyetemista és gimnazista is valahol Nyugat-Európában képzeli el a saját jövőjét.

A legsúlyosabb helyzet - az egészségügyi dolgozók lelépésén kívül - a mérnököknél és a szakmunkásoknál figyelhető meg. A tömeges külföldi munkavállalás következtében katasztrofális munkaerőhiány lépett fel a magyar ipar területén: a helyzet annyira súlyossá vált, hogy ha minden így folytatódik tovább, az már alááshatja jövőbeli a gazdasági növekedési terveket.

Egyre több a hiányszakma

Nincs megállás, egyre több lesz a hiányszakma Magyarországon. Akinek van Nyugat-Európában használható tudása, az kivándorol. Az orvosok külföldre menetele volt talán ennek az első igazán látványos jele. Csak tavaly 1943 egészségügyi dolgozó lépett le, az idei év első hat hónapjában pedig ez a szám már több mint 900-nál jár. Elsősorban a belgyógyászok, a sebészek és az aneszteziológusok keresték külföldön a boldogulást, a legtöbben Angliát és Németországot választották.

A hiányszakmák listája hónapról hónapra csak bővül: újabban nincs már elég hentes, pincér vagy cukrász sem, de ezzel még nincs vége. A pénztárosok, a bolti eladók, a mozdonyvezetők, a varrónők és a fogászati asszisztensek is csomagolnak, mennek Nyugatra a magasabb bérekért – írja a hvg.hu

Csak azokat a területeket nem érinti a szakemberhiány, amelyeket gépesítettek. Ámde, ahol szükség van gyakorlott szakmunkásokra, ott szinte mindenhol megsínylik az elvándorlást. A munkaerőhiányt valahogy pótolni kell, amit Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetségének (KASZ) elnöke szerint jellemzően betanított munkásokkal, diákokkal, esetleg közmunkásokkal oldanak meg. Mindennek az lesz a következménye, hogy az itthon maradt, sokszor képzetlenebb munkaerőre fog hárulni a magyar vevők és ügyfelek kiszolgálása.

A szakemberhiány már a gazdasági fejlődést is veszélyeztetheti

Az elmúlt hónapokban megtorpant a magyarországi ipar lendülete. Bár a növekedés egyértelmű, de az uniós pénzből finanszírozott állami beruházások egyelőre kifutottak, a mezőgazdaságot az aszály sújtotta, így minden szem az autóipari vállalatokra szegeződik – írja a vs.hu.

A tehetséges munkaerő kivándorlása komoly feszültségeket okoz a hazai munkaerőpiacon. A magyar vállalatoknak harcba kell szállniuk európai versenytársaikkal a dolgozók megtartásáért. A munkaerőhiány különösen a központi és a nyugati országrészben jelent súlyos problémát.

A hazai munkaerőpiacot mindez különösen érzékenyen érinti, hiszen a kivándorlók többsége a jól képzett, munkaképes lakosságból kerül ki: a külföldön munkát vállaló magyarok 25 százaléka 30 év alatti, 63 százaléka még nem érte el a 40 éves kort, 32 százaléka diplomás. Mindezt tetézi, hogy a hazánkból való tömeges kivándorlás elsősorban a gyermekvállalási életkorban lévő korosztályokat érinti leginkább.

Már a gimnazisták és az egyetemisták is lelépnének

Van olyan budapesti topgimnázium, ahol minden ötödik érettségiző külföldön tanul tovább. Az ő tudásuk és kreativitásuk pedig már rövid távon is nagyon fog hiányozni a magyar gazdaságból. Az ország legjobbjának tartott Fazekas Mihály Gimnáziumban például 2013-ban volt kiugróan magas a külföldön továbbtanuló diákok száma, akkor a 120 fős évfolyamból 21 gyerek ment ki külföldi egyetemre. Idén a végzősök körülbelül 20 százaléka jelentkezett nem hazai felsőoktatási intézménybe, sokan ajánlatot is kaptak külföldi egyetemektől, ők éltek is a lehetőséggel.

A külföldi tanulásra is felkészítő Milestone Intézet társalapítója, Zeitler Ádám azt mondta a vs.hu-nak, hogy a növekvő érdeklődés nem kizárólag a bel- vagy nemzetközi politikai eseményektől függ. „Ez nem magyar specifikus jelenség, ugyanez a helyzet a többi, relatíve frissen rendszert váltott országban is. Mi jelentősen le is vagyunk maradva.” Ennek ellenére szerinte nagyon káros a „mindegy, csak külföldre”hozzáállás. 

A felsőoktatásnál is szintén szomorú a helyzet. Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport idén áprilisban elkészült felmérése szerint az egyetemeken és a főiskolákon lévő hallgatók 63 százaléka jelezte, hogy rövidebb ideig, 52 százaléka, hogy hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalék pedig külföldön szeretne letelepedni. A tanulmány szerint az is kijelenthető, hogy a tartós kivándorlási hajlam növekedett valamelyest az elmúlt két évben a felsőoktatásban tanuló diákok között.

A problémát tetézi, hogy össztársadalmi szinten is megnövekedett az elvágyódás. A kivándorolni szándékozók aránya aTárki kutatóintézet 2015. áprilisi felmérése szerint 2015 áprilisában magasabb, mint eddig valaha volt. A nyers számok is szomorú jövőképet festenek: Egy év leforgása alatt ugyanis 46 százalékkal nőtt a külföldre költöző magyarok száma; 2014-ben legalább 31 ezer 500-an hagyták el az országot minimum egy éves külföldi tartózkodás szándékával. Ennél is meghökkentőbb, hogy csaknem hat és félszer annyian vándoroltak ki 2014-ben, mint 2009-ben, a gazdasági válság kellős közepén. 

Forrás: atlatszo.blog.hu

A kormány mit sem törődik mindezzel

Igazából nem is csoda, hogy a fiatalok lelépnek: a magyar munkaerőnek ugyanis itthon rendkívül magas adóteherrel kell szembenéznie. Az adó és járulékterhek levonása után az egyik legalacsonyabb nettó bérrel rendelkeznek a hazai munkások összehasonlítva a többi kelet-európai országgal. A magyar fiatalok egy jelentős hányada nyilvánvalóan nem kér ebből a jövőből.

Ráadásul a politika sem partner, hogy mindez megváltozzon: a Fidesz képtelen megérteni, hogy Magyarország jövője nem az olcsó munkaerőben és az alacsony termelékenységben rejlik, hanem ennek pont az ellenkezőjére kellene törekedni. A kormány azonban valamilyen oknál fogva erre nem hajlandó, ezzel terelve tévútra a magyar gazdaságot és munkaerőpiacot. 

A szakképzett munkaerő távozásával egyrészt jó ütemben halad az ország afelé, hogy a képzetlen, rosszul fizetett munkások országává váljon, másrészt a kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásokban itthon marad a képzetlen helyettesítők hada, akik csak alacsonyabb minőségben tudnak bennünket kiszolgálni.

tenytar.blog.hu (Címlap: Forrás: tenytar.blog.hu)