Én nem vagyok antiszemita

Egy vele készített interjúban a következőket mondta:

Én nem vagyok antiszemita. Választott népnek ismerem el a zsidó népet, nem gyűlölködöm a zsidókkal szemben. Az egyik hívőnk, akivel sokszor beszélgetünk, megöleljük egymást, nagyon tiszteljük egymást, zsidó származású ember.

Ki is mondta?

Az, hogy ki a zsidó én mondom meg. Göring hírhedt mondata volt ez. Érdekes, hogyan gondolkodik s mentegetőzik Osztie atya.

Kijelentette ugyanis, hogy amikor elkezdték a szervezést, eszükbe sem jutott, hogy ez a dátum épp a Holokauszt Emléknapjára esik. Egy koncertszervező cég bizonyára megnézi, de ők nem. A liturgikus naptárában a szombat volt szabad.

Hát igen miért is lenne benne a kis emlékeztetőjében a Holokauszt évfordulója mikor az számára nem létezik? Osztie plébánosnak csak egy nap olyan, mint a többi.

A 430 ezer szisztematikusan gázkamrában elpusztított honfitársunk emléke neki nem jelent semmit.
Szerinte azok az emberek a rosszindulatúak s barbárok, akik azt feltételezik, hogy ők feszültséget akartak kelteni Horthy „keresztény” tevékenysége és a holokauszt emléke közt.

Osztie Zoltán mindig is Horthy rajongó volt.

Felvidéki s vajdasági kötődésű családban született 1958-ban. Trianont családi tragédiaként élte meg. A Rákosi érában anyai nagyapjának éttermét államosították, majd az idős urat az AVH központjába vitték és megkínozták. Osztie a Tisztviselőtelep polgári miliőjében nőtt föl.

A közéletben a ’90-es években jelent meg mikor megválasztották a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetségének) elnökének. Már akkor sokan bírálták, mert a pártpolitikai hatás egyre nagyobb lett a szervezetben. Később a KÉSZ a CÖF – el került szoros kapcsolatba, kisvártatva Osztie a Civil Együttműködési Alap alelnöke lett. 2010 nyarán a Trianon megemlékezésen, amit a CÖF szervezett kőkemény politikai uszító beszédet nyomott le.

A plébános úr máskor is hangot adott nézeteinek.

Szerinte a Horthy-éra őrizte meg a kereszténységet s a keresztény embereket. Horthy-t nem csak mosdatja  hanem kiemelkedő államférfinak tekinti. De így vélekedik Teleki Pálról, Hóman Bálintról s Prohászka Ottokárról is. Az egekbe magasztalja politikai tevékenységüket.

Isten segítségével feltámasztották a halott, Trianonban megcsonkolt nemzetet.

2010 februárjában volt egy mise Horthy emlékére természetesen ő celebrálta. 2016 decemberében pedig a kormány kitüntette, megkapta a Polgári Magyarországért Díjat, amit Balog Zoltántól az alapítvány kuratóriumának elnökétől s Mádl Dalmától vett át. Az indoklás felháborító:

Az Országgyűlés elnöke még azt is említette, hogy akik a toleranciát hirdetik, azok követelik azt, hogy az egyházak ne szóljanak bele a közügyekbe. Az ő figyelmükbe ajánlotta Mindszenty József bíboros szavait:

a vallás nem puszta elmélet, hanem élet és valóság, mely erkölcsöt, irányít, s ezzel együtt nemzetet, családot, egyént, igazságot, jogrendet, gazdaságot szóval az egész életet.

Kövér László szerint Osztie atya a Mindszenty által kijelölt utat járta be.

Egy kicsit összezavarodtam. Az antiszemitizmus, s antiszemita politikusok piedesztálra helyezése, templomban a lelki üdvükért szervezett ima mennyiben erkölcsös?!

Mindszenty József egész életében a totalitárius rezsimek ellen harcolt. Tiltakozott a zsidóüldözések ellen is. Tudott Horthy bűneiről s eszébe nem jutott volna misét celebrálni a tiszteletére, vagy behódolni neki. Szóval Osztie életútjával összehasonlítani abszurdum.

Mit is hangoztat magáról a plébános? „Nem vagyok antiszemita”.

gepnarancs.hu